A trianoni diktátum utóéletének történetéből ugye mindenkinek ismerős Lord Rothermere neve? És Jaschik Álmosé, aki Bártfáról került a budapesti művészeti életbe a 20. század első felében? Hogy mi a kapcsolat a két név között, arra a kor kutatóin kívül többnyire csak azok ismerik a választ, akik már ellátogattak a budapesti Kieselbach Galériába, a tavaszi aukció előtti kiállításra.
Az eladásra szánt több mint 150 értékes festmény és szobor között fő helyen,
a kiállítás középpontjában hatalmas asztalon fekszik egy díszalbum.
Mellette tartóban fehér kesztyűk sorakoznak. Csak azzal és csak a kurátorok nyúlhatnak az értékes műtárgyhoz, amely több mint kilenc évtizedet vészelt át Londonban, Lord Rothermere örököseinek birtokában.
A lord, (akinek profil-domborműve a Magyar Igazság kútján látható a Kálvin tér és a fővárosi könyvtár közti téren) volt az első olyan tekintélyes személyiség az I. világháború győzteseinek oldaláról, aki nyilvánosan szót emelt a trianoni diktátummal sújtott Magyarország érdekében. Lord Rothermere, a harmadik leggazdagabb brit, hatalmas sajtóbirodalom tulajdonosa, 1927. június 21-én saját londoni napilapjában, a Daily Mailben hosszú cikket írt Magyarország helye a nap alatt címmel.
A revíziót illetően a sajtómágnás a határ menti területek visszacsatolását ajánlotta, aminek révén – becslései szerint – az idegen uralom alatt élő 3,5 millió magyarból kétmillió kerülhetett volna vissza. Úgy gondolta, hogy a békeszerződés felülvizsgálatával eltűnnének azok a konfliktusforrások, amelyek ellehetetlenítik a Kárpát-medencében született új államok és Magyarország együttműködését, és az egész térséget fejlődő pályára állítanák, ami nem csak az itt élő népeknek, de Nagy-Britanniának is a javát szolgálná.
A magyarság számára reménysugarat jelentő cikk az első, de nem az egyetlen kapcsolat volt Lord Rothermere és Magyarország között. Maradandó emléke ez a most bemutatott díszalbum, amelynek elkészítését a magyar országgyűlés 1928-ban határozta el, felkérve rá a kor híres képzőművészét, Jaschik Álmost, majd az elkészült műremeketa magyar országgyűlés 1929 karácsonyára küldte el a lordnak.
A metszett üveglappal ellátott ébenfa kazettából, mint üvegkoporsóból húzható ki a díszkötéses, piros szattyánbőrből készült, külső tábláján angyalos-szentkoronás magyar címerrel, népies motívumokkal, életfa dekorációval díszített album. A doboz belsejében antilopbőrre rajzolt NagyMagyarország-térkép látható, a városokat jelző „vércseppekkel”.
A korabeli magyar kézművesség legmagasabb színvonalát is reprezentáló kötetet Jaschik Álmos egyedi grafikái illusztrálják. A művész hosszú hónapokig dolgozott az albumon, amelynek lapjain feltűnnek a magyar történelem nagy királyai, hadvezérei, politikusai, tudósai és művészei, valamint az elszakított területeket jelképező híres épületek. A tizennégy pergamen oldalon át futó, miniatúrafestők szaktudását felelevenítő iparművészeti remek hasonló gondossággal készült el, mint a középkori jogi dokumentumok, a bullák vagy nemesi oklevelek. Csodálatra méltó a díszes kalligráfia is, amellyel a művész pergamenre írta a magyar országgyűlés magyar és angol nyelvű köszönetét Lord Rothermernek. Nem véletlenül nevezik a művészettörténészek Jaschik-kódexnek az albumot.
A polihisztornak tartott művész 1885-ben született Bártfán egy járásbírósági tisztviselő fiaként. 18 éves korától már Budapesten tanult a Mintarajz-képző Iskolában. Rajztanári diplomájának megszerzése után az Iparrajziskola tanára lett, ahol a könyvkötészeti műhelyt vezette. Mint számos író, művész, Jaschik Álmos is hitt egy ideig a Tanácsköztársaság szociális demagógiájának, ezért 1920-ban felfüggesztették tanári állásából. Tanítványai azonban ragaszkodtak hozzá, és kérték, indítson számukra magániskolát.
A korszak legismertebb és legjelesebb iparművészét, Jaschik Álmost kérték fel a megalkotására (Fotó: Bach Máté, magyarnemzet.hu)
Az iskolát saját otthonában, egyben műtermében működtette, s az oktatásban nemcsak felesége Müller Mária vett részt, de a kor több híres művésze is bekapcsolódott, például a mozgásművészeti iskolájáról híres Szentpál Olga, sőt: a korszak legnagyobb színházi rendezőjeként elismert Németh Antal. Ő díszlettervezői és színpadtörténeti előadásokat tartott Jaschik növendékeinek, a művész viszont 1925-től 44-ig alkotótársként vett részt Németh Antalnak a Nemzeti Színházat modernizáló törekvéseiben.
Jaschik Álmos sokoldalúságát bizonyítja, hogy hazánkban elsőként vezette be a színpadi makettépítés oktatását, a harmincas évektől népmese-illusztrációval is foglalkozott, sőt: egy animációs mesefilmet is készített A gyémántkrajcár címmel. De nevéhez fűződik az 1928-3o-as pengő-bakjegy sorozat grafikája, valamint az 1943-as ezerpengősé is.
Ami pedig Magyarország és Lord Rothermere kapcsolatát illeti: 1931-ben ő fedezte Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülését a „Justice for Hungary” elnevezésű gépén, valamint Magyar fájdalom címmel két szobrot ajándékozott hazánknak.
1932. október 6-án avatták fel a Szabadság téren a Nemzeti Bank épülete előtt. A szobor talapzatán angolul és magyarul a következő felirat volt olvasható:
‘Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guilleaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere.’ A szobor másodpéldányát Debrecenben állították fel.
A szobrokat 1947-ben eltávolították, hiszen az új rendszerbenmagyar fájdalmakról szó sem lehetett, nemhogy emlékművek. A Szabadság téri alkotás talapzata eltűnt, de a bronzból készült női aktot 1948-ban a Margitszigeten a Palatinus fürdő bejárata előtt láthatta viszont a közönség Napfürdőző nő címmel. Később a balfi gyógyüdülő parkjában állították fel, majd restaurálás után Sopronban. Az Endresz György nevét viselő térből Budán 1945-ben Magyar Jakobinusok tere lett, viszont a díszalbum épségben túlélt több mint kilenc évtizedet Angliában, ahol a Rothermere örökösök nagy becsben tartották.
A díszkötetet Lord Rothermere-nak küldték ajándékba a revízió támogatásáért cserébe (Fotó: Bach Máté, magyarnemzet.hu)
Mint a Kieselbach Galéria tájékoztatójában olvasható: Itthon egy ilyen, a két világháború közötti kormányzás nemzettudatát kifejező tárgyi emlék nem élhette volna túl a szocializmus évtizedeit: a rendszerváltás után újjászülető, majd megerősödő hazai műkereskedelem eredményesen tudja hazavonzani a magyarság történeti ereklyéit és művészeti remekműveit. Különleges lehetőség, hogy Jaschikkódexe – korlátozott időtartamra – visszavásárolhatóvá válik akár közgyűjtemény, akár rangos magángyűjtemény számára.
Jaschik Álmos életéről 1944-től 1950-ben bekövetkezett haláláig nem találtam adatot. Művészetének legértékesebb alkotása 2021. április 15 – május 10 – igtekinthető meg minden nap 10 – 18 óra között a Szent István körút és Falk Miksa utca sarkán található galériában.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
