A múlt héten Rimaszombatban súlyos hiba történt: lebontásra került a Szabatka-pusztai hősi huszáremlékmű. Ez az emlékmű különleges jelentőséggel bírt, mivel a Kárpát-medencében az elsőként felállított ilyen emlékjel volt. A bontás visszafordíthatatlan szellemi kárt okozott közösségünk számára.
„Ez a hibás lépés ugyan súlyos következményekkel járt, de egyúttal ráirányította a figyelmet a rimaszombati huszáremlékműre, amely a Kárpát-medence első ilyen jellegű emlékjele volt, és amelyet a legutolsó magyar huszár, Nagy Kálmán állított 34 éves korában” – szögezte le Orosz Örs értékmentő, a Sine Metu elnöke.
Sajtótájékoztató Szabatka-pusztán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Rimaszombat önkormányzati képviselője: újjáépítjük az emlékművet!
Hivatalosan a hírt Halász Attila, Rimaszombat város képviselője, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke jelentette be a 2025. augusztus 19-én, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a bontás nem rossz szándékkal történt. Az eredeti cél az emlékmű újjáépítése és méltó helyen történő felújítása lett volna, azonban a folyamat végül az emlékmű lerombolásához vezetett” – mondta.
Hozzátette: „Közösségünk számára azonban jó hírt jelenthetünk be. A megmentett kövek felhasználásával az emlékművet Rimaszombatban újjáépítjük. Célunk, hogy az újra felállított huszáremlékmű méltó helyet kapjon, és közös mementóként szolgáljon: ne romboljunk, hanem építsünk!”
Úgy véli: „az újjáépített emlékmű a közösség összetartásának és szilárdságának jelképe lesz, melynél méltó módon tiszteleghetünk hőseink emléke előtt.”
Halász Attila nyilatkozik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az emlékművet a rimaszombati Bástya Egyesület önkéntesen gondozta. Erről és az emlékmű jelentőségéről a projekt készítői nem szereztek tudomást, akik az új emlékmű felépítésével a párkányi Memoriae Patrum szervezetet bízták meg.
Bástya Egyesület: szívügyünk ez az emlékmű
„Több mint harminc éven át gondozásunkban állt a rimaszombati huszáremlékmű, amely szívügyünk volt. A Bástya Egyesület és a helyi cserkészcsapat mindvégig sajátjának érezte az emlékművet, erejéhez és lehetőségeihez mérten ápolta azt. Különös kötődés fűz bennünket Nagy Kálmánhoz, akit 1993 óta ismertünk, és akinek családjával is szoros kapcsolatban állunk. Többször járt Rimaszombatban, interjúk is készültek vele, és neki is szívügye volt az emlékmű. Kapcsolatban állunk az emlékmű tervezője, Pap Dezső leszármazottaival is, és birtokunkban vannak az eredeti tervek. Már korábban is terveztük a felújítást, lehetőségeinkhez mérten folyamatosan gondoskodtunk róla” – nyilatkozta Vörös Attila.
Elmondta, a jelenlegi helyzetben arra törekszenek, hogy a közösség javát szolgáló megoldást megtalálják.
„Az eredeti tervek alapján az emlékművet várhatóan Szabatka-pusztán építjük fel, méltó környezetben. Az újjáépítés során a megőrzött kövek és tábladarabok is beépítésre kerülnek” – szögezte le.
Vörös Attila nyilatkozik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Vörös Attila bejelentette, 2025. augusztus 23-án, szombaton este gyertyás megemlékezést tartanak a helyszínen a család jelenlétében, amelyre mindenkit szeretettel várnak, aki tisztelettel kíván adózni a hősök emléke előtt.
„Az emlékmű 33 huszárnak állított emléket, közülük mindössze hat volt gömöri származású, egyik sem rimaszombati. A többiek Magyarország különböző részeiről érkeztek a szabatkai laktanyába, innen indultak 1943-ban a Don-kanyarba, s ott haltak hősi halált” – idézte fel Vörös Attila, a Bástya Egyesület elnöke.
Hozzátette, Rimaszombatban jelenleg két első világháborús emlékmű található, azonban a második világháború áldozatainak még nincs emlékhelye.
„Számos környező településen – Tornaljától Feledig – állnak emlékművek, Rimaszombat közössége még adós a II. világháborús emlékművel. Kötelességünk, hogy a huszárok mellett a második világháború valamennyi áldozatának – katonáknak és civileknek egyaránt – méltó emléket állítsunk” – mondta.
Sajtótájékoztató Szabatka-pusztán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Bástya Egyesület Orosz Örs, a Sine Metu polgári társulás segítségét kérte az ügy felgöngyölítésében. A társulásnak átadta a Felvidék.ma által felkutatott és dokumentált hulladéklerakatban megtalált és megmentett köveket.
Magyar Szövetség: mentjük, ami menthető
A kövek, az emléktábla mentésében Pál Attila építészmérnök, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének a tagja volt a Bástya Egyesület segítségére.
„Múlt hét csütörtökén értesültem a szomorú hírről, hogy mindez megtörtént. Péntek reggeltől azon dolgoztam, hogy ami még menthető, azt megőrizzük. Felkerestem a lerakatudvart, ahová a törmeléket – immár hulladékként – elszállították. Ott sikerült kiválogatnunk a még használható köveket, valamint a tábla egyes darabjait, amelyeket Orosz Örshöz juttatunk el, hiszen információim szerint ő fogja felügyelni az újjáépítést. Bízom benne, hogy nemcsak a Felvidéken, hanem máshol sem fordulhat elő többé hasonló eset” – nyilatkozta Pál Attila.
Pál Attila nyilatkozik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Sine Metu: a keletkezett helyzet megoldása közös felelősségünk
„Az ügy rendezésében részt vesz a rimaszombati Bástya Egyesület, a Memoriae Patrum hadisír-gondozó egyesület, a Sine Metu értékmentő egyesület, továbbá Szabó Krisztián építészmérnök, valamint a helyi magyar közösség képviselői, Halász Attila és Pál Attila. Megállapodás született arról, hogy az emlékművet az eredeti tervrajzok alapján, helyi alapanyagból építjük újjá, a megőrzött kövek, tábladarabok és az eredeti bronzkard felhasználásával” – nyilatkozta Orosz Örs.
Hozzátette: „Beszámolhatok arról, hogy abban állapodtunk meg, hogy az elkövetkező hetek lépéseit egyeztetni fogjuk Nagy Kálmán unokájával, Csilla asszonnyal, aki szintén szívén viseli és mindent megtesz azért, hogy eredeti formájában újra felállításra kerüljön az emlékmű. Szeretnénk, ha nem következne most már olyan lépés, amelyben a felek nem egyeztek meg korábban. A kivitelezésben a Sine Metu és a Memorie Patrum továbbra is részt vállal. A munkálatokhoz Magyarország Külügyminisztériuma és Honvédelmi Minisztériuma biztosít támogatást” – tudtuk meg Orosz Örstől.
Orosz Örs nyilatkozik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Célunk, hogy az emlékmű újjáépítése jövő tavaszra, lehetőleg március 15-ére befejeződjön” – mondta.
A közös fellépés azt bizonyítja, hogy a rimaszombati magyar közösség képes összefogni, és közösen méltó módon állít emléket a huszárhagyományoknak és Nagy Kálmán huszárezredes örökségének.
A Memoriae Patrum kész a további együttműködésre
Bréda Tivadar, a párkányi Memoriae Patrum Polgári Társulás elnöke a Felvidék.ma telefonos megkeresésére arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy lerombolták ezt a huszáremlékművet, hangsúlyozta: „a rimaszombati huszáremlékművet nem rombolták le, hanem szakmai előkészítést követően bontották el.”
Hozzátette: „A döntést megelőzték a kőfaragó által készített szemrevételezések és írásos szakvélemények, amelyeket 2024 decemberében a Hadtörténeti Intézethez is eljuttattunk.”
A Felvidék.má-nak elmondta: „a bontásra a műszaki állapot miatt került sor, mert az emlékmű rövid időn belül egyébként is összeomolhatott volna”. Véleménye szerint az eredeti helyszín sem volt már méltó emlékhely.
A hulladéklerakatból Szabatkára visszahozott kövek egy része, egy nem oly régi koszorúmaradvánnyal (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Bréda Tivadar hozzátette: szervezete nyitott az együttműködésre a Bástya Egyesülettel, a családdal és más érintett felekkel annak érdekében, hogy az emlékmű méltó környezetben, eredeti formájában újra felépüljön.
„Sajnálom, hogy jó szándékunkkal ekkora galibát okoztunk, de célunk az, hogy a huszároknak valóban méltó emléket állítsunk” – fogalmazott a Felvidék.ma portálnak adott nyilatkozatában Bréda Tivadar.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
