2020-ban egy szlovákiai lakos átlagosan 433 kilogramm háztartási hulladékot termelt, 36 százalékkal többet, mint 10 éve. Ezzel a hulladékmennyiséggel az ország az Európai Unión belül a kilencedik helyet foglalja el a legkevesebb egy főre eső hulladékot termelő országok között.
Annak ellenére, hogy többet osztályozunk, a hulladék zöme a hulladéklerakókon végzi, tájékoztatott a WOOD & Company elemzője, Eva Sadovská. Szlovákia lakossága 2020-ban az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2,9 százalékkal több szemetet termelt, mint 2019-ben.
„Ugyancsak rossz hír az is, hogy a háztartási hulladék közel 50 százaléka továbbra is a hulladéklerakókra kerül, ami környezetvédelmi szempontból a legrosszabb megoldás. Az újrahasznosítás mértéke 42 százalékos. Tavaly a háztartási hulladéknak mindössze alig 8 százaléka hasznosult az elektromosenergia-, illetve a hőtermelésben“ – ismertette Sadovská.
Az Európai Unión belül a legtöbb hulladékot Dániában (fejenként 845 kilogramm) és Luxemburgban (790 kilogramm) termelik. Cipruson, Németországban és Máltán 2020-ban egy főre eső 600–650 kilogramm hulladék keletkezett. A legkevesebb szemét Romániában termelődik, 287 kilogramm/fő. A következő két helyet Lengyelország és Magyarország foglalja el 346, illetve 364 kilogrammal.
A megfelelő hulladékgazdálkodás Sadovská szerint elősegíti nemcsak a karbonsemlegesség elérését, hanem a körfogásos gazdaság megvalósulását is. Ezen a téren jó példával jár elöl Németország, Ausztria, Hollandia, Belgium és Dánia.
„Ezek az országok a háztartási hulladék több mint 50 százalékát hasznosítják újra, a fennmaradó mennyiséget pedig energia előállítására használják. A hulladéklerakókra kerülő hulladék mennyisége így elenyésző, szinte a nullával egyenlő“ – közölte. Szlovákia Bulgáriával, Romániával, Máltával és Ciprussal továbbra is „lerakat-nagyhatalom”-nak számít.
Számítások szerint 2035-ben egy szlovákiai lakosra 580 kilogramm háztartási hulladék esik majd, ami összességében több mint 3 millió tonna hulladékot jelent. 2035-ben így minden szlovákiai polgár harmadával több szemetet termel majd, mint 2020-ban. A hulladékgazdálkodás terén a 2035-ös év kulcsfontosságú lesz az uniós tagországok számára.
Az uniós tagországok körfogásos gazdaságra való átállásának reformcsomagja erre az évre két célt határoz meg, egyrészt a háztartási hulladék legalább 65 százalékának újrahasznosítását, miközben maximum 10 százaléknak szabad a lerakatokra kerülnie. Ennek ellenére a legoptimistább forgatókönyv mellett is több mint egymillió tonna lesz a nem újrahasznosított háztartási hulladék mennyisége.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)