„A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunyt Isten színe látására jutott: hősies fokon gyakorolta az erényeket (hitvalló), vagy pedig életét áldozva tett tanúságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú)” – írja a boldoggá avatással foglalkozó cikkében 2018-ban Kovács Gergely gyulafehérvári érsek Rómából.
Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és MVDr. Mátis Károly, az Esterházy János Társulás elnöke Prágában. (2019. december 12.) Fotó: Fajd János
MVDr. Mátis Károly üzenete:
„2019. március 25–én Marek Jędraszewski, a krakkói főegyházmegye érseke elindította Esterházy János boldoggá avatásának perét. Egy év elteltével visszatekinthetünk erre az időszakra, ami nagyon fontos a per összetett folyamatában. A krakkói érsek által létrehozott történészi bizottság feladata magyar, cseh és szlovák tagokkal az, hogy összegyűjtse az összes Esterházy Jánosra vonatkozó adatot és ami közben nagyon lényeges, hogy megismertesse Esterházy Jánost mint Isten szolgáját és vértanút. A prágai bejegyzésű Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért célja, hogy hozzájáruljon ehhez a folyamathoz – emlékének és a máig érvényes hagyatékának ápolásához – olyan összefogással, amely nemcsak politikai, hanem lelki és emberi értelemben is megvalósítható a mai nehéz helyzetben is.”
PHDr. Kláris Gyöngyi és Pálffy Zoltán, az EJT elnökség tagjai koszorúznak a prágai motoli temetőben Esterházy emléksírjánál. (2020. március 7.) Fotó: Fajd János
A boldoggá avatás gyakorlatilag a szentté avatást megelőző lépés, vagyis magának a szentté avatási eljárásnak kötelező, közbeeső mozzanata. A kettő közötti különbség abban áll, hogy a boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára (egyházmegye, szerzetesrend), a szentté avatás során pedig az egész Egyház számára elrendeli hivatalos tiszteletét. Gróf Esterházy Jánost méltán tartják számon a boldoggá avatottak várományosai körében.
Balga Zoltán plébános, valamint a hívek gyülekezése a motoli temetőben (2020. március 7.) Fotó: Fajd János
Konzervatív humanista-keresztény álláspontjának köszönhetően soha nem tért le a humánus erkölcs és az azon alapuló törvényesség útjáról. Az általa vezetett párt nemzetiségtől és az ideológiai meggyőződéstől függetlenül az antifasiszta beállítottságú személyek menedékévé és támaszává vált. Nem kis része volt Esterházynak abban is, hogy a szlovákiai magyarok nem vettek részt semmilyen zsidóellenes akcióban. Ő és családja is rejtegetett zsidókat és cseheket és segítettek nekik kijutni Magyarországra és azon keresztül más biztonságosabb országokba is.
Videó: Balga Zoltán, plébános atya videóüzenete Prágából: „…Egy évvel ezelőtt ültettünk emlékfát Prágában Esterházy János boldoggá avatási eljárásának megkezdése alkalmából…”
Az Esterházy János életművét és sorsát ismerő társadalom a (cseh)szlovákiai magyar kisebbség mártírjának tekinti őt, olyan személynek, aki egy embertelen korban a megbékélésért munkálkodott, és aki elkövetett hibákat is, de képes volt tanulni belőlük és tiszta lelkiismerettel maradt a posztján és vált egy igazságtalan és kegyetlen rendszer áldozatává sok más sorstársához hasonlóan. Életének és művének előítélet-mentes tanulmányozása ma is segítségünkre lehet a másik ember, vagy egy másik nép jobb megértésében.
Abból a célból avatnak egy ilyen életpályán végighaladó személyt boldoggá vagy szentté, hogy az őt követő nemzedékek számára példaként szolgáljon. Ezt a küldetését Esterházy János méltó módon tölti be napjainkban is.
