Október utolsó szombatján rendhagyó történelmi séta során idézték fel az egykori ipolysági zsidó családok életét és sorsát. A városnéző sétán Márton István, nyugalmazott állatorvos, helytörténész elevenítette fel gyermekkori emlékeit.
A hagyományteremtő célzattal megvalósult sétát a helyi egyházi vezetők kezdeményezték. Mint Hana Peničková, evangélikus lelkész elmondta:
nem szeretnének megfeledkezni a város történelmét egykoron nagymértékben befolyásoló helyi zsidó lakosságról.
A történelmi séta célja a múlt felelevenítése, a város történetét meghatározó mozzanatok összegzése.
Márton István (k.) vezette a sétát (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Márton István vezetésével a mintegy kéttucatnyi érdeklődő a város történelmi magját járta be. A séta során számos ismert zsidó család házát tekintették meg, emellett megálltak az egykori zsidó iskolánál, valamint érintették az Ipoly menti város zsinagógáit, imaházát is.
Felelevenítették a várost érintő változásokat is. Az itt élő zsidó lakosság javarészt a kereskedelemben tevékenykedett, illetve a helyi értelmiségi réteg jelentős részét tették ki. Így meghatározó szerepet játszottak a város fejlődésében.
Kapusta Krisztina (k.) az ortodox imaházról beszél (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Részletesebben beszéltek a zsinagógákról. Megálltak a jelenleg a Menora Saag Centrum Artis kulturális központnak helyet adó status qou zsinagógánál. Megtekintették az ortodox zsidók első zsinagógáját, a későbbi imaházat. A szombati séta az 1929-ben használatba vett nagyobb ortodox zsinagógánál ért véget.
A séta során nem feledkeztek el a holokausztról sem. Márton István bemutatta a Malom utcában azt a helyet, ahol a vészkorszak idején kialakították a gettót.
Csoport a status qou zsinagóga előtt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint elmondta: az utcák által határolt háromszögbe mintegy 1200 zsidót zsúfoltak össze, szinte mindannyian a koncentrációs táborokban kötöttek ki. Közülük alig kétszázan élték túl a haláltábort, a visszatértek közül elenyésző azok száma, akik Ipolyságon folytatták az életüket. A nagy többségük végleg elhagyta a várost.
Az átépített egykori ortodox imaház (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint a helytörténész kifejtette:
a zsidók egykoron a város szerves részeként embertársaink és lakótársaink voltak. A mi feladatunk, hogy ne menjenek feledésbe az egykori szomszédaink.
Az elmúlt időszakban Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum munkatársának a vezetésével a múlt iránti érdeklődők megtekinthették a város két zsidó temetőjét.
A város egyházi vezetői szeretnék folytatni a történelmi barangolós sétákat.
Az ortodox zsinagógában jelenleg raktár található (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
