A rendezvénynek a Reviczky Ház adott otthont (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Trianon előzményeinek, történelmi hátterének felvázolása került az előtérbe a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet között előadássorozatának lévai állomásán. A július 9-ei eseménynek a Reviczky Ház adott otthont.

„Az előadássorozatot a nemzeti összetartozás éve hívta életre, ám a koronavírus-járvány miatt az idei évre tolódott a megvalósítása. Komárom, Martos, Rimaszombat, Párkány és Nagymegyer után Léva városa a következő állomása” – fogalmazott bevezetőjében Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke.

Gubík László az impériumváltás lévai mozzanatairól szólt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Felvezetőjében az impériumváltás lévai mozzanatait vette sorra. A mezővárosi hagyományokkal rendelkező kisvárost az első világháború következményei alaposan átalakították.

A gazdag hagyományokat derékba törte az impériumváltás – jegyezte meg rövid felvezetőjében Gubík László.

A lévai alkalom főelőadójaként Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet szakmai munkatársa Trianon előzményeire helyezte a hangsúlyt. Mint megjegyezte: Trianon okai nem a 19. század és a 20. század fordulójában keresendőek, sokkal korábbra vezethetőek vissza.

Köő Artúr a Trianonhoz vezető út okairól tartott előadást (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A békediktátum előzményeiként sorolta fel a monarchián belüli etnikai határok 19. századi változásait, valamint a feudalizmus átalakulását 1848/49 után.

A békeszerződés aláírásával kapcsolatban kifejtette: nehezen született meg a jogi aktus, a Magyar Országgyűlés csupán 1920 novemberében ratifikálta a békeszerződést.

Mint elmondta, a magyarok alaposan felkészülve érkeztek Versailles-ba, ám sajnos az észérveiket nem tudták érvényesíteni. Köő Artúr alaposan körbejárta a Magyarország, mint Európa védőbástyája jelképet. Mint jelezte, az évszázadok során több alkalommal is bástyaként védték Nyugat-Európát az Európán kívüli ellenfelektől. Ám mindez nem jelentett semmit 1920 nyarán Versailles-ban.

Köő Artúr előadása közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ugyancsak megemlítette a korabeli sajtó meghatározó szerepét. Egyes nyugat-európai országok sajtótermékei lejárató hadjáratot indítottak a megcsonkított Magyarországgal szemben. Ugyanakkor akadtak olyan újságírók is, akik Igazságot Magyarországnak! jelszó jegyében bírálták a békediktátumban foglaltakat.

A Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért közös szervezésében létrejött Versailles 100 év távlatából előadássorozat következő állomása a Gombaszögi Nyári Tábor lesz. A felvidéki helyszínek mellett az ősz folyamán Sopronban és Sátoraljaújhelyen folytatódik – jelezte Gubík László.

A lévai előadást Birner Aladár zongorajátéka színesítette.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)