Frissítve!
Március idusán évről évre ünnepi műsorokkal, megemlékezésekkel tisztelgünk a márciusi ifjak emléke előtt – mindenütt, ahol csak magyar él, nemcsak a Kárpát-medencében, de az egész világon. Egyik legszebb nemzeti ünnepünk alkalmából ezen a hétvégén Felvidék-szerte tartottak megemlékezéseket, ünnepi műsorok, koszorúzások követték egymást. Ezeket gyűjtöttük az alábbiakban csokorba.
***
Máricus idusa Füleken
A Csemadok Füleki Alapszervezete és Nógrádi Területi Választmánya ünnepi műsorát „Együtt dobban a szív” címmel rendezte meg. Előbb koszorúzás volt a Hősök terén, majd a tömeg átvonult a városi művelődési központba, ahol kultúrműsorral és díjátadóval folytatódott az ünnepség.
Bárkány József (Fotó: Schnelczer Zoltán)
Bárkány József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének besztercebányai konzulja felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét az 1848/49-es ünneppel kapcsolatban. A szerkesztett műsorban általános és középiskolás versmondók, énekesek és szólótáncosok, a Melódia Női Kar, a Pro Kultúra Férfikar, valamint László Attila, Fonogram-díjas erdélyi magyar énekes lépett fel.
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya itt adta át a Nógrád Közművelődéséért Díjakat. Már 20 éve, 2004 óta díjazzák azokat, akik minden szabad idejüket a közösségi életre, a magyar kultúra éltetésére fordítják. Az idén négy díjazott volt.
Az első egyéni díjat Hajdók Hajnalka kapta, akinek gazdag tevékenysége nem csupán a losonci magyarságra összpontosul, hanem jelentős részt vállal a régió magyarságának kultúraszervező, oktató- és nevelő munkájában is.
László Attila és a Melódia Női Kar (Fotó: Schnelczer Zoltán)
A csoport kategóriában két elismerést ítéltek oda. A bábszínházi kultúra terjesztéséért Gyetvai Viktória és Halama Bódi Andrea, a MeseFigurák bábcsoport két tagja kapta meg a díjat. Repertoárjuk nagyon széles, ma már több mint 20 mese során kelnek életre a leghétköznapibb eszközök, a gyermekek fantáziájára támaszkodva állítják össze a nekik szánt műsoraikat. A másik csoport, Foncsik Énekegyüttes a magyar népdalkincs népszerűsítéséért és átörökítéséért, előadásainak hiteles tolmácsolásáért kapott díjat. Ők 2017-ben alakultak, a Füleki Városi Művelődési Központ és a Rakonca Egyesület művészeti csoportjaként, tagjai általános és középiskolás fiatalok. Évi 10–15 alkalommal lépnek színpadra, állandó közreműködői a régió népművészeti rendezvényeinek, több országos és nemzetközi fesztiválon, versenyen szerepeltek sikeresen. Az énekegyüttes jelenleg 13 tagot számlál, alapítója és művészeti vezetője Varga Lia pedagógus, a Rakonca Néptáncegyüttes egykori művészeti vezetője.
Az anyaországi személyiségek kategóriájában idén Gyetvainé Szorcsik Angéla kapta a kitüntetést, a Füleki Csemadok Alapszervezet a fiatalok tehetségének érdekében végzett több évtizedes munkájáért, a határtalan olvasótáborok, továbbképzések szervezéséért adta át a Közművelődésért díjat Gyetvainé Szorcsik Angélának, aki okleves könyvtáros és felsőfokú kulturális menedzser, salgótarjáni születésű. Egy évtizedig szervezője volt a Balassi Bálint Megyei Könyvtár szlovák nemzetiségi, általános iskolás és középiskolás olvasótáborainak, majd vezetője lett a Nógrád megyei és határon túli középiskolásoknak szervezett anyanyelvi-önismereti-kultúrtörténeti olvasótáboroknak. 2005-ben a kezdeményezésére jött létre a Lélekpendítők Társasága Salgótarjánban, amelynek azóta is elnöke.
Díjazottak (Fotó: Schnelczer Zoltán)
2024-ben a Csemadok Nógrádi Választmányának Életmű Díját több évtizedes rendezői munkásságáért, a felvidéki közösségért végzett közéleti és kulturális szervezői munkájáért, a füleki Magyar Közösségi Ház és a Csemadok Alapszervezet lelkes, odaadó szolgálatáért Szvorák Zsuzsanna, pedagógus, rendező, közéleti személy, a Csemadok Füleki Alapszervezetének elnöke kapta, amely szervezetnek több mint 20 éve elnöke. Az ő nevéhez fűződik a Zsibongó és az Apropó Kisszínpadok alapítása, amelyek országos és nemzetközi hírnévvel rendelkeznek. Számos fesztivál kiötlője és éltetője. Sajátos stílusú rendezéseit számtalanszor ismerték el legjobb rendezői- és pedagógusi díjjal. Elsőként kapta meg 2004-ben a Nógrád Közművelődéséért díjat. 2015-ben Áder János köztársasági elnök úr Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel jutalmazta, 2018-ban a Femine Fortis- Erős Nők Polgári Társulás a felvidéki magyar női példaképpé választotta. Birtokosa továbbá a Pro Cultura Hungarica, a Pro Probitate- Helytállásért díjnak, valamint a Zlaty Amos kitüntetésnek is. Pedagógusi munkája mellett fontos szerepet tölt be életében a kultúraszervezés. A színvonalas március 15-i műsorok szervezése és rendezése is az ő nevéhez fűződik. Idén is együtt dobbant a szív Füleken.
További képek: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=zoltan.schnelczer&set=a.7513602835328135 (Agócs Szvorák Emese)
***
Máricus idusa Rimaszombatban
Rimaszombatban Berényi József, a Magyar Szövetség EP-választási listájának a vezetője mondott nagyívű, párhuzamokkal tűzdelt, a múlt és a jelen összefüggéseit kereső beszédet március 15-e alkalmából.
A Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének vezetősége által szervezett megemlékezésen megjelent a város vezetése, megyei és városi képviselők, egyházi és társadalmi szervezetek vezetői, az iskolák diákjai. Petőfi Sándor Tompa Mihály téri szobránál a díszőrséget a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai álltak, akik ezt megelőzően a Petőfi-háznál is megemlékeztek. Az ünnepségen közreműködött az Arany-sávos Blaha Lujza Vegyeskórus Sósik Szilárd vezényletével és ifj. Ádám Gábor, a Tompa Mihály Alapiskola diákja szavalta Juhász Gyula Március idusára című versét. A megemlékezés a Szózattal vette kezdetét, majd a koszorúzást követően a Himnusz közös eléneklésével ért véget. (HE)
https://felvidek.ma/2024/03/berenyi-jozsef-tanuljunk-a-multbol/
***
Gömöri megemlékezések képekben
Nagyon jó időnk volt 2024. március idusán. Gömör számos településén méltósággal megemlékeztünk, erőt merítve a mindennapokhoz. Rimaszombatban Berényi József, Kálosán Mag Fodor Enikő, a Magyar Szövetség EP-választási listájának a jelöltjei osztották meg gondolataikat. Újbástban és Serkén új kopjafákat avattak.
Több mint 30 helyszínről kaptunk felvételeket, illetve láthattunk fotókat a szervezők közösségi oldalán. (HE)
https://felvidek.ma/2024/03/pillanatfelvetelek-a-gomori-2024-evi-marcius-idusai-megemlekezesekrol/
***
Zoboralji márciusi megemlékezések
Nagy érdeklődés mellett zajlott az idei zoboralji márciusi megemlékezések rendezvénysorozata. Március 17-én vasárnap délben gyülekeztek az 1848 hőseire emlékezők a rendezvénysorozat első állomásán, Alsóbodokon, gróf Esterházy János végső nyughelyénél, ahol a magyarságért tett áldozat és kiállás örök értéke mellett rótták le tiszteletüket a jelenlévők. Ünnepi beszédében Sajgó Szabolcs jezsuita atya kiemelte:
„Szeretném megismételni, hogy az ember szabadság nélkül torz képe önmagának. Nem csoda, hogy azok, akik nem élnek szabadon valóban – vagy úgy érzik –, azok akár az életüket is feláldozzák azért, hogy szabadok legyenek, mert nem mindegy, ha élünk, milyen életet élünk, milyen minőségű életet tudunk élni. Délelőtt a templomban hozzátettem, és itt is hozzáteszem, hogy az embernek a szabadságért folytatott küzdelmében, erőfeszítéseiben a leghűségesebb, a leghatékonyabb és a legmegbízhatóbb harcostársa az, aki őt alkotta, a Jóisten.“
-
- Emlékezés Alsóbodokon (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- Emlékezés Alsóbodokon (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- Emlékezés Alsóbodokon (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
Az emlékezés koszorúit a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai – Kukor Ferenc igazgatóhelyettes vezetésével –, a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, a Magyar Szövetség párt képviselői és a Csemadok Alsóbodoki Alapszervezete képviselői helyezték el. Az esemény ünnepélyes mivoltát a Nefelejcs Alsóbodoki Hagyományőrző Gyermek-népdalcsoport tagjainak művészi zenei és énekelőadása tette meghittebbé.
-
- Erdősi Imre honvéd-pap sírjánál, nyitrai városi temető (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- Erdősi Imre honvéd-pap sírjánál, nyitrai városi temető (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
A zoboralji márciusi megemlékezések rendezvénysorozat második állomásán a nyitrai városi temetőben a piarista sírboltnál, Erdősi Imre 1848-as honvéd-pap – a branyiszkói hős – sírjánál emlékeztek az egybegyűltek. Az emlékezőkhöz itt csatlakoztak a váci Bernáth Kálmán Református Középiskola 11. évfolyamos diákjai és tanáruk, Kincses Katalin.
Horváth Balázs szombathelyi diák Petőfi Sándor Tiszteljétek a közkatonákat! című versével tisztelgett a hős pap előtt és idézte meg 1848 hangulatát. Kalmár Dávid, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének titkára olvasta fel Orbán Viktor ünnepi levelét. Ebből kiemelek egy részletet:
„A magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségi nyelvének, kultúrájának felszámolására tört. Legyen béke, szabadság és egyetértés!“
A váci Bernáth Kálmán Református Középiskola diákjai ’48-as nóták előadásával járultak hozzá a rendezvény ünnepélyességéhez. Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége nevében az emlékezés koszorúját Kalmár Dávid helyezte el. Az Esterházy János Zarándokközpont, a váci Bernáth Kálmán Református Középiskola, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Iskola és Gimnázium és a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub képviselői is elhelyezték koszorúikat a piarista sírboltnál.
-
- Megemlékezés Simkovith János honvédhadnagy sírjánál a hizéri sírkertben (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- Kalmár Dávid elhelyezi Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének koszorúját Simkovith János 1848-as honvédhadnagy sírjánál (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
A megemlékezés az aranyosmaróti, hizéri sírkertben folytatódott Simkovith János honvédhadnagy sírjánál. Idősebb dr. Csámpai Ottó ünnepi beszédében a fiatalokhoz szólt:
„A márciusi történelmi események kezdeményezői ugyanis a magyar fiatalok, a márciusi ifijak voltak, akik örökre beírták magukat nemcsak a dicső magyar történelem lapjaira, hanem egy európai, mi több egy világtörténelmi eseménynek is ők lettek a fáklyavivői.“
„Az ünnepeknek lelke van. Minden ünnep üzenetet rejt magában, valami újat, valami mást mint a hétköznapok egyformaságát. De az ünnep egyben indíttatást is ad arra, hogy tegyük a sivár, egyhangú napi életünket minden küzdelmével együtt ünneppé.“
A hizéri megemlékezés helyszínén Szabó Gergő szombathelyi diák és diáktársai Erkel Ferenc Bánk bán című művéből a Bánk bán áriáját szavalták el. A síremléknél Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének nevében Kalmár Dávid titkár, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai, az Esterházy János Zarándokközpont képviselői, a Magyar Szövetség párt és a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának képviselői helyezték el koszorúikat.
-
- 1848-as megemlékezés Nyitracsehin (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- 1848-as megemlékezés Nyitracsehin (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- 1848-as megemlékezés Nyitracsehin (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
Az 1848/1849-es eseményekre való emlékezés és a hősök áldozata előtti tisztelgés Nyitracsehi községben a kopjafánál folytatódott. A Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusának zoboralji apródjai álltak díszőrséget a kopjafánál, itt gyülekezett az emlékező közösség. A Csemadok Nyitracsehi Alapszervezete által szervezett megemlékezés a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport műsorával kezdődött. A ’48-as katonanóták eléneklése után Kupecsek Róbert polgármester szólt az egybegyűltekhez. Ünnepi beszédében kiemelte:
„A ’48-as forradalmárok tudták, mit kockáztatnak, tudták, mivel fizethetnek, a legdrágábbal, az életükkel. Ennek ellenére sem hátráltak meg a haza és a magyarság előremozdításának érdekében.“
A komáromi Selye János Gimnázium diákja, Matyó Simon Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét szavalta el, majd a váci Bernáth Kálmán Református Középiskola diákjai adták elő zenés drámai műsorukat. Végezetül a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport Kossuth-nótákkal zárta az esemény kulturális részét. A Himnusz és a Szózat közös eléneklése után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit, illetve mécsest gyújtottak a kopjafánál.
Ezzel zárult a zoboralji márciusi megemlékezések rendezvénysorozat. A Felvidékre látogató magyarországi diákok és tanáraik ezt követően az idősebb dr. Csámpai Ottó által alapított Jurta Látványtárat látogatták meg, ahol frissítő után megismerkedhettek a Jurta Látványtárban felvonultatott zoboralji és összmagyar értékekkel. (Jancsó Badacs Károly)
Mindig küzdenünk kell értékeinkért – emlékezés Rétén
Rétén Cséfalvay Alajos császári és királyi lovas százados emlékművénél emlékeztek a helyi magyarok. A március 17-ei megemlékezés szervezője a Csemadok volt, közreműködött az Immanuel – Velünk az Isten ökumenikus énekkar, Gyenge Irén, Metzner Zsuzsanna és Metzner Dóra. Az ünnepi beszédet Gyurcsi Pomichal Mária, a Csemadok Rétei Alapszervezetének elnöke mondta.
Immanuel – Velünk az Isten ökumenikus énekkar (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az elnök beszédében kifejtette: az 1848-as események arra tanítanak minket, hogy ne feledjük az értékeket, melyekért őseink küzdöttek, akik olyan országról álmodtak, amely nem idegen hatalmaknak alárendelt, hanem független és saját döntéseket hozhat.
Gyurcsi Pomichal Mária beszédében kitért arra is, a forradalom és szabadságharc emléke él a magyar társadalomban, a hősök, köztük Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István mindig ikonikus alakjai lesznek a magyar irodalomnak és történelemnek.
Március 15-e olyan ünnep, amely arra emlékeztet bennünket, hogy ez a szabadságharc sosem érhet véget. Mindig készen kell állnunk arra, hogy az értékeinket megóvjuk, küzdjünk értük.
Gyurcsi Pomichal Mária (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A történelem folyamán mindig csak magunkra számíthattunk – mondta Gyurcsi Pomichal Mária beszédében. Úgy véli, nem várhatjuk el másoktól, hogy nemzetünk felemelkedésében segítsenek. Csak magunkra számíthatunk. „Ahhoz, hogy segítsük nemzetünket, nem mindig kellenek forradalmi tettek. Néha elég a kevés is, például, hogy teszünk egy rövid sétát azzal a hevülettel, amilyennel a márciusi ifjak vonultak fel a pesti utcákon és szombaton elsétálunk a szavazóhelyiségbe. Március 23-án köztársasági elnököt választ az ország. Forró Krisztián személyében van magyar államfőjelölt. Mutassuk meg közösségünk egységét és álljunk ki mellette. A felvidéki magyar közösség csak akkor tud erőt felmutatni, ha egységes. A magyar nemzet boldogulása csak közös akarattal, elhatározással és munkálkodással sikerülhet“ – mondta Gyurcsi Pomichal Mária.
A beszéde végén emlékeztetett és megfogalmazta kívánságát, a 12 pont ugyanis így kezdődik: Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Rétén Cséfalvay Alajos emlékművénél koszorúztak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezés végén Cséfalvay Alajos emlékművéhez helyezték el az emlékezők a koszorúikat. Cséfalvay Alajos nyugalmazott volt császári és királyi lovassági százados és 1848–49. évi honvéd őrnagy, a szabadságharc kiváló bajnoka, a társadalmi élet jeles személyisége volt.
A koszorúk elhelyezése után a közönség elénekelte a Felvidéki himnuszt és a magyar Himnuszt is. (Neszméri Tünde)
Közös ünneplés Kiráyfiakarcsán
A hagyományokhoz híven a Petőfi Baráti Társulás rendezésében Kiráyfiakarcsán is megemlékezést tartottak a helyi kultúrházban. Március 15. minden magyar ünnepe. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a Petőfi Baráti Társulás, a falubelik, az érdeklődők, valamint Királyfiakarcsa és Egyházkarcsa Önkormányzata, az egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség és Dabas önkormányzatának küldöttei közösen ünnepelték meg.
„Szolgaságunk idején / Minden ember csak beszélt / Mi valánk a legelsők, kik / tenni mertünk a honért! Mi emeltük föl először / A cselekvés zászlaját, / Mi riasztók föl zajunkkal / Nagy álmából a hazát!“ (Petőfi Sándor)
(Fotó: Szerencsés Magdolna)
A szép számban egybegyűlteket, a vendégeket a társulás elnökségi tagja, Lukács Bence köszöntötte. Felvezetőjében említést tett 1848-ról, majd az azt követő évszámról, jeles napról, melyet az iskolás évei alatt az egykori tanára minden diák emlékezetébe véste: „Amikor azt mondják, 1848. március 15., akkor azt feleljük rá: forradalom. Ha azt mondják, hogy 1848/49, akkor azt válaszoljuk: függetlenségi harc, szabadságharc. Ha azt mondják, 1848. szeptember 29., azt mondjuk pákozdi csata. Ha azt mondják, 1849. augusztus 13, azt feleljük, fegyverletétel Világosnál. Ha azt mondják, 1849. október 6-a, azt mondjuk aradi vértanúk. Ha azt halljuk, 1867, azt mondjuk: kiegyezés. Az évszámok és a hozzájuk kötődő történelmi események olyanok, mint a szőlő mellé állított karók, megtartják a mélyről táplálkozó fiatal hajtásokat, hogy bő termést hozzanak és a gyökereik minél mélyebbre hatoljanak.
(Fotó: Szerencsés Magdolna)
Az ünnepi műsor a gútai Kis-Duna Menti Rockszínház tagjainak – Rigó Jenő, Keszegh Vivien, Varga Linda Bettina és Korber Darina – előadásával vette kezdetét. Megzenésített versek, dalszövegek, szebbnél szebb slágerek csendültek fel, mint: Világok világa Magyarország (Kormorán), Ha én rózsa volnék (Bródy János), Szálljon a kék madár (Kormorán), Ott ahol zúg a négy folyó (Kárpátia zenekar), Szabadság, szerelem! (Petőfi), Vigyázz a madárra (Révész Sándor), Az Úr sorsot rendelt (Kormorán), Három hegyen, három völgyben három virág nyílt (Kormorán), Nemzeti dal (Petőfi), Európa közepén (Kormorán), Szózat (Vörösmarty Mihály), Ez az ország a hazád (Varga Miklós).
(Fotó: Szerencsés Magdolna)
A kultúrműsor után Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején megemlítette, hogy mi nem hiányozhat egy márciusi beszédből: nem hiányozhat Petőfi, nem hiányozhatnak a márciusi ifjak, a Pilvax kávézó, Táncsics kiszabadítása, de főleg a 12 pont, amit 176 évvel ezelőtt megírtak. Az akkori 12 pont hasonlít ahhoz, amit most élünk. Kérték a békét, a szabadságot és az egyetértést. Kérjük most mi is, amikor Európa a háború szélén áll. Kérték a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Mi is azt kérjük, hogy mi döntsük el azokat a kérdéseket, amelyek legjobban befolyásolják az életünket, hogy itt, Pozsonyban kivel és hogyan szeretnénk élni a továbbiakban.
(Fotó: Szerencsés Magdolna)
A megemlékező beszédének néhány gondolata: „Tudatában voltam, hogy az egyik legmagyarabb és nagyon öntudatos közösségbe jövök… A márciusi ifjak, az ő elkötelezettségük előtt tisztelegve, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméit tudjuk megerősíteni itt, együtt. Önmagunk miatt vagyunk itt, hogy értékrendünk előtt tanúbizonyossággal szolgáljunk. Jelenlétünkkel kifejezzük, még mindig csodálatra méltó az akkor, 176 évvel ezelőtt az életük kockáztatásával eszmei értékekért harcolni. Harcoltak a jövő generációért, egy nemzet érdekéért, az önálló rendelkezésért. Ma is ezekért harcolunk, csak más a hangnem, a harctér és a körülmények is… Egyenlőséget és közös teherviselést kértek a márciusi ifjak 176 évvel ezelőtt. Mi is azt kérjük! …Azt kérjük, hogy Szlovákia, mint kis ország az Európai Unióban, ugyanolyan szóval bírjon, mint a nagy állam, ne vegyék el a vétójogot, mert ez az egyetlen fegyver a kezünkben, annak a Szlovákiának, amely belépett az Európai Unióba….Akkor is, most is szükség volt erőre, hogy szembe menjünk az árral, mert akkor is, most is szükség van hitre, hogy érdemes legyen hangunkat hallatni, magunkért kiállni. Mert akkor is és most is szükség volt a tudatra, hogy volt és van miért, van kiért, megszólalni, vívódni és szembemenni…
(Fotó: Szerencsés Magdolna)
Gyimesi György beszéde végén sok erőt kívánt a következő gondolattal:
higgyünk egymásban, higgyünk magunkban, higgyünk a közösségünk erejében, mert ez visz minket tovább, ez vitt minket ezer évig és remélem, ez visz minket tovább a következő ezer évig.
A kultúrházi megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével zárult.
Majd a résztvevők közösen elsétáltak a község főterére, ahol a községháza mellett álló Petőfi-táblánál a két karcsai önkormányzat, Dabas város képviselete, a Petőfi Baráti Társulás, további civil szervezetek, valamint az oktatási intézmények vezetői koszorúzással rótták le a tiszteletüket.
A rendezvény a Dabas önkormányzata, az Egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség, valamint a Petőfi Baráti Társulás által megvalósított és 2022. szeptember 30-án sikeresen lezárult „Múzeum-templom“ pályázat, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program részeként megvalósítandó Kisprojekt Alap fenntartási időszakában valósult meg (a projekt kódja SKHU/WETA/1901/ 1.1/103.
A Petőfi Baráti Tásulás, Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa Önkormányzata, továbbá Dabas Város Önkormányzata már néhány éve összekötik és erősítik a községekben zajló megemlékezéseket, rendezvényeket, erősítve a kultúrát, valamint a lakosságban is az együvé tartozás érzését. (SzM)
***
Tisztelgés a hősök előtt – koszorúzás Felsőszeliben
A falu magyarsága a temetőben levő kopjafánál koszorúk elhelyezésével fejezte ki tiszteletét az 1848/49-es szabadságharc bátor hősei előtt.
(Fotó: Tonkó Pá)
A Csemadok Felsőszeli Alapszervezete kezdeményezésére a szervezetek és intézmények képviselői eljöttek az ünnepségre március 15-én. A nagyszámú résztvevő előtt Renczés Ágoston elszavalta Petőfi: Föltámadott a tenger c. költeményét, majd a Rozmaring éneklőcsoport énekelt. A megjelenteket Kubovics Alica üdvözölte, az ünnepi beszédet Deák Béla mondta el. Utána a Bercsényi Miklós Hagyományőrző Csapat tagjai szerepeltek, Vanko Norbert Bence részletet mondott Vörösmarty Mihály: Harci dal című költeményéből, Pónya Márk pedig emlékezett Büttner Emilre, aki a szabadságharc gyerekhősei közül felvidéki legényként önként vonult be katonának, hogy a hazáért harcoljon. Az ünnepségen a Széchenyi István Alapiskola és Óvoda Csalogány gyermekkara is közreműködött szép énekeivel. Az említett szervezeteken és intézményeken kívül koszorút helyeztek el a Szövetség HSz, a 72. sz. Szent Lőrinc Cserkészcsapat tagjai, a Nyugdíjasklub, az Egészségkárosultak HSz nevében.
(Fotó: Tonkó Pá)
A Szózat közös eléneklése után a művelődési házban folytatódott az ünnepi műsor, melyet az alapiskola és az óvoda pedagógusai állítottak össze. A zsúfolásig megtelt nagyteremben lélekemelő versek, prózai szövegek, énekek, táncok és irodalmi összeállítások erősítették valamennyi résztvevőben a magyarságtudatot.
A Himnusz éneklésével zárult Felsőszeliben a márciusi tisztelgés történelmünk dicső évfordulóján. (MM)
***
Kisújfalu községben is ünnepeltek
A faluközösség, az önkormányzat, az egyházközség, valamint a községben működő tanintézmények és a Stampay János Alapiskola kisújfalusi tanulói együtt emlékeztek meg a nemzeti ünnepről a Faluház udvarán elhelyezett Kossuth-emléktáblánál.
Ünnepi beszédet mondott Geri Valéria, a község polgármestere: „Nekem jutott az a méltóságteljes, ám nehéz feladat, hogy éppen fél évvel a mindannyiunkat érintő parlamenti választások után, egy héttel a köztársaságielnök- és 3 hónappal az európai parlamenti választások előtt beszédet tartsak a magyar szabadságról, a kitartásról, az összefogásról, a lelkes, tenni akaró, magukat is feláldozó magyarokról, az odaadó ifjúságról, a lázban égő tömegről, vezetőkről, akik 176 évvel ezelőtt karizmatikus egyéniségként, igazi vezérként álltak a nép és a magyarok élén” – mondta, majd felidézte azok alakját és tetteit, akik nem a dicsőséget, de a haza hasznát tartották szem előtt.
Ünneplők a kisújfalui Faluház udvarán (Fotó: Kisújfalu Önkormányzata)
„Számomra 1848 márciusa a reményt, az új utakat kereső, bátor közösség alkotóerejének kiteljesedését, az összetartást jelenti. A titok valószínűleg a feltétel nélküli összetartás a közös cél érdekében” – hangsúlyozta Geri Valéria, majd felidézte Benedek Elek ma is aktuális üzenetét: „Ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát! Ma a világpolgárság a divat, de te ne hódolj e divatnak. Inkább légy „vad magyar”, mint „szelíd hazafi”. Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség a vad magyarokra.”
„Akarjunk, végre, közös magyar jövőt építeni! Hogy újra súlya legyen a felvidéki magyarságnak! Ha ezt együtt akarjuk, akkor van jövőnk, s akkor: „A magyar név megint szép lesz…” – mondta a polgármester.
Geri Valéria polgármester és Fodor Péter képviselő koszorúz (Fotó: Kisújfalu Önkormányzata)
Az iskolások és az óvoda növendékeinek műsora után a Kisharang kórus ünnepi szolgálata következett, végezetül elhelyezték az emlékezés koszorúit Kossuth Lajos emléktáblájánál. (BK)
A kiegyezés az 1848-as események eredménye
Március 17-én emlékeztek meg Boldogfán a hősi halottak emlékművénél a boldogfai magyarok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Litkei András megnyitója után az ünneplők meghallgatták Gaucsik István történész beszédét, aki a múlt eseményeiről szólt.
Nemzeti emlékezetünkben a népek tavasza és az európai forradalmi hullám a nemzeti önrendelkezés eseményeit hozta el a Habsburg Birodalomban és azon belül Magyarországon is. 1848 áprilisáig, illetve őszéig úgy tűnt, sikerült alkotmányos úton rendezni a problémákat. Ez a helyzet magában rejtette a polgári átalakulás törvényi, intézményi kereteinek a kijelölését is. Az 1848-as kortársak azonban nem számoltak azzal, hogy a nemzetiségi versengés kiéleződhet. Az etnikai ellentétek pedig gyorsan kialakultak és fokozódtak – mondta Gaucsik István.
Litkei András (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Ha visszautaznánk az időben, elmaradottnak látnánk a kelet-közép-európai régiót a nyugatihoz képest, mások voltak a magyarországi viszonyok, lassú a piacosodás és a kapitalizálódás, a rendi minták éltek, fejletlenek voltak a városhálózatok, gyermekcipőben járt az ipar – ismertette az akkori helyzetet a történész. Hozzátette: a lakosság nagy részét a jobbágyparasztság, a napszámosok, a földművelő rétegek adták, később ők alkották a honvédsereg magját. A középrend vékony volt. A polgárság német anyanyelvű és politikailag erőtlen. A lényeges kérdés a polgári átalakulás mikéntje volt. Mindeközben egy soknemzetiségű államról volt szó. A felsorolt tények Gaucsik István szerint mind nehezítették a polgári fejlődést.
Kossuthék látták, hogy Magyarország jövője a nemzetközi erőviszonyoktól is függ. Először a Béccsel való megegyezésben bíztak, mikor ennek az együttműködésnek a lehetősége beszűkült, 1848 őszén, Jellasics betörése után, a magyar vezetők a nemzeti önvédelmi harc mellett döntöttek – magyarázta a szabadságharc kitörésének okait beszédében Gaucsik István történész.
Gaucsik István (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A történész arra is kitért, a világosi fegyverletétel után új viszonyok alakultak ki, kialakult a passzív rezisztencia, mint politikai állásfoglalás. 1849 után mégis minden megváltozott. A magyar forradalom eszméje tovább élt, például a jobbágyfelszabadítás, a polgári jogegyenlőség és az ipar szabadsága. A kiegyezés az 1848-ban kivívott eseményeknek köszönhető.
Az ünnepi beszéd után a jelenlévők megkoszorúzták a hősi halottak emlékművét, majd közösen elénekelték a magyar himnuszt. (NT)
***
Megmaradásunk záloga
Március 17-én Pozbán három gyülekezet emlékezett a magyar szabadságharcra, ünnepi műsorokkal, a megemlékezés koszorúinak elhelyezésével tisztelegtek a márciusi ifjak emléke előtt. Az egybegyűlteket Dukon András pozbai lelkész köszöntötte. Kiemelt vendégként üdvözölte a váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző iskola képviseletét.
(Fotó: Mente Róbert, Mente Erik)
Már az istentisztelet elején fellépett a pozbai énekkar Kiss Éva vezetésével. Szólt az ének Emeld fel a szemedet az égre…, valamint a Magyarok világhimnusza, mely minden magyarhoz és minden magyarért szólt szerte a világban! Az igehirdetés a követő igeversekre volt építve „amit hallottunk, amit megismertünk, s amit őseink beszéltek el nekünk. Nem titkoljuk el fiaink elől, hanem hirdetjük a jövő nemzedéknek. Az Úr dicső tetteit, erejét, és a csodákat, amelyeket művelt.” (Zsolt 78,3-4)
Isten és az Ő igéjének célja, hogy felelősséggel forduljunk a jövő nemzedéke felé. Felszólít minket, hogy a múlt emlékeit, tapasztalatait az idősek adják át az utánuk következőknek!
(Fotó: Mente Róbert, Mente Erik)
„Nem titkoljuk el fiaink előtt, elbeszéljük a jövő nemzedéknek!” Isten azt akarja, hogy népe ne legyen tudatlan. Minden népnek megvan a maga kultúrája, hagyománya, múltja.
A magyar nép öröksége többek közt az 1848/’49-es szabadságharc. Ezt meg kell őrizni, tovább kell adni! A fájó, kellemetlen, nehéz dolgokban is ott van Isten munkája, az Ő keze, hisz nincsenek véletlenek! Emlékezünk elődeinkre, akik meg akarták őrizni a magyarságot, a függetlenséget!
Emlékeztet minket a történelem, hogy ezt a lelkületet, a nemzetért való kitartást mi is őrizzük meg! A jövő nemzedékének át kell adnunk az örökségünket, identitásunkat, istenismeretünket! Zárómondatként elhangzott: Isten velünk volt, velünk van és velünk lesz ennek a világnak a végezetéig!
(Fotó: Mente Róbert, Mente Erik)
Kincses Katalin, a váci középiskola tanára bemutatta Bernáth Kálmán iskolaalapítót. Elhangzott, 1915-ben született Vácott. Kárpátalján is tanított, ám a 2. világháború után visszatért Vácra. 1955-ben felkérést kapott arra, hogy ő alapítsa meg az első kereskedelmi iskolát Vácott, ami azóta is szép eredménnyel működik, jelenleg több mint 700 diákkal. Az iskola fenntartója már tíz éve az Északpesti Református Egyházmegye.
Első dalként elhangzott Európa közepén élt valahol egy nép. „Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér, Hol ember él, hol ember fél, a költő visszatér, Hol magyar él, hol magyar fél, Petőfi visszatér.”
(Fotó: Mente Róbert, Mente Erik)
A diákok gondolatban visszahajtották a történelem kerekét. Emlékeztek az 1848-as esztendő dicső napjaira és felidézték a történéseket. Kiemelve a 12 pontot, hogy mit kíván a magyar nemzet, idézve a Nemzeti dalból is… A Klapka-induló mellett elénekelték a Kossuth Lajos azt üzente c. éneket is. Befejezésként a Himnuszt énekelték, melyet a gyülekezet felállva fogadott s a diákokkal együtt énekelt, büszkén vállalva az összetartozást!
A benti együttlét után a templom melletti parkban a helyi óvodába járó gyermekek műsorával folytatódott a megemlékezés. Kisdob kíséretével röviden ismertették a nagy csata történetét…
(Fotó: Mente Róbert, Mente Erik)
Ivanič Katalin, Pozba község polgármestere mondott beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy a magyar ember március idusán kokárdát tűz a szíve fölé, emlékezve a hősökre, akik bátran küzdöttek a szabadságért, életüket adva érte. Küzdöttek a diktatúrát megtestesítő Habsburgok ellen, többek közt kiállva a nyelvhasználati jog méltósága mellett! „Az ünnep arra tanít bennünket, hogy egy bukott szabadságharc is válhat nemzetet összekovácsoló pozitív erőforrássá.” Tanúbizonyságot adni hazaszeretetről… – hangsúlyozta, valamint őrizni kell hagyományainkat, egymást szeretni és tisztelni kell, mert ez megmaradásunk záloga! Kérte a fiatalokat, hogy kérdezzék a szüleiket felmenőikről, mert mindenkinek van története! Feladatunk és kötelességünk megismerni történelmünket!
Beszédét Gyurcsó István Az unokák sírnak c. versével fejezte be. Elgondolkodtató és egyben mélyen megrázó szavai: „Az unokák, amikor jeles ünnepeken körben állnak a nagyszülők udvarán —nem értik egymást. Az unokák a nagyszülőket sem értik.”
(Fotó: Mente Róbert, Mente Erik)
Ezt követően a templom melletti kopjafánál elhelyezésre kerültek a megemlékezés koszorúi. Először a váci iskola képviselete, majd a pozbai, barsbaracskai, barsbesei gyülekezetek és a község képviselete egyaránt fejet hajtott a kopjafánál. Végül a váci diákok az Örökké lobogjon dalra zászlós tánccal zárták a megemlékezést.
Köszönet jár a váci iskola képviselőinek, a szervezőnek, Hajtman Bélának, a baracskai gyülekezet kántorának, hogy ez a megemlékezés a váci fiatalokkal megvalósulhatott! Köszönet illeti a vendégfogadó pozbai gyülekezetet is! (MSV)
***
A múlt üzenete: szóljunk bele az eseményekbe
Pomichal Mária, a Féli Alapiskola igazgatója, a Csemadok Féli Alapszervezetének vezetőségi tagja megnyitójában köszöntötte az emlékezőket Csenkey Vendel honvéd síremlékénél Félben március 17-én. Csenkey Vendel honvédként harcolt a szabadságharc idején.
A március 17-ei megemlékezést a szentmise után tartották, amelyen Pomichal Mária így fogalmazott: őseink 1848-ban bátorsággal és eltökéltséggel szálltak szembe az elnyomással szemben, kiáltották ki az önrendelkezést a szabadság és az egyenlőség elvének alapján. A köszöntő után történelmi-irodalmi összeállítást hallhattak a megemlékezők az alapiskola hetedikeseinek előadásában, amelyből kirajzolódott a forradalom és a szabadságharc története.
Az alapiskolások történelmi-irodalmi kitekintőben ismertették az eseményeket (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezésen Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet. A 12 pont három pontját idézte. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben, közös teherviselést, az úrbéri viszonyok megszüntetését – Mózes Szabolcs szerint ez a három volt a legfontosabb a 12 pont között. Ugyan előfordulhat, hogy az unió Erdéllyel vagy a sajtószabadságról szóló pont jobban megmaradt az emlékezetünkben, de az említett három pontnak köszönhető, hogy a jobbágyság és az egyszerű nép is úgy érezhette, tagja a magyar nemzetnek. Így már a nép sem kényszer hatása alatt, hanem önként harcolhatott a szabadságharcban.
Mózes Szabolcs arról is szólt, hogy a szabadságharc mellé álltak a velünk együtt élő nemzetek is. A magyar honvédek között tízszer több szlovák harcolt, mint Štúr és Hurban megtévedt Habsburg-párti csapataiban.
Csenkey Vendel egy volt azok közül, akik fegyverrel harcoltak a szabadságért, az egyenlőségért és a jövőért. Ez a sírhely összeköt bennünket a magyar történelemmel, a magyar múlt haladó és legszebb emlékeivel, az egész magyar nemzettel, a magyarok közösségével. Egyben azt is mutatja, hogy mi is részesei voltunk az eseményeknek – fejtette ki Mózes Szabolcs. Ezért a mában is fontos, hogy megfogalmazzuk céljainkat. A magyar múltról szólva azt is kifejtette, a kiegyezés, amely után Magyarország virágkora következett, nem jött volna létre az 1848-as események nélkül.
Mózes Szabolcs szerint ma is bele kell szólnunk az eseményekbe (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Magyar Szövetség elnökségi tagja szerint Csenkey Vendel sírja, a március 15-ei ünnepek üzennek a mának is. Fontos, hogy mi is beleszóljunk az eseményekbe, az ország sorsának alakulásába, az európai ügyekbe, amikor erre lehetőségünk van.
Mózes Szabolcs arra kért mindenkit, a következő hetekben járuljunk hozzá a döntésekhez, fogjunk össze a magyar jelöltekért. Fontos, hogy a közösség vállalja a felelősséget, egyetértésben és keresztényi szeretetben keressük azt, ami összeköt és fogjunk össze. (NT)
Csenkey Vendel megkoszorúzott sírja (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
***
Megemlékezések a párkányi régióban
A párkányi régió kisebb falvaiban is voltak megemlékezések, volt több olyan település, ahol első alkalommal, szerényen, gyertyákkal, koszorúkkal, jelentek meg temetőben, kőkereszteknél, kopjafáknál, háborús emlékjeleknél.
„Készülj, hazám,
Készülj, boldog haza!
Oly ünnep vár reád, amilyet
Még nem pipázott magyar ember,
Amely majd hét országra szól,
Mint a lőcsei kalendáriom.
Készülj hazám!”
Ezzel a Petőfi-idézettel nyitotta meg ünnepi beszédét Bacsó Péter, a Párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója Bényben és Kőhídgyarmaton az 1848/49-es megemlékezésen. Beszédében Petőfi forradalomról írt gondolatait idézte, aki „hitt a forradalmi követelések véghezvitelében.” Majd a szónok elemezte a három legfontosabb 48-as gondolatot, a „béke, szabadság és egyetértés napjainkig érvényes értelmezését. Meggyőződésem, hogy 176 évvel a felemelő márciusi események után a legtöbb időszerű üzenetet ez a gondolat, illetve kérés nyújthatja számunkra.
Megemlékezés Bényben (Fotó: Facebook)
Az első kérés: legyen béke. Történelmünk hosszú évszázadai alatt nem egyszer voltunk elszenvedői háborúknak, többször kellett csatát vívnunk szabadságunkért és jogainkért. Istennek hála, ma nem ez a helyzet, és ne is legyen, de a szomszédos államban zajló háború alapjaiban rendítette meg azt a szilárdnak hitt meggyőződésünket, hogy Európában – a modern és okos 21. századi Európában – már nem törhet ki újabb háború. Tévedtünk. Elsősorban kárpátaljai magyar testvéreink mindennapi életébe gyűrűzött be a félelem. Egyre nehezebben tudják megélni magyar identitásuk megőrzésének lehetőségét, mivel az utóbbi években több, az ottani magyar közösséget sújtó törvényt is elfogadtak. Egyre-másra szembesülnek zaklatásokkal, emlékműveik értelmetlen megrongálásával, kényszersorozásokkal. Sajnos a kárpátaljai magyarság mintegy harmada elmenekült otthonról. Ott nincs béke!
További gondolatai is megszívlelendők, mert rámutat a társadalmi békétlenségre, a globalizált világ okozta feszültségre, s mindennek következményeire. Majd beszédében elemezte a szabadság és egyetértés fogalmának megtartó erejét. Végül beszéde zárszavában újra csak megerősítette:
Az elmúlt több mint 176 év alatt a világ gyökeresen megváltozott, sokan úgy tartjuk, hogy kifordult régi önmagából. Szerintem egy dolog viszont nem változott, mégpedig az, hogy mit kíván a magyar nemzet. Mi magyarok ma is egyet kívánunk: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Ez legyen az újkori 12 pont – a nemzeti minimum – első pontja.
Mindkét településen az iskola hiánya miatt az óvodásokat, helyi kisdiákokat vitték ki a szabadtéri megemlékezésre, s koszorúzással fejeződtek be az ünnepek.
(Fotó: Párkányi Szent Imre Óvoda)
A Párkányi Szent Imre Óvoda apróságait soha nem hívják megemlékezésre, de ismerve az oktatási rendjüket, az apróságok sokat tudnak a nagy történelmi évfordulókról. Nem csoda, hiszen évente Szent Imre napján történelmi vetélkedőt szerveznek a legkisebbekkel. Nekik a magyar királyok felsorolása nem újdonság. S ilyen természetes a nemzeti ünnepeinkre, az 1848/49-es eseményekre való megemlékezés is, az óvoda falain belül. Az alábbi fotók is ezt bizonyítják. (DE)
***
Március 15. minden magyar ünnepe
Éberhardon a Csemadok Éberhardi Alapszervezete a március 17-ei, vasárnapi reggeli szentmise után tartotta meg a koszorúzással egybekötött megemlékezést Petőcz György mártír emlékművénél a temetőben. Az emlékmű fölött szinte őrt áll az Apponyi-kápolna, mely Apponyi Albert végső nyughelyeként ismert.
Író Erzsébet Várnai Zseni versét szavalta (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezés elején Író Erzsébet előadta Várnai Zseni Petőfi márciusa című versét, majd Hornyák István, a Csemadok elnökségének tagja köszöntötte az emlékezőket, köztük Petőcz György vértanú leszármazottait is.
Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra büszkén emlékezik minden magyar, legtöbbünk számára ez olyan természetes, mint a levegővétel. A forradalomban fontos szerepet vállaló Jókai Mór szerint: 1848-ban nemzetet teremtettek, emlékeztetett Hornyák István bevezetőjében, majd átadta a szót Gaucsik István történésznek, a Csemadok Hegysúri Alapszervezete elnökének, aki elmondta, Petőcz György mártír kultusza régi keletű és máig élő valóság.
Hornyák István köszönti az emlékezőket (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„Vármegyei hivatalnoki pályafutása és a szabadságharc alatti tevékenysége 1849. május 24-ei kivégzésének körülményei és magatartása alaposan dokumentáltak, önök is jól ismerik. Ezért másra, az emlékezet történeti fonalára szeretném a hangsúlyt helyezni. A Petőcz-kultusz kialakulásának két mérföldköve is van, az 1861-es, amikor Pozsony vármegye törvényhatósági bizottsága emlékét jegyzőkönyvileg rögzítette, megörökítette” – mondta Gaucsik István beszédében. Magyarázatként kifejtette: ez szorosan összefüggött az 1861-es év magyarországi belpolitikai eseményeivel, amikor Ferenc József császár összehívta az országgyűlést, hogy az októberi diplomát, illetve a februári pátenst elfogadtassa, mivel a képviselők azt elutasították, az uralkodó az országgyűlést feloszlatta. Ez az 1848-as történelmi örökség továbbélése volt, „ugyanakkor egy apró, de regionális szinten fontos identitáspolitikai aktus, Petőcz György emlékének a megörökítéséért” – magyarázta a történész.
Gaucsik István Petőcz György kultuszáról is szólt beszédében (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Gaucsik István szerint a másik lépés Petőcz György kultuszának kialakításában az volt, amikor 1899-ben emléktáblát állítottak. „Kivégzésének ötvenedik évfordulója alkalmából ugyanis a pozsonyi vármegyeház dísztermében emléktáblát helyeztek el.” A történész beszédét azzal fejezte be, a szabadságharcos hősök „példák, erkölcsi igazodási pontok lehetnek. Egyfajta szellemi hidat alkotnak múlt és jelen között még a 21. században is.”
Orbán Viktor levelét Kénerné Bodroghalmi Fruzsina olvasta fel (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az ünnepi beszéd után Kénerné Bodroghalmi Fruzsina, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa olvasta fel Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének az üzenetét. „1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Hitték: a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek.“
Petőcz György leszármazottai minden évben koszorúznak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az üzenet felolvasása után az emlékezők megkoszorúzták Petőcz György, Pozsony megye második alispánja emléktábláját, majd a megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével ért véget. (NT)
A Petőcz család az emléktáblánál (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
***
Nánai emlékezés március idusán
A Csemadok Nánai Alapszervezete rendezésében került sor az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc emlékezetére. Az ünnepség vendégeit Dániel Erzsébet, az alapszervezet elnöke köszöntötte a templom előtt elhelyezett emlékkeresztnél. A helyiek mellé érkeztek vendégek Párkányból és Esztergomból is.
Dániel Erzsébet köszöntőt mond (Fotó: Berényi Kornélia)
Eljöttek a Nánai Alapiskola növendékei Szúnyogh Anita igazgatónő és az intézmény pedagógusainak vezetésével. A kisiskola minden diákja szerepelt, versekkel és énekekkel emlékeztek a márciusi ifjak hőstetteire. Közreműködtek még a párkányi iskola nánai növendékei, Khéli Emma, aki Juhász Gyula Március idusára című versét tolmácsolta. Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét Danics Ádám szavalta el.
Az ünnepség szónoka a Budapestről érkezett Babucs Zoltán hadtörténész volt, aki „Március idusai” címen emlékezett az 1848-as év márciusának dicső napjaira, és felidézte az 1849-es első évforduló történéseit. Majd kitért a tavaszi hadjárat időszakára, kiemelve a felvidéki helyszíneken történt eseményeket és azok szereplőinek bátor tetteit.
A nánai kisiskola szereplői (Fotó: Berényi Kornélia)
Visszatekintésében megemlékezett a magyar történelem jelentős márciusi eseményeiről, köztük az 1939 március idusán történt határigazításról, amikor a magyar–csehszlovák területekből több település visszatért a Magyar Királyság fennhatósága alá.
Az ünnepi műsort az Ad Dominum énekkar két tagja, Dorna Mónika és Szúnyogh Anita éneke, valamint Berényi Kornélia szavalata zárta, aki Arany János Örökség című versét tolmácsolta. Imát mondott ft. Fóthy Zoltán esperes.
Babucs Zoltán hadtörténész, az ünnepség szónoka (Fotó: Berényi Kornélia)
Végezetül a helyi közösségek és intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit a fából faragott emlékkereszt előtt, majd a magyar himnusz eléneklésével zárult a történelmi emlékezés.
Korbéli Dávid párkányi hagyományőrző a lengyel–magyar barátság zászlójával tisztelgett, díszőrséget állt Leboc Szabolcs, a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői képviseltében, aki díszlövéssel adózott a magyar szabadságharc hőseinek emléke előtt. (Berényi Kornélia)
A gútoriak Bittera Béla sírjánál emlékeztek
Bittera Béla sírjánál emlékeztek meg a gútori magyarok az 1848-49-es szabadságharcról március 16-án a Csemadok alapszervezet rendezvényén. A vendégeket és ünneplőket Matus Gergely, a Csemadok Gútori Alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd Horváth Marcell Wass Albert gondolatait tolmácsolta, Horváth Sándor Katalin pedig Juhász Gyula Március idusán című versét szavalta.
Bittera Béla sírja
A megemlékezésen Matus Gergely Bittera Béla életútját ismertette. „Bittera 1848. június elején lett önkéntes a Pozsonyban alakuló 4. honvédzászlóaljnál. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptették elő. 1849 márciusában hadnagyként harcolt a 37. Máriássy gyalogezred 3. zászlóaljánál. Május végén Bem altábornagy kitüntette a katonai érdemjel 3. osztályával. Júniusban már főhadnagyként szolgált. A fegyverletétel után, mint besorozásra alkalmatlant elbocsátották. 1867 és 1878 között Pozsony megye árvagyámja volt, majd haláláig a gútori birtokán gazdálkodott. Itt is halt meg, 1894. január 29-én.” Itt
alussza örök álmát és itt emlékeznek évente a gútori magyarok.
Matus Gergely
Ünnepi beszédet Neszméri Tünde, a Csemadok elnökségi tagja, a Magyar Szövetség járási elnöke mondott. Beszédében szólt a törvényes forradalom eredményeiről, a pozsonyi országgyűlések eseményeiről, majd a mába térve úgy fogalmazott, ma már nincsen szükség fegyverekre, ha eredményeket akarunk elérni. Elég a választási urnához járulni, és támogatni az egyetlen magyar jelöltet. „Nemzetünk imája így kezdődik: Isten, áldd meg a magyart! Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel – ma csak egy
ellenségünk van, a közöny, próbáljuk meg közösen leküzdeni. Talpra magyar! Hí a haza – esetünkben a nemzet, a közösség, mutassuk meg, hogy 176 évvel a forradalom kitörése után is össze tudunk fogni közösségünk jövőjének érdekében” – fogalmazott Neszméri Tünde, aki kérte a jelenlévőket, ezt tartsák szem előtt a március 23-ai választáson. A megemlékezés koszorúzással és a Himnusz közös eléneklésével ért véget, amelyben a Híd Vegyes Kar segített az ünneplőknek.
A koszorúzás után a gútori kultúrházban folytatódott a rendezvény, a Csemadok alapszervezet tagjai meghallgatták a Híd Vegyes Kar műsorát, melyet a
forradalom és szabadságharc emlékére állítottak össze. (N. T.)
***
Párkányi megemlékezések
Párkányban a Csemadok Alapszervezete a XXIX. Balassi Bálint Kulturális Napok keretében ünnepi esttel emlékezett a 176 évvel ezelőtt történt eseményekre. A megemlékezés a város központjában felújított kopjafánál kezdődött koszorúzással, ahol közreműködött a szervezet SZIVÁRVÁNY énekkara.
Az emlékezés koszorúit lerakta: a város önkormányzata nevében Szabó Eugen polgármester, Őry Péter, a Pro Civis Társulás elnöke, a helyi Magyar Szövetség, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, a Csemadok ASZ, az Ady Endre Alapiskola igazgatója, a Memoriae Patrum polgári társulás képviselete.
Fotó: a Csemadok Párkányi Alapszervezete
A városi kultúrházban is szép számmal jöttek össze a városból, és a környék egyes falvaiból.
Az est ünnepi szónoka Őry Péter, a Pro Civis Társulás elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere volt. Beszédében elhangzott:
176 év hét emberöltőnyi idő. Hét generáció tudatából nem kophat ki az a felelősség, amelyre ma is lépten-nyomon szükség van, ha nemzeti közösségünk boldogulásáról, jogairól és szabadságáról gondolkodunk. A forradalom és szabadságharc eszmei üzenetét három alapérték köré lehet megfogalmazni: a szabadság, a testvériség és az egyenlőség eszméi köré. Majd részleteiben elemezte a mai kor emberére a három alapérték olykor téves, máshogy értelmezett gondolatait. „Egy oldalon az új jelenség a régi alapok helyett felszínre hozta az értékek és érdekek tusáját. Sajnos a mai társadalom egyik legfontosabb kérdése az érdekek képviselete.”
Ünnepi beszéde végén a politikus üzenete a mának: „Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem ért véget, végtelen lett, mert a világban az érdekek mindig szemben állnak az értékekkel. A testvériség, szabadság és egyenlőség fenntartásáért és fejlesztéséért a mi küzdelmeink is 1848 szellemi hagyományai! Ezért kiáltjuk ma is: éljen a magyar szabadság”
Fotó: a Csemadok Párkányi Alapszervezete
A szervezők szokása szerint minden évben más helyi alapiskolát kérnek fel a műsorra. Ezúttal a LISZT FERENC Művészeti Alapiskola adta az igen szép műsort, kiváltképpen a zenekar teljesítménye volt kiemelkedő, amely egy korabeli diákok által előadott összeállítás kísérőzenéjét szolgáltatta magas színvonalon. (Dániel E.)
***
Sokrétű rendezvényekkel emlékeztek Nagykaposon az 1848/49 -es szabadságharc hőseire
Nagykaposon március 15-én és 16-án emlékeznek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Pénteken a szabadságharc tiszteletére a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete és Nagykapos Város Önkormányzata szervezett ünnepi megemlékezést a helyi kulturális csoportok és a gimnázium tanulóinak közreműködésével.
Koszorúzók a nagykaposi megemlékezésen (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
A rendezvény szónoka Nyíri Péter, a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója volt. Ünnepi beszédében emlékeztette a közönséget, hogy
tanuljunk a 48-as hősök emberi példáiból, akik tetteikkel igyekeztek mindig nemzetük javára lenni. Akkor a nemzet szabadságáért harcoltak, de ma is bőven van tennivaló: megtartani legszebb értékeinket – Isten, haza és család hármasának megtartása, és megőrizni nemzeti értékeinket.
Ezekért a célokért mindenki tenni tud, ki-ki a maga képességei és lehetőségei szerint.
Petőfi Sándor nagykaposi szobra (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
Az ünnepi megemlékezésen fellépett az Erdélyi János Vegyeskar, a Komócsa Néptáncegyüttes, a Zsenge Komócsa Gyermek Néptáncegyüttes, a Cantabile Kamarakórus és a nagykaposi gimnázium tanulói. A tanulók műsorának visszatérő gondolata volt, hogy Mikor fogunk már végre összefogni?
Az ünnepi megemlékezést követően a magyar közösségek képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. A helyi 48-as emlékmű tavaly márciusban újult meg a nagykaposi Magyar Közösségi Házat működtető Nagykapos és Vidéke Társulás sikeres pályázatának köszönhetően. Az emlékmű akkor egy teljesen új Petőfi szobrot kapott, illetve csatajeleneteket ábrázoló domborművekkel egészült ki a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából.
Zsenge Komócsa Gyermek Néptáncegyüttes műsora (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
Az ünnepi hangulatot fokozva, a március 15-i megemlékezés eseményei az este folyamán táncházzal folytatódtak. A táncházat a Komócsa Néptáncegyüttes vezette, a talpalávalót a magyarországi Flaska Banda muzsikusai szolgáltatták.
A megemlékezés sora ma, március 16-án, szombaton is folytatódik. A PONT MA polgári társulás szervezésében premiervetítés valósul meg. A „MOST VAGY SOHA!” című mozifilm bemutatására késő délután kerül majd sor, ahol az előzetesen regisztráltak megtekinthetik a márciusi ifjak történetének és a forradalomnak nagyszabású mozifilmes feldolgozását.(VE)
Nagykaposi Gimnázium tanulóinak ünnepi összeállítása (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
***
Köbölkúton együtt emlékezett a falu apraja-nagyja
Köbölkúton a Stampay János Alapiskolában a tanulók történelmi megemlékezésével vette kezdetét a nemzeti ünnep, majd a diákság a falu főterére vonult. Az óvodások is elindultak az ünnepre feldíszített óvodából, kezükben a nemzeti jelképekkel.
Óvodások az 1848-49-es kopjafánál (Fotó: Pásztor Denisa)
A falu főterén, Stampay János szobránál és az 1848-as kopjafánál gyülekezett a falu apraja-nagyja, valamint az intézmények és a szervezetek képviselői.
A Csemadok helyi alapszervezete és Köbölkút Község Önkormányzata szervezésében történt az emlékezés, ahol köszöntőt mondott Bolya Szabolcs polgármester.
Történelmi emlékezés a Stampay János Alapiskolában (Fotó: Iskola archívuma)
Az ünnepség szónoka Geri Valéria, Kisújfalu község polgármester asszonya volt. Közreműködtek az óvodások, a Stampay János Alapiskola tanulói és a Csemadok Asszonykórusa, majd elhelyezték az emlékezés virágait és koszorút az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére emelt kopjafánál. (BK)
Emlékezők Köbölkút főterén (Fotó: Pásztor Denisa)
***
Kürt községben is emlékeztek
„A mai, csodaszép, ünnepi nap reggelén a Kürti Alapiskola tanulói a szomszédos fűri Szent Imre-templomban szentmisén vettek részt Márk atya és Károly atya áldásával kísérve. Majd az iskola által meghirdetett Szent Imre herceg tiszteletére készített rajzok kerültek kiállításra és kiértékelésre. Így a délutáni, ünnepi műsorra, megemlékezésre lélekben is fel tudtunk készülni” – mondta el Pócs Krisztina pedagógus március idusán.
A kürti Trianoni és Távirdás emlékműnél (Fotó: Szulcsán Tamás)
A délutáni órákban a Kürti Alapiskola udvarán történelmi emlékműsort mutattak be a tanulók Melecski Andrea igazgató és a tanintézmény pedagógusainak vezetésével. Eljöttek az óvoda növendékei is, akik szintén a magyar nemzet dicső történéseit idézték vissza műsorukkal, Bajla Gizella igazgató vezetésével.
A koraesti órákban került sor a koszorúk és a nemzeti jelképek elhelyezésére a Faluház előtti Trianoni és Távirdás emlékműnél, ahol a tanintézmények és a falu lakossága együtt rótta le kegyeletét. Az önkormányzat nevében Sütő Judit alpolgármester emlékezett. (BK)
A kürti óvodások műsora (Fotó: Szulcsán Tamás)
***
Muzslán is ünnepeltek
A Csemadok Muzslai Alapszervezete, az Endrődy János Alapiskola és Muzsla Község Önkormányzatának szervezésében, valamint a muzslai székhelyű oktatási intézmények és társadalmi szervezetek hathatós támogatásával idén is megtartották az ünnepélyes megemlékezést az 1848-as magyar forradalomról és szabadságharcról.
(Fotó: Muzsla Község, Facebook)
Az ünnepség a Szózat eléneklésével vette kezdetét. Ünnepi köszöntőt Kiss Balázs, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének első titkára mondott, aki felolvasta Orbán Viktor kormányfő köszöntőjét a külhonban élő magyarok számára. Ünnepi köszöntőt mondott továbbá Radosicky Gábor, önkormányzati képviselő, a Magyar Szövetség muzslai elnöke. Az ünnepi szónoklatot Farkas Iván polgármester tartotta. Felléptek a muzslai óvodások, az Endrődy János Alapiskola tanulói, valamint a muzslai székhelyű Papp Katalin Művészeti Alapiskola növendékei. Mindnyájan, a muzslai társadalmi szervezetek vezetőivel megkoszorúzták a kopjafát.
(Fotó: Muzsla Község, Facebook)
„A felemelő ünnepi műsorhoz iskolánk gyermekkara, a „Mi vagyunk a grund” c. dallal járult hozzá. Černócky Fanni Olívia és Gonda Nikoletta Annabella közös előadásában a „Szellő zúg távol” c. dalt hallhattuk. Műsorunk az Ismerős Arcok – Nélküled dallamaival zárult, Szilágyi Szilvia és Kurina József tolmácsolásában” – mondták műsorukról az iskola tanulói.
Az ünnepséget a himnusz eléneklésével fejezték be. (DE)
***
Megemlékezés Pozsonyban
Pozsony 176 évvel ezelőtt, 1848 tavaszán is fontos szerepet játszott Magyarország történelmében. Itt ülésezett a rendi országgyűlés, itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium, azaz a függetlenedni akaró Magyarország első kormánya és innen indult a törvényes forradalom is. Ma is itt vagyunk, mint már annyiszor, hogy fejet hajtsunk a történelmi múlt hősei előtt, akik a mi szabadságunkért is küzdöttek.
Sillo Dominik és Ötvös Szebasztián (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A fenti sorokkal emlékezett Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke a Petőfi szobornál szervezett ünnepségen. A Csemadok Országos Tanácsa döntése értelmében Pozsonyban tartja országos ünnepségét március 15-én a Csemadok. A Szózat után a Duna utcai Alapiskola és Gimnázium két diákja Silló Dominik és Ötvös Szebasztián szavaltak, majd Metzner Dóra énekelt.
A megemlékezésen dr. Szebelédi Kata, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztottja olvasta fel Balogh Csaba nagykövet beszédét. „Bár ez a dicső nap, 1848. március 15-e mindannyiunkban felidézi a másnapokat és azokat a kínzó, feszültségteli heteket, csatazajtól hangos hónapokat is, amelyek az önfeláldozás ellenére a világosi fegyverletételt, az aradi kivégzéseket őrzik lelkünkben-tudatunkban, mindezekkel együtt Márai Sándor szavai nyomán gondoljunk most az ünnepre: Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. (…) Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.”
Metzner Dóra (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Márai Sándor idézet után elhangzott: „1848. március 15-e és az e napot megelőzők és követők a legnemesebb és a legbecsesebb magyar hagyományokat emelték európai távlatokba. Ezek a forradalmasító hetek, hónapok egyrészt összegezték az 1825. évi reformkort indító országgyűléssel kezdődött nemzetté válás egyértelmű akaratát, másrészt napjainkig megőrizték a híres 12 pontba foglalt nemzeti akaratot. Ma is érvényes: Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Balogh Csaba gondolatai után, melyet Szebelédi Kata tolmácsolt Jégh Izabella kifejtette: „Az idei év márciusa és júniusa mozgalmas lesz országunk lakóinak számára és hatványozottan a felvidéki magyarok számára. A békét féltő, a békéért aggódó emberekre, történetesen miránk is, júniusban egy felelősségteljes feladat vár: az Európai Parlamentbe választunk képviselőket. Nem mindegy számunkra, magyarok számára, hogy hosszú idő után lesz e képviseletünk az Európai Parlamentben. Ám ez előtt a választások előtt még egy fontos feladat vár ránk. Március 23-án az urnákhoz járulni és karikázni egyetlen magyar jelültünket a köztársaságielnök-választás első körében. Köztársasági elnök-jelöltünk, a Csemadok oszlopos tagja, a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián.”
Szebelédi Kata tolmácsolta a nagykövet gondolatait (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnöke, köztársaságielnök-jelölt beszédében köszönetet mondott Bárdos Gyulának, aki tíz évvel ezelőtt nagy lépést tett, elsőként vállalta az államfőjelölést magyarként, mi magyarok megmutattuk, hogy itt vagyunk.
Forró Krisztián kifejtette, ugyan a választás után nem lett magyar köztársasági elnöke Szlovákiának, de erősödött a közösség.
Erősebben kerültünk ki abból a megmérettetésből is, és most újabb alkalom van, hogy erősödjünk. Az elnök szerint továbbra is az a cél, hogy megmutassuk: itt vagyunk, hogy erősek vagyunk, és itt is akarunk maradni, még nagyon sokáig.
Ezer éve itt élünk, itt a szülőföldünk, és még ezer év múlva is itt akarunk élni magyarként. Ez a tétje a jövő heti szombati választásnak. A nagy dolgokhoz nem mindig kell kirobbantani forradalmat. Néha elég, hogyha elsétálunk egy szombati napon az urnákhoz, azzal a lendülettel, ahogy tették ezt annak idején a márciusi ifjak és megmutatjuk, hogy összetartozunk. Március 15-én ez a nap arról kell, hogy szóljon, hogy megmutassuk, méltók vagyunk, hogy az elődeink, a szüleink, a nagyszüleink ragaszkodtak az ideáljaikhoz, ragaszkodtak az eszméikhez. Büszkék vagyunk rájuk és azt akarjuk, hogy a gyerekeink és az unokáink is büszkék legyenek ránk, büszkék lehessenek ránk. Hölgyeim és uraim, én nem kérek semmi mást, jövő hét szombatján csak, hogy megmutassuk, összetartozunk: Talpra magyar!
Forró Krisztián (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A koszorúzás alatt a zsitvabesenyői Ozsvald Damián a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész szakképzés tagozatos diákjának gitárjátékát hallhatta a közönség. A koszorúzás után elszavalta Vörösmarty Mihály Vén cigány című költeményét.
Ozsvald Damián (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„A szlovákiai magyar közösség évtizedek óta büszke arra, hogy a demokratikus értékek védelmezője. Képviselői azért küzdöttek, hogy Szlovákia felvilágosultabb, szabadabb hellyé váljon, és egyenrangú állampolgároknak tudhassuk magunkat. A szlovákiai magyar közösség tagjai pontosan átérzik, milyen szembesülni a hátrányos megkülönböztetéssel és az előítéletekkel. Ezért ebben az időszakban, különösen nagy felelősség hárul ránk. Közösségünk sokszínű, de mindannyian tisztességes államban, tisztességes módon akarunk élni. Azt szeretnénk, hogy hiteles emberek képviseljenek minket a demokratikus értékek szellemében.
Jégh Izabella, háttérben a megkoszorúzott Petőfi szoborral (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Éljünk a választás jogával, járuljunk az urnákhoz, hogy egységpártunk a Magyar Szövetség jelöltjei jól szerepeljenek és e hosszú kényszerszünet után ismét lehessenek szószólóink az Európai Parlementben. Előtte pedig a köztársasági elnökválasztáskor is mutassuk meg, hogy itt vagyunk, hogy sokan vagyunk, hogy bennünket nem lehet megkerülni, csak velünk együtt lehet az országunk jövőjét építeni. Karikázzák az egyetlen magyar jelöltet” – zárta az ünnepi koszorúzást Jégh Izabella. Majd az emlékezők közösen elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.
A pozsonyi megemlékezés a ruzsinovi kultúrházban folytatódott. Az Udvari Kamara Színház előadásában a közönség A világ és a vége című előadást látta. A Wass Albert regényei alapján készült dráma mély hatással volt a közönségre, sokak szemébe könnyeket is csalt. (NT)
A világ és a vége (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
***
„Gyűlölség és harag ne legyen közöttetek…”
A Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében került sor a történelmi emlékezésre, a Csongrády Lajos Alapiskola udvarán Görgei Artúr szobránál, melyet 26 évvel ezelőtt a Budapesti Széchenyi Társaság ajándékozott a községnek.
Ünnepi beszédet mond Fehér István (Fotó: Berényi Kornélia)
Azóta minden év március idusán az 1848-49-es szabadságharc tábornokának szobránál emlékezik a faluközösség. Így volt ez az idei március 15-e napsütéses délelőttjén is, amikor a szervezetek közösen ünnepeltek az iskola diákjaival, az óvoda növendékeivel, Méri Szabolcs polgármesterrel és Szarka Andrea iskolaigazgatóval.
Emlékezők Görgei Artúr szobránál (Fotó: Smidt Veronika)
Az ünnepség szónoka Fehér István, a Bátorkesziről érkezett nyugalmazott tanár volt, aki Tormay Cécile üzenetére építette fel aktuális és megszívlelendő gondolatait. „Gyűlölség és harag ne legyen közöttetek, mert kevesen vagyunk mi magyarok, és ha mi nem szeretjük egymást, akkor minket e világon bizony senki sem szeret” – szól a magyar nemzet sorsa iránt érzékeny írónő ránk hagyott üzenetében.
Méri Szabolcs polgármester és Bartos Gergely alpolgármester koszorúz (Fotó: Berényi Kornélia)
A hősökért imát mondott Farkas Zsolt iskolaesperes. Fűri Lóránt énekekkel, az iskola diákjai versekkel, a Szőgyéni Dalkör katonadalokkal emlékezett.
A koszorúzásnál a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat tagjai szolgáltak, díszőrséget álltak a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői.
A helyi közösségek, szervezetek, intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés virágait és koszorúit Görgei tábornok szobránál. A himnusz eléneklésével és a katonai hagyományőrzők díszlövésével zárult a történelmi visszatekintés. (BK)
Óvodások és iskolások emlékeznek (Fotó: Berényi Kornélia)
***
Megemlékezés Ipolyságon: a történelmi hősök elszántságát, szilárdságát, és hitét kell magunkévá tenni
A hagyományokat követve idén is az ipolysági köztemetőben lévő Megbékélés kapujánál kezdődött az ünnepi megemlékezés. A köztemetőben a helyi magyar tanintézmények tanulói valamint a Musica Aurea Vegyeskar fellépésükkel színesítették a programot.
Zachar Pál (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A megemlékezés szónoka Zachar Pál, Ipolyság polgármestere volt, aki kifejtette: „március 15-e sok üzenetet hordoz magában. Emlékeztet arra, hogy ismerni kell a múltunkat, hisz csak így tudunk jövőt építeni.” A negyvennyolcas hősök példaképek lehetnek napjainkban is – szögezte.
„Nem nekünk kell hősökké válnunk, hanem a történelmi hősök elszántságát, szilárdságát, és hitét kell magunkévá tenni” – fogalmazott.
Mint hozzátette: „a hagyományainkat nem ápolni vagy megőrizni kell, hanem meg kell élni. Mert csak az erős hagyományok teremtenek erős közösségeket és adnak identitást nekünk.” Az ünneppel kapcsolatban kifejtette, az ilyen alkalmakkor megerősödünk magyarságunkban és Istenben vetett hitünkben.
Az ünneplő közösség a köztemetőben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ünnepi szónok mellett Péter Ottó káplán illetve Izsmán Jónás református lelkész is szólt az ünneplőkhöz. A megemlékezés végén a magyar intézmények, szervezetek a tisztelet koszorúit helyezték el a Megbékélés kapujához.
Az eseményfolyam a városháza színháztermében folytatódott. Az ünnepi műsorban felléptek a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola és Pongrácz Lajos Alapiskola tanulói, valamint az Ipolysági Művészeti Alapiskola növendékei. Az estet még meghittebbé tette a formálódó Bodonyi András Emlékcsoport, amely a sokoldalú előadóművész szerzeményeit adta elő. Erről bővebben ITT olvashatnak. (PP)
Ünnepi műsor a városháza színháztermében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
***
Nem kell forradalmat kirobbantani a változáshoz
A magyar forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen hőseiről emlékeztek meg Dunaszerdahelyen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékművénél. A rendezvényen ünnepi köszöntőt mondott Forró Krisztián, Nagyszombat megyei képviselő, a Magyar Szövetség elnöke, aki emlékeztette a megjelenteket, hogy a történelem tele van olyan pillanatokkal, amikor a közösség ereje és eltökéltsége megkérdőjelezhetetlenül megmutatkozott. További részletek ITT (NT).
Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Szencen a Kisfaludy-síroknál emlékeztek
A megemlékezésen Szabó Jolán Wass Albert Fohász a hazáért című versét szavalta.
„Az igazság előtt hajoljon meg a fegyver s élhessen szabadon e földön minden ember”
„Az 1848-as forradalom példája, eredményei mélyen bevésődtek a magyarság lelkébe. Ez az esemény is azt bizonyította, a magyarság szereti szabadságát és a fejlődés útjára kíván lépni.
Neszméri Tünde
Komáromban az óvodások és iskolások is megemlékeztek március 15-e hőseiről
