Szent István-napi ünnepségek a Felvidéken 2025-ben

Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben, így a Felvidéken is, méltóképpen tisztelgünk államalapító szent királyunk öröksége előtt, aki megteremtette a magyar állam alapjait s ezzel biztosította a magyarság jövőjét Európa közepén. A Felvidék számos településén már a hétvége folyamán megrendezett eseményekkel emlékeztek meg Szent István munkásságáról és az államalapítás jelentőségéről. 

Hírfolyamunk folyamatosan frissül!

***

Szent István-napi ünnepség Ajnácskőn

A Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének szervezésében került sor az ünnepi szentmisére a helyi római katolikus templomban, majd a templom melletti téren megkoszorúzták Szent István szobrát.

Ezt követően az altemplomban a Palócok című fotókiállítás ünnepélyes megnyitója vette kezdetét. Kovács Benko Fruzsina Borbála Szent István-napi Mária-dalokat énekelt, majd az ajnácskői Csemadok elnöke, Mikó Alexandra mondott beszédet.

Az Ajnácskőn kiállított fotók több mint 130 évesek. A felvételeket Pápai Károly készítette az 1890-es években Rimócon, Hollókőn, Somoskőújfalun, Egyházasbáston és Ajnácskőn. A képek segítségével visszamehetünk a 19. század végére, megismerhetjük a palóc ember jellegzetes arcvonásait, viseletét és életmódját.

A Néprajzi Múzeum megőrizte, majd a salgótarjáni Dornay Béla Múzeum Máté György vezetésével létrehozta ezt a kiállítást. A résztvevők a megszentelt új kenyérből is kóstolhattak.
Az este tűzijátékkal ért véget a községben.

Chovan Lilla/Felvidék.ma

A képeket a szerző készítette.

 

***

Visszatérés a nullpontra – Szent István ünnepe Kassán

Augusztus 20-án a Csemadok kassai szervezete ünnepi megemlékezést tartott. A műsor első része az Orsolya-apácák Szent Mihály arkangyal-templomában zajlott, melyet egykor a reformátusok építették. Tehát predesztinált hely az ökumenikus istentiszteletre.

Az ünneplőket Mons. Pásztor Zoltán püspöki helynök köszöntötte. Az ünnepi műsor a budapesti Regina Pacis Művészeti Alap félórás zenés áhítatával kezdődött, de a művészek a későbbiekben többször is felléptek. „A kassai ökumenikus istentisztelettel egybekötött koncert felvidéki keresztény testvéreinkkel gyönyörűen keretezi ezt a missziós utunkat” – vallották a vendégművészek. 2025 nyarán ugyanis egy Magyarországot, Ausztriát, Lengyelországot és a Felvidéket összekötő turnéra indultak, melyen oratórikus klasszikus zenei repertoár hangzott el, középpontba helyezve a Mária-énekeket.

A koncert első részében, mely megelőzte az istentiszteletet, egyházi zenét hallottunk a népénekektől kezdve egészen a kortárs klasszikus zenéig. A koncert második felében világi műveket hallhattunk a legszebb magyar zenei kincsek közül, melyekkel a fiatalok az ünnep alkalmából üdvözölték a kassai közösséget. Ilyenkor tudatosítja az ember, hogy ennek a templomnak milyen remek akusztikája van. Takács Katalin népi énekekkel gyönyörködtette hallgatóságát. A szinte teljesen megtelt templom hallgatóságát Csörgeő Luca (szoprán) zeneakadémiai hallgató, Földesi Gergely (tenor) friss diplomás operaénekes és Urbanics Tamás orgonaművész bűvölte el. Elhangzott a Hazám, hazám is, mely igazi operasláger.

Orémus Zoltán református esperes, majd Belá Tamás kassai római katolikus káplán imát mondott. „Uram, te vagy a fény, amely eloszlatja a sötétséget és felébreszti a hitünket: Uram irgalmazz!…”

Igét Pankulics Patrik görögkatolikus, kassai egyetemi lelkész hirdetett. Alapigéül a Jó pásztor példázatát vette: „Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.“ János evangéliuma 10:1-5)

Pankulics 2003-ban járt először Budapesten és megcsodálta annak szépségét az országéval együtt. Azóta, amikor Budapest felé halad, látja hogyan csökken a távolság a Clark Ádám téri 0 kilométerkőig. Ez az a kiindulópont, ahonnan a magyar fővárosból induló utak távolságát mérik. Az embernek nincs szüksége egy ilyen nullpontra, ahol igazán magyarnak érzi magát, hiszen a hazánkat, magyarságunkat, legbelül hordozzuk.

Mégis szükségünk van a nullpontra a mai Európában, ahol a család és a házasság válsága, a kábítószerbe és öngyilkosságba menekülő fiatalok, az öregek elhagyatottsága, a csökkenő szolidaritás és felelősségtudat, vagyis „a keresztény és erkölcsi értékek hanyatlásának vagyunk a szemtanúi, hogy visszatérjünk oda, ahonnan indultunk, hogy a továbbiakban is meg tudjuk őrizni magyarságunk révén azokat a fontos értékeket, melyek a kezdetek óta hozzá tartoznak.  Bizony, nagyon fontos ez még egy ezredév után is. Szent István király idő és távolság fölé hatalmasodó alakja a magyar történelemnek. A magyar és keresztény hazának „Ő a kezdete, hozzá kell mérni minden történelmi távolságot”.

István király ideje a bűnbánattartás kora volt. A kereszténység első ezredfordulóját ünnepelte s a keresztények a világ végét várták. Azt hitték, „az első évezred vége egyúttal a világ végét is jelenti, s ezért sokan hisztérikusan vezekeltek, és várták az ítélő Krisztus eljövetelét”. Ebben az időben vezette szent királyunk a kereszténységre népét. Az akkori kegyetlen háborúk idején az a katona, aki képes volt kettéhasítani ellenségét, sírva fakadt, amikor megállt az iszlám által elfoglalt Jeruzsálem kapuja előtt. „Igaz, hogy harciasak voltak, de tudtak sírni, tudtak zokogni bűneik miatt.” Más világ volt akkor, mások voltak az emberek. Aminek viszont feltétlenül meg kell maradnia ma is, az a bűnbánó életszemlélet. Mert az a nép, amely nem képes megbánni bűneit, elvész miattuk. A Jó Pásztor „ismeri az övéit, és tudja, mire van leginkább szükségük, s pont ezért ma is szent királyunk a bűnbánat szellemét hozza közénk”.

De másra is tanít minket. „Krónikáink elmesélik, éjszakánként álruhában járta a várost és alamizsnát osztott, sőt a koldusnak is kezet csókolt. Mikor kellett, keményen harcolt törökkel, tatárral, mórral, de mikor ellensége ellen ment, Istentől kért segítséget. Tudta viszont, hogy egy kereszténynek ennél jóval többet kell tennie, ezért böjtölt és imádkozott.” Más világban élünk, ám ma is vannak értelmetlen háborúk, és annál inkább keményebb csatákat vívunk életünkben és kapcsolatainkban, ezért fontos, hogy ma is megmaradjon a böjt és az imádság. Mert az a nép, amely elhanyagolja ezeket, a gonosz hatalmába kerül.

Szent királyunk édesapa is volt. Próbáljuk meg modern világunkban, amikor gyerekeink sokkal több időt töltenek szociális hálókon, mint szüleikkel, barátaikkal, vagy Istennel, meglátni Szent István személyében azt a keresztény édesapát, aki otthon fiát oktatja, hogy igaz kereszténnyé váljon, aki nemcsak elhadarja imáit, hanem a keresztény értékek szerint él, vagy legalábbis próbál élni. Ma már más a világ, s épp ezért van ma is szükség szülőkre, akik kereszténységre tanítják gyermekeiket. „Mert az a nép, amely ma nem nevel keresztény utódokat, elveszíti a holnapot.” S így tehát a bűnbánat, ima, böjt és a sok más fontos érték továbbadása gyermekeinknek az, ami igazán megtartja ma is magyarnak az embert. Mindaz, amire István királyunk tanít, „nem emberi mérték szerint való, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által”. Ma is fontos, hogy visszatérjünk ahhoz a nulladik kőhöz, ahonnan indultunk, és újra tanuljunk. Ebben segítsen és vezessen minket Istenünk, Szent István királyunk közbenjárása által. Imádkozzunk, hogy Szent Jobbját továbbra is a magyar nép fölött tartsa.

Az istentisztelet végén, melyen Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök is közreműködött, a lelkészek áldást mondtak és orgonakísérettel elénekeltük a Himnuszt.

Ezután  Dégner Lilla, a kassai Thália Színház művésze és Ferencz Flóra – Pirigyi Viktor zenés formáció közös előadása következett, mely hazafias musicalrészletekkel és vallásos énekekkel gyönyörködtette az ünneplőket. Ők már a műsor bevezető részében is felléptek. A 173. zsoltárt énekelték: „Mely igen jó az Úr Istent dicsérni, Felségednek, én Uram, énekelni…“ Ez az ének 1593 előtt Bártfán is elhangzott.

Végezetül az ünneplők szeretetvendégségen vettek részt a közeli Márai Sándor Emlékkiállítás helyiségeiben.

Balassa Zoltán/Felvidék.ma

***

Főhajtás a nemzetalapító király előtt Tornalján

A Csemadok Tornaljai Területi Választmánya és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete Szent István-napi ünnepséget szervezett Tornalján.

A rendezvény a római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ahol Rákay Gábor római katolikus esperes köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár Miklós református lelkész az igehirdetést János evangéliuma 6. fejezete 33-35. versei felolvasásával kezdte. Igei magyarázatában kitért az emberi élet összetettségére: „Nagyon sokan, a mai világunkban, csak a szemmel látható dolgokat veszik észre, abba kapaszkodnak és abban próbálják meglelni és megtalálni az örömöt és a boldogságot. (…) Megszerezhetünk magunknak nagyon sok mindent, de ha lelkünkre nem figyelünk oda, érzéseinkre és gondolatainkra, akkor kártyavárként tud összedőlni minden körülöttünk.”

Rákay Gábor elmélkedésében az intelmekről szólt „a Szentírás az Isten igéje, amely intelemként akar szolgálni, hogy okuljunk, tanuljunk és bölcsen boldoguljunk”. Beszédében többek között kiemelte István király és az egyház kapcsolatát, „azon volt, hogy Krisztus igéjét, az Ő intelmeit megismerje, és megismerje az egész ország”. Gerlai Pál, a Borsod–Hevesi Evangélikus Egyházmegye esperese az élet rövidségéről és az élet megbecsüléséről szólt. „Adja Isten, hogy úgy tudjunk elszámolni ténylegesen az életünkkel és mindazzal, ami ért bennünket, hogy lelkileg legyünk gazdagok előtte. Így kérjük Isten szent lelkét, így imádkozzunk az új kenyér ünnepén.”

Az ünnepi szertartás és az új kenyér megáldása után a résztvevők átvonultak a Templom térre, ahol a honfoglalási emlékműnél ünnepi beszédet Kocsis László, a Tornaljai Szakközépiskola igazgatója, városi képviselő mondott. Gondolatait a világ változásai és a nemzeti ünnep jelentősége köré építette. „Az ember számára az otthon és az ünnepek teszik élhetővé a világot. (…) Otthon és ünnepek. Kapaszkodóink térben és időben. Kimondhatjuk büszkén – van otthonunk, nem biztos, hogy minden nemzet elmondhatja, hogy van otthona ebben a fura világban. Mi elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medence kis huzatos vidékén minden magyar otthonra lelhet.”

Kiemelte augusztus huszadika fontosságát, mely emlékeztet múltunkra, de jövőnket évről évre megtölti reménnyel. „Megélhetjük a magyar nemzet összetartozását. Szent István királyra emlékezünk, az államalapítóra, az államférfira, az uralkodóra szentté avatása alkalmából. Szent István a maga korában reformernek számított. Szent István megtette a magáét, államot alapított, felvette a kereszténységet s utat mutatott.”

Köszöntőjében rámutatott, hogy „nem szabad elfelejtenünk, az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy úton, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Rajtunk és csakis rajtunk múlik, hogy építjük-e az éltető, biztos alapot adó sziklákat vagy romboljuk. Hinnünk kell a szabadság szeretetében, a kereszténység értékeiben, a gyarapodás, a fejlődés képességében. Ehhez pedig el kell utasítanunk az önfeladást, az értéktagadást. Mi magyarok, az a nemzet vagyunk, amely mindig képes volt új várat építeni a romokra, amely képes volt kiállni a Szent István-i örökség mellett.”

A megemlékezést az Andante kórus, Gyenes Veronika, valamint Thuza Gréta előadása színesítette. Az esemény zárásaként a résztvevők az emlékműnél elhelyezték a megemlékezés virágait.

Máté Gyöngyi/Felvidék.ma

A képek a szerző felvételei

***

Kenyérsütés és Szent István-napi ünnepi megemlékezés Nagykaposon

Nagykaposon idén is kétnapos programsorozattal emlékeztek meg a magyar államalapítás évfordulójáról és Szent István királyunkról. A helyi programokban nagy hangsúlyt kapott a közösségben készített új kenyér.

Augusztus 19-én közös kenyérkészítés várta Nagykapos és a régió asszonyait a helyi Magyar Házban. A „kenyérműhely” – ahol az érdeklődők megismerkedtek a hagyományos kenyérkészítés fortélyaival, kovászolással – már több éves múltra tekint vissza, hagyományosan együtt készítik el Nagykapos kenyereit az asszonyok és az intézmény kemencéjében sütik ki azokat. Kezdetben szakmai segítséget a helyiek a püspökladányi kovászolók csapatától kaptak, mára már ügyes kenyérsütőkké váltak ők maguk is, akik szívesen adják tovább tudásukat a közösségi alkalmakkor.

A Szent István-napi ünnepséget megelőző napon Bodnár Angéla, Csemadok vezetőségi tagja és Bálint Annamária, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke iránymutatásával zajlott Nagykapos kenyereinek közös elkészítése. A kenyérműhelyt nagy érdeklődés fogadta, a nagykaposiak mellett a régió más településeiről is érkeztek résztvevők, hogy gazdagítsák tudásukat, gyakorlati ismereteiket a kovászos kenyér készítésével kapcsolatban.

Gabri Rudolf, a programnak otthont adó Magyar Közösségi Ház vezetője pozitívan értékelte a megvalósult kenyérkészítő műhelyt, mint mondta, számos hozadéka van a programnak: tapasztalatcsere az asszonyok között, a helyi közösség számára készített új kenyér és a közösségi élmény. „Az aktív program a jó program, amikor nemcsak nézzük, hanem tevékeny részesei vagyunk a folyamatnak.” Felidézte az ismert mondást, miszerint a kenyér is jobban esik, ha van kivel megosztani. Idén pedig nemcsak megosztani volt kivel, hanem elkészíteni is.

Augusztus 20-án istentisztelettel kezdődött az ünnepi program a református templomban, majd R. Kárpáti Péter és Leinhardt Marcsi „Kell egy ország” című előadását hallhatta az ünneplő közönség Szent István királyról, az új kenyérről és a magyar hazáról.

Szent István nagykaposi szobránál folytatódott a megemlékezés a Zsenge Komócsa néptáncosainak műsorával. Ünnepi beszédet Urbán Emőke, a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola igazgatónője mondott. Beszédében kiemelte államalapító István királyunk magyarságra gyakorolt hatásait, majd szavait Széchenyi István gondolatával zárta: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”

A város önkormányzata, a magyar iskolák és a helyi magyar civil szervezetek képviselői az emlékezés koszorúit elhelyezték Szent István szobránál, miközben az Erdélyi János Vegyes Kar énekelt. Az idei ünnepet egy különleges ajándék is gazdagította – egy búzakalászból font koszorú, amelyet Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke ajándékozott. A koszorú a Magyarok Kenyere –15 millió búzaszem program szellemiségéhez kapcsolódik, jelképezve az összetartozást, a közös kenyeret és közös jövőt. A koszorút a Zsenge Komócsa táncosai elsőként helyezték el István királyunk szobránál.

A megemlékezés az előző nap elkészített és az ünnepség alatt megáldott új kenyerek megszelésével és kóstolásával zárult. A programok a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete, Nagykapos városa és a Magyar Közösségi Ház szervezésében valósultak meg.

Vályi Edit/Felvidék.ma

***

Szent István-napi kenyér készítése Nagykaposon

Nagykaposon a helyi Csemadok szervezésében immár hatodik alkalommal került sor a Szent István-napi kenyér elkészítésére a Magyar Ház udvarán.

Bálint Annamária ötletgazdától megtudhattuk, hogy az évről évre egyre népszerűbb foglalkozásnak a hagyományőrzés és nemzeti öntudat építése mellett komoly közösségépítő szerepe is van. A hagyományosan lisztből, vízből és sóból készülő kenyér elkészítésének fortélyait bemutató eseményen a fiatal lányoktól a nagymamákig minden korosztály képviseltette magát. A kenyérsütés a Szent István-napi programsorozat nyitórendezvénye volt.

Óváry Tamás/Felvidék.ma

A képek a szerző felvételei.

***

Álljunk meg, adjunk hálát, erősödjünk meg hitünkben és közösségi összetartozásunkban!

Perbetén a helyi Csemadok a községgel karöltve szervezte meg az államalapító Szent István királyra való megemlékezést. A római katolikus templomban ünnepi szentmisével és kenyérszenteléssel kezdődött az ünnepség, amelyet a Rákóczi Szövetség biztosított. A szentmisét istentisztelet követte.

A Szent István-szobornál összegyűlt közösséghez Erdélyi Zoltán, a Csemadok Komáromi Területi Választmánya elnöke szólt. Ünnepi beszédében rámutatott,  István király nemcsak uralkodó volt, hanem bölcs államférfi és mély hitű ember is. „Tudta, hogy a rend, a törvény és a hit az a három alappillér, amelyre egy országot építeni lehet. Az ő öröksége ma is tanít bennünket: ahhoz, hogy megmaradjunk, nekünk is kötelességünk értéket teremteni, közösséget építeni és egymást segíteni – határokon innen és túl” – fogalmazott.

Erdélyi Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy augusztus 20-a a magyarság egyik legfontosabb ünnepe, amikor Szent István királyra emlékezünk, aki szilárd alapokra helyezte a keresztény magyar államot, és ezzel biztosította népünk helyét Európában. Szavai szerint Szent István öröksége ma is iránytű számunkra: a hit, az összefogás és a közös cél adhat erőt a jövőhöz. Az ünnep nemcsak a múlt emléke, hanem a jelen és a jövő üzenete is, amikor az új kenyér a reményt, az újrakezdést és a közös munkát, az emberi szorgalmat jelképezi, amelyből mindannyian élünk.

„Az aratás, a kenyér, a megélhetés ma is ugyanúgy összeköt bennünket, mint évszázadokkal ezelőtt. Az új kenyér az újrakezdés, a remény és a közös munka szimbóluma. Arra buzdít, hogy álljunk meg, adjunk hálát, erősödjünk meg hitünkben és közösségi összetartozásunkban, hiszen így tudjuk továbbvinni István király örökségét”

– fogalmazott.

Az államalapítás ünnepén Perbetén fellépett az Árvalányhaj népdalkör és Svec Marian énekes. A Perbetéről származó fiatalember két saját dalát adta elő – az egyiket kifejezetten az ünnepnapra írta.

A rendezvényen jelen volt: Erdélyi Adél és Erdélyi Zoltán református lelkipásztorok, Mészáros Dávid római katolikus plébániai kormányzó, Becse Norbert, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselője, Erdélyi Zoltán, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke, Tárnok Katalin, a Csemadok Perbetei Alapszervezetének elnöke, Zsitva Norbert polgármester, valamint a községi képviselő-testületének tagjai, az oktatási intézmények és társadalmi szervezetek képviselői.

A koszorúzás után az ünneplő közösség megtekintette az egykori római katolikus iskolában az állandó néprajzi kiállítást.

TK/ZVN/Felvidék.ma

***

Szent István és az új kenyér ünnepe Nagymadon

Államalapító királyunk és a magyar nemzet születésnapja alkalmából a nagymadi közösség is méltóképpen ünnepelt. A Szent István- és új kenyér ünnep központi eseményei a helyi római katolikus templomban, valamint a templomkertben zajlottak, ahol a hívők és vendégek együtt rótták le tiszteletüket első királyunk előtt.

Az ünnepi szentmisét Szalay Gyula albári esperesplébános mutatta be, aki prédikációjában a hálaadás fontosságát és a közösség erejét hangsúlyozta. A szentmise után a jelenlévők a templomkertben gyűltek össze, ahol László Gábor, Nagymad polgármestere mondott ünnepi beszédet Szent István király szobránál.

A polgármester kiemelte: „Együtt állunk meg a Szent István-szobor előtt, hogy lerójuk tiszteletünket első királyunk előtt, aki ezer évvel ezelőtt alapot adott a magyar államiságnak, törvényt, hitet és rendet teremtett népének.” Hozzátette, hogy az ünnep nem csupán a történelem tiszteletéről szól, hanem a megújulásról és a hálaadásról is. Mint mondta, az új kenyér a magyar ember számára mindig a megélhetést, az életet és a család biztonságát jelentette.

László Gábor megjegyezte: a kenyér tisztelete összeköti a mai közösséget elődeivel, ugyanakkor kötelezettséget is ró az utódokra. „Amikor most közösen megszegjük az új kenyeret, gondoljunk arra, hogy benne van földjeink termékenysége, gazdáink szorgalma, asszonyaink gondoskodása, és minden nagymadi ember munkája” – húzta alá. Szavai szerint a kenyér egyúttal a közösség szimbóluma is, hiszen jelképezi, hogy csak összefogva, hitben és szeretetben lehet teljes életet élni.

A polgármester ünnepi gondolatai között hangsúlyosan szólt Szent István örökségéről. Mint fogalmazott: „Ahogy ő ezer évvel ezelőtt biztos jövőt teremtett a magyarságnak, úgy nekünk is kötelességünk megőrizni, gyarapítani, és gyermekeinknek továbbadni falunk és nemzetünk értékeit.” Zárszavában pedig arra buzdította a közösséget, hogy a hála, az összetartozás és az egymás iránti tisztelet jegyében építse tovább Nagymadot.

Az ünnepség részeként sor került az új kenyér megszentelésére és közös megszegésére, majd a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit Szent István szobránál. A rendezvényt rövid, de tartalmas ünnepi műsor zárta, amelyben a helyi közösség tagjai működtek közre.

A nagymadi ünnepség méltóságteljes keretek között emlékeztetett arra, hogy Szent István öröksége és a mindennapi kenyér tisztelete ma is erőt és útmutatást ad a közösségnek.

BN/Felvidék.ma

***

Szent István irányt mutatott – ünnepi megemlékezés Rétén

Rétén a Szent István-templomban tartják meg évente a megemlékezést az államalapítás és első szent királyunk tiszteletére. A Magyar Szövetség és a Csemadok-alapszervezet közös rendezvénye szentmisével kezdődött.

Matus Jenő plébános celebrálta a szentmisét a Szent István ábrázoló oltár előtt. A rendezvényen részt vett a helyi református lelkész, Bohony Beáta is, amit Matus Jenő külön kiemelt, elmondva, Isten háza mindenkit vár, aki ott otthon akarja magát érezni, aki pedig a szívében magyar, az tudja, hol a helye egy ilyen ünnepen.

A szentmise elején Gyenge Irén mondta el Reményik Sándor Mindennapi kenyér című versét. Matus Jenő prédikációjában kiemelte, szép ünnep augusztus huszadika, amely kötelezi a magyar anyától született embereket. Szent István példát mutatott, jövőt mutatott népének.

István szülei még pogányok voltak, majd felvették a bizánci kereszténységet, de továbbra is megtartották pogány szokásaikat, úgy vélték, elég gazdagok ahhoz, hogy két Istent is szolgáljanak. Fiukat, Vajkot megkereszteltették, és ő már csak a keresztény hit szerint élte életét – mondta Szent Istvánról a plébános. Jenő atya történelmi kitekintőjében azt is elmondta: Istvánnak le kellett telepítenie népét és meghatározni az ország határait is. Felismerte, hogy meg kell szervezni az egyházat, érsekségeket, püspökségeket alapított, elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot és annak plébánosát tartsák el.

A magyar nemzet számbelileg nem tartozik a nagyok közé, de számos tudóst, szentet adtunk a világnak, ez pedig a nagy nemzetek közé sorol minket. Matus Jenő kifejtette: bízik benne, hogy a magyarság jövője szép lesz.

A szentmisén közreműködött az Immanuel Velünk az Isten Énekkar, melynek tagjai a koszorúzási ünnepséget is méltóbbá tették énekükkel.

Az ünnepség elején Gyurcsi Erzsébet szavalt, majd Duray Rezső, a Szenc és Vidéke Társulás elnöke mondott beszédet a templom falán elhelyezett Szent István-emléktáblánál.

„A magyar nép ezer évvel ezelőtt elhatározta, hogy megmarad mint állam, és mint nyelv sem tűnik el a semmiben, mint annyi más nép a Kárpát-medencében” – mondta Duray Rezső.

„A mai Szlovákia területén 71 templomot szenteltek Szent István király tiszteletére, és a szlovákok által lakott városokban is, például Zsolnán, Pöstyénben, Eperjesen, vagy Modorban. A szlovák nép ugyanannyira lehet büszke Szent Istvánra és utódaira, mint ahogy mi, magyarok. Ami az elmúlt ezer évben történt, az a közös történelem része. Szent István 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el az általa építtetett bazilikában. Szent István halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. István volt az első olyan európai uralkodó, akit azért avattak szentté, mert államot és egyházat szervezett, és ehhez nem kellett vértanúhalált halnia” – emelte ki beszédében Duray Rezső.

A szónok szólt a szentté avatásról is: az akkori pápa, VII. Gergely 1083-ban engedélyezte László királynak, amely írás így szól: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”

Az ünnepség végén az emlékezők közösen énekelték el nemzeti imánkat.

Neszméri Tünde/Felvidék.ma

***

Pozsony: Isten áldjon meg bennünket! Összetartozunk…

Az összetartozás, a hit, a megújulás, a bizalom és természetesen a Szent István-i örökség voltak a vezérgondolatai a pozsonyi Szent Márton-dómban megtartott Szent István-napi megemlékezésnek, ünnepségnek.

A székesegyház, a magyar királyok és királynők koronázásának helyszíne bensőséges hangulatot adott az alkalomnak. A padsorok, de az egész belső tér őszinte áhítattal meghatódott hívekkel telt meg Pozsonyból, a Felső-Csallóközből, de távolabbi vidékekről, az anyaországból, valamint Erdélyből és Kárpátaljáról érkezett ünneplőkkel is.

Tudósításunk a Magyar Szövetség központi Szent István-napi rendezvényéről:

Az ünnep önmagunk felemelése

***

Komárom: „Nekünk feladatunk van, nem csüggedhetünk!”

Komáromban hagyományosan, a 2009-ben emelt Szent István-szobornál emlékeztek meg új kenyér ünnepén államalapító királyunkról az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közreműködésével a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében, amelynek elnöke, Keszegh Margit köszöntötte az ünneplőket, majd együtt szegték meg a Kárpát-medence kenyerét. Az eseményen fellépett a Bagla banda és Boráros Imre Kossuth-díjas színművész.

Az eseményen többek között részt vett Szebelédi Kata, Magyarország Nagykövetségének képviseletében, Sörös Erik, a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviseletében, Molnár Attila és Keszegh Béla, Dél- és Észak Komárom polgármesterei, megyei és városi képviselők, a környék polgármesterei, civil szervezetek, intézmények és pártok vezetői, képviselői.

A Jókai Egyesület elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, ezen a napon első Árpád-házi királyunk a Kárpát-medence és a mai Közép-Európa politikai és gazdasági életét stabilizáló, a térség kulturális fejlődését szolgáló, a magyar társadalmat megszilárdító és államot alapító szent király előtt tiszteleg a magyarság Felvidék fővárosában – akiknek a nemzeti hovatartozást és összetartozást is jelenti ez az ünnep.

Az ünnepi beszédet idén az alapításának 35. évfordulóját ünneplő Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség elnöke, Fekete Irén mondta. A keresztény magyar állam megteremtőjéről, Szent Istvánról megemlékezve felidézte annak dicső tetteit, szilárd jellemét, életének mérföldköveit, hangsúlyozva benne az embert, „aki éppoly gyarló, esendő ember volt – mint mi, valamennyien – hibákkal, tévedésekkel, megbánásokkal, kétségekkel megáldva”.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem könnyű kisebbségként helytállni: identitást, nyelvet, kultúrát, hagyományt, anyanyelvi iskolát megőrizni, főleg akkor, amikor csökken a gyermeklétszám és erősödik a kivándorlási kedv.

„Az asszimiláció is megteszi a magáét, nem is beszélve a parlamenti képviselet fájó hiányáról. Csak bízni lehet benne, hogy most felfelé ívelhet az egységes magyar politikai képviselet csillaga” – fogalmazott. Fekete Irén emlékeztetett, jelenleg iskoláinkért küzdünk. „A diáklétszám drámai csökkenése miatt nem az iskolabezárások jogosságát kérdőjelezzük meg, hanem magát a fogyás tényét nehéz elfogadni” – fogalmazott az országos szervezet elnöke. Másik problémaként azt jelölte meg, hogy a diplomás fiatalok külföldre mennek, pedig igazán nagy szükség van a fiatal, tanult erőre közösségünknek. „Mindent meg kell tenni, hogy itt maradjanak” – jelentette ki. „Nekünk feladatunk van, nem csüggedhetünk! Amit István ránk hagyott, az a haza, hit és az anyanyelv” – mondta, hangsúlyozva, hogy mindhárom örökség méltósággal való megőrzéséhez Istvánhoz hasonlóan keményen kell dolgoznunk, a munkát nekünk kell elvégezni. „Mindenkinek a maga posztján, de karöltve” – fogalmazott Fekete Irén.

A komáromi Szent István-napi ünnepség a szobor megkoszorúzását követően hagyományosan a Himnusz eléneklésével ért véget, majd megszegték, felszeletelték, végül pedig az ünneplők elfogyasztották a Kárpát-medence Komáromnak készült kenyerét, melyet Lőrincz Gábor, a Komáromi Református Gyülekezet lelkipásztora áldott meg, s Lépes Lóránt atya, a Mirjam Rádió igazgatója pedig megszentelt. Az ünnepséget követően a Szent András-bazilikában ünnepi misére került sor.

 

Szalai Erika/Felvidék.ma

***

Kassán kitüntetéseket adtak át nemzeti ünnepünk alkalmából

Nemzeti ünnepünk alkalmából, augusztus 19-én Magyarország kassai főkonzulátusán állami kitüntetéseket adtak át. Hárman kapták meg a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, melyeket dr. Hetey Ágota főkonzul adott át.

Kassán kitüntetéseket adtak át nemzeti ünnepünk alkalmából

***

Szent István-ünnepség Léván

Léván idén sem maradt el az ünnepség Szent István király tiszteletére. Augusztus 17-én, vasárnap reggel került sor az ünnepi szentmisére a Szent Mihály arkangyal plébániatemplomban, melynek celebránsa Péter Ottó ipolyviski plébános volt, aki egyben a lévai magyar hívek megbízott lelkiatyja is.

A nemzeti ünnepünk alkalmából tartott eseményen első királyunk emlékét és példáját hozták közelebb a hívekhez, illetve idézték fel, hogy ne csak ezen a napon, de egész évben előttük legyen példás élete.

Szent István ünnepség Léván

***

Értékőrzés és hit: Szent István-napi megemlékezés Királyfiakarcsán

Királyfiakarcsán a Petőfi Baráti Társulás augusztus 17-én ünnepelte Szent István király, az államalapító napját, a keresztény magyar államalapítás és az új kenyér ünnepét. Ennek keretében került sor a Gyógyulás kápolnájának alapkőletételére is, amelyet a Cserkészligetben, a néhai Komáromi Árpád festőművész és restaurátor emlékére emelnek.

Értékőrzés és hit: Szent István-napi megemlékezés Királyfiakarcsán

***

„Mi is mindig sziklára építő keresztények legyünk ebben a világban”

Augusztus 17-én, vasárnap, a prágai magyar katolikus közösség a Szent Henrik és Kunigunda-templomban emlékezett meg államalapító Szent István királyunkról. Balga Zoltán plébános, a helyi magyar, szlovák és cseh plébánia vezetője közösségi oldalán osztotta meg, hogy az ünnep alkalmával Szent István örökségét idézték fel, amely „nem csupán történelem, hanem élő támasz” a mindennapokban…

Szent Istvánra emlékeztek a prágai magyar katolikusok

***

Szent István példája arra inspirál bennünket – megemlékezés Bősön

Bősön 2025. augusztus 17-én ünnepelték Szent István király napját és az új kenyér ünnepét a Csemadok helyi szervezete szervezésében. A rendezvényt Nagy Anikó, a Csemadok helyi elnöke nyitotta meg, aki beszédében nemcsak az ünnep történelmi és kulturális jelentőségét emelte ki, hanem a program részleteit is ismertette. Ünnepi beszédet mondott Fenes Iván, a város polgármestere.

Szent István-nap és az új kenyér ünnepe Bősön

***

Somorjai Szent István Napok

A Csemadok Somorjai Alapszervezete, a Városi Művelődési Központ, valamint az Immortal Polgári Társulás közösen szervezte meg augusztus 15-e és 20-a között Somorján a Szent István Napokat.

Templombúcsúval és szentmisével vette kezdetét a Szent István Napok a Nagyboldogasszony-plébániatemplomban. Az öt nap során számos külföldi és hazai előadó lépett fel a városban, ahol tüzijátékkal ünnepelték a hagyományos rendezvényt. A közösségi összejöveteleken gondoltak a kisgyermekes családokra is a programok szervezésekor. Augusztus 20-án államalapító Szent István király ünnepéről koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Szent István szobránál az Immortal PT szervezésében, majd azt követően Reininger József (1896-1979) somorjai tanár, író hagyatékából – Balahó Zoltán történész előadását hallgathatták meg az érdeklődők a városi művelődési központ bábtermében.

SZZS/Felvidék.ma

***

Méltóképpen ünnepelték az államalapítást és az új kenyeret Nagytárkányban

Nagytárkány község önkormányzata és a Csemadok helyi szervezete 2025. augusztus 17-én tartotta meg az államalapítás és az új kenyér ünnepét a helyi kultúrházban. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Szőke Péter, Törökbálint polgármestere, aki a testvértelepülési kapcsolatok jelentőségét és a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta. (Takács István/Felvidék.ma)

Méltóképpen ünnepelték az államalapítást és az új kenyeret Nagytárkányban

Felvidék.ma