Szent István-napi ünnepségek a Felvidéken 2025-ben

Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben, így a Felvidéken is, méltóképpen tisztelgünk államalapító szent királyunk öröksége előtt, aki megteremtette a magyar állam alapjait s ezzel biztosította a magyarság jövőjét Európa közepén. A Felvidék számos településén már a hétvége folyamán megrendezett eseményekkel emlékeztek meg Szent István munkásságáról és az államalapítás jelentőségéről. 

Hírfolyamunk folyamatosan frissül!

***

Szent István-ünnep Kőhídgyarmaton

A községi hivatal előtt lévő Szent István-mellszobrot Vojtek Tamás helybeli szobrász készítette. Felirata: Szent István király. Állíttatta 2001-ben a magyar millennium évében Kőhídgyarmat közössége.

A  Csemadok tavalyi évben újraindított kőhídgyarmati alapszervezete szervezésében került sor augusztus 24-én az idei Szent István-ünnepre, amely ünnepi szentmisével kezdődött a Szent Móric-templomban. Sztyahula László esperesplébános hangsúlyozta a tizenöt millió búzaszemből összeállt új kenyér összetartó erejét, majd megszentelte az új kenyeret.

Az ünnepség a Szent István-szobornál folytatódott, ahol Pohori Markó mondta el Reviczky Gyula Szent-István napján című versét. Az ünnepi beszédet Juhász Gyula, az alapszervezet elnöke tartotta, méltatva Szent István nemzetmentő nagyságát.

Kiemelte, hogy Kőhídgyarmat község két Szent István-szoborral is büszkélkedhet: „Az egyik templomunk főoltárát díszíti, a másik előtt pedig itt állunk, hogy lerójuk kegyeletünket nagy királyunk előtt.” A megemlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével ért véget.

DE/Felvidék.ma

***

Szent István napi ünnepség Nánán

Nánán vagy harminc éve ünnepelnek Szent István-nap alkalmából. Ünnepségsorozat volt több mint egy héten át, egyházi és civil vonalon, majd közösen szervezve.

Térjünk vissza ünnepeinkre, adjuk meg ünnepeink méltóságát!

***

Új kenyér ünnepe Pólyánban

Augusztus 24-én a Felső-Bodrogközben fekvő pólyáni Tájház udvarán rendezték meg az idei új kenyér ünnepét, amely méltó módon hozta össze a közösséget hagyományőrző programokkal és kulturális élményekkel.

Bővebben ide kattintva olvasható:

Új kenyér ünnepe Pólyánban

***

Ünnepi koszorúzás a Szent István-szobornál Nagymegyeren

A XXXV. Szent István-napok keretében koszorúzási ünnepséget tartottak augusztus 23-án a nagymegyeri Szent István-szobornál. Az ünnepi esemény szónoka Horony Ákos, kisebbségi kormánybiztos volt. Írásunk itt olvasható:

Az egyéni helytállás közösségi erővé is válhat

 

***

XI. Szent István Napok Nádszegen

Augusztus 23-án a koszorúzási ünnepséggel ünnepelték a XI. Szent István Napokat Nádszegen, ahol ünnepi köszöntőt mondott Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.

Beszámolónk itt olvasható:

Szent István Napok a lombok alatt

***

Legyünk méltók Szent István örökségéhez!

Kilencedik alkalommal tartotta meg a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Galántai Területi Választmánya, Deáki Alapszervezete és Deáki község önkormányzata az Országos Szent István Király Ünnepséget Deákin.

További részletek cikkünkben:

Legyünk méltók Szent István örökségéhez

***

Szent István örökségére emlékeztek Udvardon

Augusztus 22-én, Udvardon is ünnepi megemlékezést tartottak államalapító királyunk tiszteletére. Az eseményen Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke mondott beszédet, amelyben mások mellett Szent István hagyatékának üzenetét értelmezte a jelenkor számára.

Gubík László az ünnepi beszédében kiemelte, hogy augusztus 20. nem csupán Magyarország születésnapja, hanem „az időtálló alkotások ünnepe” is. Hangsúlyozta: 1025 év történelmi távlatából is bizonyítást nyer, hogy Szent István műve a magyarság és Közép-Európa maradandó alapja.

A Magyar Szövetség elnöke történelmi párhuzamot vont a nyugati nemzetek államalapításával, rámutatva, hogy „államszervezésben, alkotmányosságban és jogállamiságban sok évszázados előnyünk van még a legnagyobb nyugati nemzetekhez képest is”.

Beszédében öt tényezőt sorolt fel, amelyek Szent István művét időtállóvá tették: a rendszerben való gondolkodást és szervezőkészséget, az igazságosságot és alázatot, a jövőképet, a kereszténység védelmét mint küldetést, valamint a folytonosságot. Ezekhez kapcsolódóan Gubík László ma is aktuális tanulságokat is megfogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarság számára is iránymutató a szervezettség.

„Szervezettség nélkül nincs jövőnk a Felvidéken”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közösségi intézmények és hagyományőrző csoportok megtartása a fennmaradás záloga.

Az alázatról szólva kijelentette:

„Magyar többé ne legyen magyarnak farkasa a Felvidéken.”

Ezzel is utalva arra, hogy a közösségen belüli összefogás és egymás tisztelete nélkülözhetetlen.

A jövőkép fontosságát kiemelve emlékeztetett a Magyar Szövetség programjára, amely a közösségi önkormányzatok megerősítését és az oktatási hálózat biztosítását tűzi ki célul. A küldetésről szólva úgy fogalmazott, hogy a felvidéki magyarság sajátos helyzetéből adódóan hídként szolgálhat a magyar és szlovák nemzet között, megőrizve közép-európai küldetését.

A Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében a folytonosság fontosságát is hangsúlyozta, amely nemcsak a nemzet történelmi fennmaradását, hanem a helyi közösségek életképességét is biztosítja.

„Csak gyarapodó közösség tudja továbbvinni a fáklyát, s tudja megtartani az intézményeket”

– jegyezte meg.

Az ünnepi beszéd zárásaként Gubík László arra buzdított, hogy Szent István példájából merítve a jelenben is közösen építsük a jövőt.

BN/Farkas Hajnalka/Felvidék.ma

***

A 15. kassai Szent István király-napi ünnepség

A Szent István Társulás 15. alkalommal tartotta meg Szent István-napi ünnepségét, melyre közkívánatra kerül sor már évek óta, mert azt a kassaiak igénylik. „Az ünnepet azzal a jóindulatú szándékkal és önerőből szervezzük – áll a meghívóban -, hogy egyszer az év folyamán a kassai magyar szervezetek tagjai, azok családja, barátai és ismerősei Szent István király tiszteletére találkozhassanak.“ Az már hagyományosan a Szent István Társulás, a Szakkay József Társulás (Magyar Iparista Klub), a Bocskai Keresztyén Társaság és az Őszirózsa kassai énekcsoport összefogásával valósul meg.

A Himnusz után Tóth Éva szavalata következett. Ivanecky Mária, az ünnepség háziasszonya üdvözölte az ünneplőket és köszöntötte a vendégeket, közöttük a főkonzulátus munkatársait.

Orémus Zoltán református esperes áldást mondott. Az új kenyér a munkára is emlékeztet bennünket, hiszen a Szentírás mondja: „Arcod verejtékével eszed a kenyered…” De a Lelki Kenyérről, Jézus Krisztusról se feledkezzünk meg.

Ezután megtartottam ünnepi beszédemet. „Szent István birodalma, sok viszontagságon ment keresztül, hiszen ismerjük a történetet. Felszabdalták, pusztították, támadták, legyőzték és elfoglalták, mégis ezer éven át, vagyis Trianonig mindig feltámadt, megmaradt. Ezt az örökséget addig sikerült megőrizni. Ezer év kegyelmi időt kaptunk a Történelem Urától.

A népvándorlás zűrzavarában az Avar Kaganátus stabilitást jelentett, mert több mint negyed évezredig uralta a Kárpát-medencét és környékét. Mégis birodalmuk elbukott. Miért? Mert nem vették fel a keresztyénséget!

A Fő u. 54-es sz. ház előtt bizonyára sokan a jelenlévők közül elmentek. Homlokzatán ovális keretben kőbe vésett monogram (GM – Glaczinger Mihály) és német felirat, melyet a lepergett évszázadok során nem vettünk igazán komolyan: »An Gottes segen ist alles gelegen« – Istennek áldása, mindennek alapja. Vagyis: Minden Isten áldásán múlik. Ez egy régi német keresztyén közmondás, amelyet Luther Márton saját bibliafordításában használt föl. A 127. zsoltár címéül adta, mely azt mondja: »Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.« (127: 1.). A házon a Beer House feliratot inkább veszik észre az emberek. De annak nincs jövőt építő komoly üzenete.

Szent István tudta, mire kell alapoznia! Az avarok, hunok, szarmaták és a többiek nem tudták. Sokan ma sem tudják. Azért lesz egy csúnya napon végük. Mi remélem, újra felfedezzük.

Hát én azt ünneplem, hogy volt egy bölcs uralkodó, aki Krisztust fogadta el! Így ezer évet biztosított számunkra. Csak mi letértünk a kijelölt útról. »Ha az Úr nem építi és őrzi az országot, hiába építik és őrzik azt az őrök.« – mondhatjuk ennek nyomán. Ne csak ezen az ünnepen tartsuk számon ezt az intelmet, s akkor bizakodva és örvendve nézhetünk a következő ezer év elé.”

Buday Ernő, a Szent István Társulás elnöke következett. Elmondta, 1945-ben megszakadt a Szent István ünnepek sorozata, melyet 2011-ben újítottak fel. Javaslatokat vár, hogyan tudnánk a fiatalokat bekapcsolni, hogy ne szűnjön meg ez a szép hagyomány.

Göőz László, a Bocskai Keresztyén Társaság elnöke, annak törekvéseit és munkásságát ismertette.

Egy néma perccel adóztunk a nemrég elhunyt Máté László emlékének. Reiter Géza nyugalmazott iskolaigazgató viszont a meghalt Simon Ernő tanárra és nevelőre emlékezett.

Ezt követően verses-énekes emlékezés keretében az Őszirózsa énekegyüttes lépett föl. Tóth Éva Váczi Mihály: Nem elég c. egykor híres versét szavalta el.

Béres Viktor meg Dutka Ákos: Örök magyar hiszekegyjét adta elő.

Ebből az alkalomból három díszoklevelet adtak át. Korotnoky Lajos mérnök kapta az elsőt, aki mint közgazdász, bankigazgató, idegenvezető, képeslapgyűjtő, publicista, szerkesztő, kiadó és történész sokat tett Kassa érdekében. Egy időben a Kelet-szlovákiai Nemzeti Bizottság Kereskedelmi és Idegenforgalmi főosztályvezetőjeként (1988-90), majd a Csehszlovák, ill. Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kelet-szlovákiai igazgatójaként folytatta szerteágazó tevékenységét. Jó kapcsolatokat épített ki a miskolci, majd ungvári rzeszowi, krakkoi és csehországi társintézményekkel. Ezután a banki szektorban működött, de később visszatért erre a területre (2009-15). Ezt a munkát azóta is személyes kapcsolatai révén folytatja.

Másodikként a Szakkay József Társulás, azaz a Kassai Magyar Iparista Klub vehette át, amelynek tagjai az iparisták mindenkori összetartozása jegyében a humanizmus és a tolerancia eszméjének terjesztői. 1999-ben alakult. Így tavaly decemberben ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. Szóba kerültek az alapító tagok és azok is, akik már nincsenek köztünk. Így szó esett többek között Kolár Péterről és Kurucz Nándorról. Összlétszámuk száz főre rúg. Minden hónap első hétfőjén tartják összejöveteleiket.

Végezetül, de nem utolsósorban dr. Hodničová Klárika tanárnő vehette át a díszoklevelet, aki sok éve béke oszlopokkal terjeszti a világ békéjét Szlovákiában. Ő a Világméretű Békeoszlopállítás szlovákiai képviselője. Az elsőt Bártfafürdőn állították. Neki köszönhetően száz békeoszlopot állítottak az országban. Ezek közül a Kojsói-havason álló Béke-hegyen 49-et. Kassán is tíz áll már. Minden békeoszlop saját azonosító számmal rendelkezik, s azt a nemzetközi nyilvántartásba bejegyzik. Az oszlopok felirata szlovákul és angolul: Legyen béke Szlovákiában, illetve: Mindig béke uralkodjék a Földön.

Az uzsonna után szabad program következett. Ez jó alkalom, hogy rég nem látott ismerősökkel válthasson az ember néhány szót. Az ünnepség jó hangulatban ért véget.

Balassa Zoltán/Felvidék.ma

***

Rimaszombat Fő terén is megünnepelték augusztus 20-át

Augusztus 20-án ismét megtelt Rimaszombat Fő tere, ahol a helyi magyarság közösen ünnepelte Szent István király napját és a magyar államalapítás 1025. évfordulóját. Az ünnepi alkalmat fényjáték koronázta meg, amely bearanyozta az estét.

Az eseményen Cziprusz Zoltán megyei és városi képviselő, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta: bár a legtöbb nemzeti ünnepünk vesztes csatákról és fájdalmas történelmi eseményekről szól, augusztus 20-a kivétel, hiszen „egy számunkra sikeres történelmi pillanatra emlékeztet, amely nélkül ma nem létezne az a keresztény Kárpát-medence, amit ismerünk”. Szent István öröksége nélkül nem beszélhetnénk magyar nemzetről, de ugyanígy veszélybe került volna más közép-európai népek és nyelvek fennmaradása is – mutatott rá.

A szónok szerint a mai Európában Közép- és Kelet-Európa népei őrzik igazán a keresztény és nemzeti értékeket. Ugyanakkor Cziprusz Zoltán figyelmeztetett:

a helyi közösségnek is van tennivalója, hiszen „mintha lazult volna az összetartozás ereje” az elmúlt években. Ennek erősítésére szeptember elején a Tompa Központ égisze alatt megalakul a Rimaszombati Magyarok Fóruma.

Ennek célja lesz, hogy közös kiállást és egységes fellépést teremtsen a város magyar közösségét érintő kérdésekben.

A rendezvény végén Cziprusz Zoltán áldást kért Rimaszombatra, és a közönség együtt ünnepelte a nemzeti összetartozás napját. (HE)

 

Augusztus huszadikai ünnepség Rimaszombatban képeken

***

Új kenyér ünnep Bátkában

Augusztus 16-án a Pásztor Magdaléna vezette Remény Idősebb Generáció Klubja ismét megszervezte hagyományos rendezvényét, a Generációk Találkozóját Bátkában. A fesztivál ezúttal is gazdag programmal, jó zenével és bőséges vendéglátással várta az érdeklődőket.

A rendezvény vendégei között köszönthették az Ózd-i Szívklub tagjait és az egri Végváry Polgári Körök Egyesületének tagjait is. A községi hivatal termeiben kézimunka-kiállításokat tekinthettek meg a látogatók, emellett gömb-sakk bemutatóra és rétes készítésére–nyújtására–sütésére is sor került. A nap egyik kiemelt mozzanata volt az új kenyér felvágása és szétosztása.

A kulturális műsort a helyi óvodások, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny regionális nyertesei, valamint az Ózd-i „Táncos lábú nagyik“ gazdagították. Egyéni fellépéssel készült Levora Sándorné és Rák Magdi, verset mondott Sebők Valéria, Bene Viktor, valamint a Remény-klub tagjai is színpadra léptek. A magyarországi vendégeket Agócs Sándor tárogatós játékkal fogadta. A jó hangulatról a „Nosztalgia Duó“ gondoskodott.

A gasztronómiai kínálatban gulyás és körömpörkölt szerepelt, amelyet Zsíros András és csapata készített el. Az esti órákban a réteskóstolás és a tombolahúzás jelentett további izgalmat a résztvevőknek.

A szervezők köszönetet mondtak a polgármesternek a községi helységek biztosításáért, továbbá mindazoknak, akik a rendezvény lebonyolításában, a kiállítások, bemutatók, valamint az ételek elkészítésében részt vettek. Végül a rendezőknek is külön köszönetet mondtak.

A programot a Besztercebányai Megyei Önkormányzat támogatta, az ünnepi beszédet Cziprusz Zoltán megyei képviselő mondta. Az akción tiszteletüket tették a Magyar Szövetség járási küldöttei is.

(HE/Felvidék.ma)

***

Szent István-napi ünnepség Ajnácskőn

A Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének szervezésében került sor az ünnepi szentmisére a helyi római katolikus templomban, majd a templom melletti téren megkoszorúzták Szent István szobrát.

Ezt követően az altemplomban a Palócok című fotókiállítás ünnepélyes megnyitója vette kezdetét. Kovács Benko Fruzsina Borbála Szent István-napi Mária-dalokat énekelt, majd az ajnácskői Csemadok elnöke, Mikó Alexandra mondott beszédet.

Az Ajnácskőn kiállított fotók több mint 130 évesek. A felvételeket Pápai Károly készítette az 1890-es években Rimócon, Hollókőn, Somoskőújfalun, Egyházasbáston és Ajnácskőn. A képek segítségével visszamehetünk a 19. század végére, megismerhetjük a palóc ember jellegzetes arcvonásait, viseletét és életmódját.

A Néprajzi Múzeum megőrizte, majd a salgótarjáni Dornay Béla Múzeum Máté György vezetésével létrehozta ezt a kiállítást. A résztvevők a megszentelt új kenyérből is kóstolhattak.
Az este tűzijátékkal ért véget a községben.

Chovan Lilla/Felvidék.ma

A képeket a szerző készítette.

***

Államalapítás ünnepe Feleden képeken

A Simonyi-Feledi Református Társult Egyházközség közösségi oldalán megosztott képekből válogattunk.

Megható augusztus 20-i ünnepséget tartottak Feleden a református templomban és a templom melletti téren. (HE)

Államalapítás ünnepe Feleden képeken

***

Balogfalán díszpolgári címeket adtak át

„Augusztus 20 fontos dátum a magyarok életében. Mi is ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg. Nagyon megható volt együtt (kicsik és nagyok) énekelni a magyar himnuszt majd közösen megnézni a csodás tűzijátékot. Számomra mégis az est legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor Mihályi Zsuzsikával, az óvodánk igazgatónőjével átadtuk a díszpolgári címet. Ez egy olyan szép és fontos pillanat, amely méltán gazdagítja közösségünket és az itt élő emberek szívét. A falu díszpolgári címét ebben az évben Gombala Jolika és Lajgút Marika óvónénik vehették át. Munkásságuk nemcsak figyelemre méltó, hanem példaértékű is számunkra.
Az ilyen emberek az igazi pillérei egy közösségnek, hiszen tetteikkel és személyiségükkel formálják mindennapjainkat. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazt a szeretetet, figyelmet és türelmet, amit a gyermekeinkre fordítottak. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy minden nap biztonságos, támogató környezetben fejlődhetettek, és annyi boldog pillanatot élhettek át az óvodában. Kívánok még nekik sok jó erőt és egészséget” – írta közösségi oldalán az ünnep kapcsán Szabó Gábor polgármester.

A Magyar Szövetséget Pál Attila képviselte az eseményen. (HE)

***

Szent István emlékezete Bényben

Bényben máig élő legenda őrzi annak emlékét, hogy – az egykori krónikák szerint – Szent Istvánt, első királyunkat a Garam mellett övezték fel karddal, röviddel azelőtt, hogy megkezdődött a Koppány elleni csata. E történelmi hagyomány előtt tisztelegve a Csemadok Bényi Alapszervezete és a Rozmaring Néptáncegyüttes közösen szervezett megemlékezést a Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusú apátsági templom mellett, ahol Szent István kardját megörökítő emlékmű áll.

A legenda szerint Istvánt az Esztergom vármegyéhez tartozó Bényben avatták lovaggá, és ennek emlékére a kilencvenes évek elején Csókás Ferenc néhai hagyományőrző az esztergomiakkal együttműködve szabadtéri színpadon mutatta be a király lovaggá ütésének történetét. Valószínűleg ekkor, ennek az eseménynek az emlékére állíttatták a templom mellé a több mint három méter magas, kőből készült, kardot formázó emlékművet, amely méltó helyszíne volt az idei megemlékezésnek. Az eseményen helyi fiatalok, Hegedűs Barbara és Hegedűs Viktória, valamint a Búzavirág és a Rozmaring énekkar működtek közre. Varga Andrea ünnepi beszédet mondott, majd a megemlékezés mécsesgyújtással és koszorúzással zárult. (DE)

***

Szent István ünnepe és kenyérszentelés Muzslán

A párkányi régióban évről évre egyre több településen rendeznek kenyérszentelést és ünnepi szentmisét Szent István, első királyunk ünnepe alkalmából. Muzslán a Kisboldogasszony-plébániatemplomban tartották az új kenyér megszentelését és az ehhez kapcsolódó ünnepséget. Az augusztus 20-i, Szent István napjához kötődő eseményt Borka Iván, Muzsla plébánosa celebrálta, aki homíliájában méltatta az idei búza kiváló minőségét és az abból készült első kenyér szimbolikus jelentőségét. Kiemelte, hogy a kenyér az élet és a közösség egységének jelképe. Imájában kérte a Mindenhatót, hogy egész évben bőséges, jó minőségű kenyér kerüljön az asztalokra, és legyen elég búza, valamint dolgos kéz, amely elkészíti azt. Az ünnepség különleges hangulatát emelte, hogy a muzslai asszonyok közül többen hagyományos népviseletben jelentek meg, még magasztosabbá téve az eseményt. (DE)

***

Visszatérés a nullpontra – Szent István ünnepe Kassán

Augusztus 20-án a Csemadok kassai szervezete ünnepi megemlékezést tartott. A műsor első része az Orsolya-apácák Szent Mihály arkangyal-templomában zajlott, melyet egykor a reformátusok építették. Tehát predesztinált hely az ökumenikus istentiszteletre.

Az ünneplőket Mons. Pásztor Zoltán püspöki helynök köszöntötte. Az ünnepi műsor a budapesti Regina Pacis Művészeti Alap félórás zenés áhítatával kezdődött, de a művészek a későbbiekben többször is felléptek. „A kassai ökumenikus istentisztelettel egybekötött koncert felvidéki keresztény testvéreinkkel gyönyörűen keretezi ezt a missziós utunkat” – vallották a vendégművészek. 2025 nyarán ugyanis egy Magyarországot, Ausztriát, Lengyelországot és a Felvidéket összekötő turnéra indultak, melyen oratórikus klasszikus zenei repertoár hangzott el, középpontba helyezve a Mária-énekeket.

A koncert első részében, mely megelőzte az istentiszteletet, egyházi zenét hallottunk a népénekektől kezdve egészen a kortárs klasszikus zenéig. A koncert második felében világi műveket hallhattunk a legszebb magyar zenei kincsek közül, melyekkel a fiatalok az ünnep alkalmából üdvözölték a kassai közösséget. Ilyenkor tudatosítja az ember, hogy ennek a templomnak milyen remek akusztikája van. Takács Katalin népi énekekkel gyönyörködtette hallgatóságát. A szinte teljesen megtelt templom hallgatóságát Csörgeő Luca (szoprán) zeneakadémiai hallgató, Földesi Gergely (tenor) friss diplomás operaénekes és Urbanics Tamás orgonaművész bűvölte el. Elhangzott a Hazám, hazám is, mely igazi operasláger.

Orémus Zoltán református esperes, majd Belá Tamás kassai római katolikus káplán imát mondott. „Uram, te vagy a fény, amely eloszlatja a sötétséget és felébreszti a hitünket: Uram irgalmazz!…”

Igét Pankulics Patrik görögkatolikus, kassai egyetemi lelkész hirdetett. Alapigéül a Jó pásztor példázatát vette: „Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.“ János evangéliuma 10:1-5)

Pankulics 2003-ban járt először Budapesten és megcsodálta annak szépségét az országéval együtt. Azóta, amikor Budapest felé halad, látja hogyan csökken a távolság a Clark Ádám téri 0 kilométerkőig. Ez az a kiindulópont, ahonnan a magyar fővárosból induló utak távolságát mérik. Az embernek nincs szüksége egy ilyen nullpontra, ahol igazán magyarnak érzi magát, hiszen a hazánkat, magyarságunkat, legbelül hordozzuk.

Mégis szükségünk van a nullpontra a mai Európában, ahol a család és a házasság válsága, a kábítószerbe és öngyilkosságba menekülő fiatalok, az öregek elhagyatottsága, a csökkenő szolidaritás és felelősségtudat, vagyis „a keresztény és erkölcsi értékek hanyatlásának vagyunk a szemtanúi, hogy visszatérjünk oda, ahonnan indultunk, hogy a továbbiakban is meg tudjuk őrizni magyarságunk révén azokat a fontos értékeket, melyek a kezdetek óta hozzá tartoznak.  Bizony, nagyon fontos ez még egy ezredév után is. Szent István király idő és távolság fölé hatalmasodó alakja a magyar történelemnek. A magyar és keresztény hazának „Ő a kezdete, hozzá kell mérni minden történelmi távolságot”.

István király ideje a bűnbánattartás kora volt. A kereszténység első ezredfordulóját ünnepelte s a keresztények a világ végét várták. Azt hitték, „az első évezred vége egyúttal a világ végét is jelenti, s ezért sokan hisztérikusan vezekeltek, és várták az ítélő Krisztus eljövetelét”. Ebben az időben vezette szent királyunk a kereszténységre népét. Az akkori kegyetlen háborúk idején az a katona, aki képes volt kettéhasítani ellenségét, sírva fakadt, amikor megállt az iszlám által elfoglalt Jeruzsálem kapuja előtt. „Igaz, hogy harciasak voltak, de tudtak sírni, tudtak zokogni bűneik miatt.” Más világ volt akkor, mások voltak az emberek. Aminek viszont feltétlenül meg kell maradnia ma is, az a bűnbánó életszemlélet. Mert az a nép, amely nem képes megbánni bűneit, elvész miattuk. A Jó Pásztor „ismeri az övéit, és tudja, mire van leginkább szükségük, s pont ezért ma is szent királyunk a bűnbánat szellemét hozza közénk”.

De másra is tanít minket. „Krónikáink elmesélik, éjszakánként álruhában járta a várost és alamizsnát osztott, sőt a koldusnak is kezet csókolt. Mikor kellett, keményen harcolt törökkel, tatárral, mórral, de mikor ellensége ellen ment, Istentől kért segítséget. Tudta viszont, hogy egy kereszténynek ennél jóval többet kell tennie, ezért böjtölt és imádkozott.” Más világban élünk, ám ma is vannak értelmetlen háborúk, és annál inkább keményebb csatákat vívunk életünkben és kapcsolatainkban, ezért fontos, hogy ma is megmaradjon a böjt és az imádság. Mert az a nép, amely elhanyagolja ezeket, a gonosz hatalmába kerül.

Szent királyunk édesapa is volt. Próbáljuk meg modern világunkban, amikor gyerekeink sokkal több időt töltenek szociális hálókon, mint szüleikkel, barátaikkal, vagy Istennel, meglátni Szent István személyében azt a keresztény édesapát, aki otthon fiát oktatja, hogy igaz kereszténnyé váljon, aki nemcsak elhadarja imáit, hanem a keresztény értékek szerint él, vagy legalábbis próbál élni. Ma már más a világ, s épp ezért van ma is szükség szülőkre, akik kereszténységre tanítják gyermekeiket. „Mert az a nép, amely ma nem nevel keresztény utódokat, elveszíti a holnapot.” S így tehát a bűnbánat, ima, böjt és a sok más fontos érték továbbadása gyermekeinknek az, ami igazán megtartja ma is magyarnak az embert. Mindaz, amire István királyunk tanít, „nem emberi mérték szerint való, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által”. Ma is fontos, hogy visszatérjünk ahhoz a nulladik kőhöz, ahonnan indultunk, és újra tanuljunk. Ebben segítsen és vezessen minket Istenünk, Szent István királyunk közbenjárása által. Imádkozzunk, hogy Szent Jobbját továbbra is a magyar nép fölött tartsa.

Az istentisztelet végén, melyen Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök is közreműködött, a lelkészek áldást mondtak és orgonakísérettel elénekeltük a Himnuszt.

Ezután  Dégner Lilla, a kassai Thália Színház művésze és Ferencz Flóra – Pirigyi Viktor zenés formáció közös előadása következett, mely hazafias musicalrészletekkel és vallásos énekekkel gyönyörködtette az ünneplőket. Ők már a műsor bevezető részében is felléptek. A 173. zsoltárt énekelték: „Mely igen jó az Úr Istent dicsérni, Felségednek, én Uram, énekelni…“ Ez az ének 1593 előtt Bártfán is elhangzott.

Végezetül az ünneplők szeretetvendégségen vettek részt a közeli Márai Sándor Emlékkiállítás helyiségeiben.

Balassa Zoltán/Felvidék.ma

***

Főhajtás a nemzetalapító király előtt Tornalján

A Csemadok Tornaljai Területi Választmánya és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete Szent István-napi ünnepséget szervezett Tornalján.

A rendezvény a római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ahol Rákay Gábor római katolikus esperes köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár Miklós református lelkész az igehirdetést János evangéliuma 6. fejezete 33-35. versei felolvasásával kezdte. Igei magyarázatában kitért az emberi élet összetettségére: „Nagyon sokan, a mai világunkban, csak a szemmel látható dolgokat veszik észre, abba kapaszkodnak és abban próbálják meglelni és megtalálni az örömöt és a boldogságot. (…) Megszerezhetünk magunknak nagyon sok mindent, de ha lelkünkre nem figyelünk oda, érzéseinkre és gondolatainkra, akkor kártyavárként tud összedőlni minden körülöttünk.”

Rákay Gábor elmélkedésében az intelmekről szólt „a Szentírás az Isten igéje, amely intelemként akar szolgálni, hogy okuljunk, tanuljunk és bölcsen boldoguljunk”. Beszédében többek között kiemelte István király és az egyház kapcsolatát, „azon volt, hogy Krisztus igéjét, az Ő intelmeit megismerje, és megismerje az egész ország”. Gerlai Pál, a Borsod–Hevesi Evangélikus Egyházmegye esperese az élet rövidségéről és az élet megbecsüléséről szólt. „Adja Isten, hogy úgy tudjunk elszámolni ténylegesen az életünkkel és mindazzal, ami ért bennünket, hogy lelkileg legyünk gazdagok előtte. Így kérjük Isten szent lelkét, így imádkozzunk az új kenyér ünnepén.”

Az ünnepi szertartás és az új kenyér megáldása után a résztvevők átvonultak a Templom térre, ahol a honfoglalási emlékműnél ünnepi beszédet Kocsis László, a Tornaljai Szakközépiskola igazgatója, városi képviselő mondott. Gondolatait a világ változásai és a nemzeti ünnep jelentősége köré építette. „Az ember számára az otthon és az ünnepek teszik élhetővé a világot. (…) Otthon és ünnepek. Kapaszkodóink térben és időben. Kimondhatjuk büszkén – van otthonunk, nem biztos, hogy minden nemzet elmondhatja, hogy van otthona ebben a fura világban. Mi elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medence kis huzatos vidékén minden magyar otthonra lelhet.”

Kiemelte augusztus huszadika fontosságát, mely emlékeztet múltunkra, de jövőnket évről évre megtölti reménnyel. „Megélhetjük a magyar nemzet összetartozását. Szent István királyra emlékezünk, az államalapítóra, az államférfira, az uralkodóra szentté avatása alkalmából. Szent István a maga korában reformernek számított. Szent István megtette a magáét, államot alapított, felvette a kereszténységet s utat mutatott.”

Köszöntőjében rámutatott, hogy „nem szabad elfelejtenünk, az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy úton, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Rajtunk és csakis rajtunk múlik, hogy építjük-e az éltető, biztos alapot adó sziklákat vagy romboljuk. Hinnünk kell a szabadság szeretetében, a kereszténység értékeiben, a gyarapodás, a fejlődés képességében. Ehhez pedig el kell utasítanunk az önfeladást, az értéktagadást. Mi magyarok, az a nemzet vagyunk, amely mindig képes volt új várat építeni a romokra, amely képes volt kiállni a Szent István-i örökség mellett.”

A megemlékezést az Andante kórus, Gyenes Veronika, valamint Thuza Gréta előadása színesítette. Az esemény zárásaként a résztvevők az emlékműnél elhelyezték a megemlékezés virágait.

Máté Gyöngyi/Felvidék.ma

A képek a szerző felvételei

***

Kenyérsütés és Szent István-napi ünnepi megemlékezés Nagykaposon

Nagykaposon idén is kétnapos programsorozattal emlékeztek meg a magyar államalapítás évfordulójáról és Szent István királyunkról. A helyi programokban nagy hangsúlyt kapott a közösségben készített új kenyér.

Augusztus 19-én közös kenyérkészítés várta Nagykapos és a régió asszonyait a helyi Magyar Házban. A „kenyérműhely” – ahol az érdeklődők megismerkedtek a hagyományos kenyérkészítés fortélyaival, kovászolással – már több éves múltra tekint vissza, hagyományosan együtt készítik el Nagykapos kenyereit az asszonyok és az intézmény kemencéjében sütik ki azokat. Kezdetben szakmai segítséget a helyiek a püspökladányi kovászolók csapatától kaptak, mára már ügyes kenyérsütőkké váltak ők maguk is, akik szívesen adják tovább tudásukat a közösségi alkalmakkor.

A Szent István-napi ünnepséget megelőző napon Bodnár Angéla, Csemadok vezetőségi tagja és Bálint Annamária, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke iránymutatásával zajlott Nagykapos kenyereinek közös elkészítése. A kenyérműhelyt nagy érdeklődés fogadta, a nagykaposiak mellett a régió más településeiről is érkeztek résztvevők, hogy gazdagítsák tudásukat, gyakorlati ismereteiket a kovászos kenyér készítésével kapcsolatban.

Gabri Rudolf, a programnak otthont adó Magyar Közösségi Ház vezetője pozitívan értékelte a megvalósult kenyérkészítő műhelyt, mint mondta, számos hozadéka van a programnak: tapasztalatcsere az asszonyok között, a helyi közösség számára készített új kenyér és a közösségi élmény. „Az aktív program a jó program, amikor nemcsak nézzük, hanem tevékeny részesei vagyunk a folyamatnak.” Felidézte az ismert mondást, miszerint a kenyér is jobban esik, ha van kivel megosztani. Idén pedig nemcsak megosztani volt kivel, hanem elkészíteni is.

Augusztus 20-án istentisztelettel kezdődött az ünnepi program a református templomban, majd R. Kárpáti Péter és Leinhardt Marcsi „Kell egy ország” című előadását hallhatta az ünneplő közönség Szent István királyról, az új kenyérről és a magyar hazáról.

Szent István nagykaposi szobránál folytatódott a megemlékezés a Zsenge Komócsa néptáncosainak műsorával. Ünnepi beszédet Urbán Emőke, a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola igazgatónője mondott. Beszédében kiemelte államalapító István királyunk magyarságra gyakorolt hatásait, majd szavait Széchenyi István gondolatával zárta: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”

A város önkormányzata, a magyar iskolák és a helyi magyar civil szervezetek képviselői az emlékezés koszorúit elhelyezték Szent István szobránál, miközben az Erdélyi János Vegyes Kar énekelt. Az idei ünnepet egy különleges ajándék is gazdagította – egy búzakalászból font koszorú, amelyet Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke ajándékozott. A koszorú a Magyarok Kenyere –15 millió búzaszem program szellemiségéhez kapcsolódik, jelképezve az összetartozást, a közös kenyeret és közös jövőt. A koszorút a Zsenge Komócsa táncosai elsőként helyezték el István királyunk szobránál.

A megemlékezés az előző nap elkészített és az ünnepség alatt megáldott új kenyerek megszelésével és kóstolásával zárult. A programok a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete, Nagykapos városa és a Magyar Közösségi Ház szervezésében valósultak meg.

Vályi Edit/Felvidék.ma

***

Szent István-napi kenyér készítése Nagykaposon

Nagykaposon a helyi Csemadok szervezésében immár hatodik alkalommal került sor a Szent István-napi kenyér elkészítésére a Magyar Ház udvarán.

Bálint Annamária ötletgazdától megtudhattuk, hogy az évről évre egyre népszerűbb foglalkozásnak a hagyományőrzés és nemzeti öntudat építése mellett komoly közösségépítő szerepe is van. A hagyományosan lisztből, vízből és sóból készülő kenyér elkészítésének fortélyait bemutató eseményen a fiatal lányoktól a nagymamákig minden korosztály képviseltette magát. A kenyérsütés a Szent István-napi programsorozat nyitórendezvénye volt.

Óváry Tamás/Felvidék.ma

A képek a szerző felvételei.

***

Álljunk meg, adjunk hálát, erősödjünk meg hitünkben és közösségi összetartozásunkban!

Perbetén a helyi Csemadok a községgel karöltve szervezte meg az államalapító Szent István királyra való megemlékezést. A római katolikus templomban ünnepi szentmisével és kenyérszenteléssel kezdődött az ünnepség, amelyet a Rákóczi Szövetség biztosított. A szentmisét istentisztelet követte.

A Szent István-szobornál összegyűlt közösséghez Erdélyi Zoltán, a Csemadok Komáromi Területi Választmánya elnöke szólt. Ünnepi beszédében rámutatott,  István király nemcsak uralkodó volt, hanem bölcs államférfi és mély hitű ember is. „Tudta, hogy a rend, a törvény és a hit az a három alappillér, amelyre egy országot építeni lehet. Az ő öröksége ma is tanít bennünket: ahhoz, hogy megmaradjunk, nekünk is kötelességünk értéket teremteni, közösséget építeni és egymást segíteni – határokon innen és túl” – fogalmazott.

Erdélyi Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy augusztus 20-a a magyarság egyik legfontosabb ünnepe, amikor Szent István királyra emlékezünk, aki szilárd alapokra helyezte a keresztény magyar államot, és ezzel biztosította népünk helyét Európában. Szavai szerint Szent István öröksége ma is iránytű számunkra: a hit, az összefogás és a közös cél adhat erőt a jövőhöz. Az ünnep nemcsak a múlt emléke, hanem a jelen és a jövő üzenete is, amikor az új kenyér a reményt, az újrakezdést és a közös munkát, az emberi szorgalmat jelképezi, amelyből mindannyian élünk.

„Az aratás, a kenyér, a megélhetés ma is ugyanúgy összeköt bennünket, mint évszázadokkal ezelőtt. Az új kenyér az újrakezdés, a remény és a közös munka szimbóluma. Arra buzdít, hogy álljunk meg, adjunk hálát, erősödjünk meg hitünkben és közösségi összetartozásunkban, hiszen így tudjuk továbbvinni István király örökségét”

– fogalmazott.

Az államalapítás ünnepén Perbetén fellépett az Árvalányhaj népdalkör és Svec Marian énekes. A Perbetéről származó fiatalember két saját dalát adta elő – az egyiket kifejezetten az ünnepnapra írta.

A rendezvényen jelen volt: Erdélyi Adél és Erdélyi Zoltán református lelkipásztorok, Mészáros Dávid római katolikus plébániai kormányzó, Becse Norbert, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselője, Erdélyi Zoltán, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke, Tárnok Katalin, a Csemadok Perbetei Alapszervezetének elnöke, Zsitva Norbert polgármester, valamint a községi képviselő-testületének tagjai, az oktatási intézmények és társadalmi szervezetek képviselői.

A koszorúzás után az ünneplő közösség megtekintette az egykori római katolikus iskolában az állandó néprajzi kiállítást.

TK/ZVN/Felvidék.ma

***

Szent István és az új kenyér ünnepe Nagymadon

Államalapító királyunk és a magyar nemzet születésnapja alkalmából a nagymadi közösség is méltóképpen ünnepelt. A Szent István- és új kenyér ünnep központi eseményei a helyi római katolikus templomban, valamint a templomkertben zajlottak, ahol a hívők és vendégek együtt rótták le tiszteletüket első királyunk előtt.

Az ünnepi szentmisét Szalay Gyula albári esperesplébános mutatta be, aki prédikációjában a hálaadás fontosságát és a közösség erejét hangsúlyozta. A szentmise után a jelenlévők a templomkertben gyűltek össze, ahol László Gábor, Nagymad polgármestere mondott ünnepi beszédet Szent István király szobránál.

A polgármester kiemelte: „Együtt állunk meg a Szent István-szobor előtt, hogy lerójuk tiszteletünket első királyunk előtt, aki ezer évvel ezelőtt alapot adott a magyar államiságnak, törvényt, hitet és rendet teremtett népének.” Hozzátette, hogy az ünnep nem csupán a történelem tiszteletéről szól, hanem a megújulásról és a hálaadásról is. Mint mondta, az új kenyér a magyar ember számára mindig a megélhetést, az életet és a család biztonságát jelentette.

László Gábor megjegyezte: a kenyér tisztelete összeköti a mai közösséget elődeivel, ugyanakkor kötelezettséget is ró az utódokra. „Amikor most közösen megszegjük az új kenyeret, gondoljunk arra, hogy benne van földjeink termékenysége, gazdáink szorgalma, asszonyaink gondoskodása, és minden nagymadi ember munkája” – húzta alá. Szavai szerint a kenyér egyúttal a közösség szimbóluma is, hiszen jelképezi, hogy csak összefogva, hitben és szeretetben lehet teljes életet élni.

A polgármester ünnepi gondolatai között hangsúlyosan szólt Szent István örökségéről. Mint fogalmazott: „Ahogy ő ezer évvel ezelőtt biztos jövőt teremtett a magyarságnak, úgy nekünk is kötelességünk megőrizni, gyarapítani, és gyermekeinknek továbbadni falunk és nemzetünk értékeit.” Zárszavában pedig arra buzdította a közösséget, hogy a hála, az összetartozás és az egymás iránti tisztelet jegyében építse tovább Nagymadot.

Az ünnepség részeként sor került az új kenyér megszentelésére és közös megszegésére, majd a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit Szent István szobránál. A rendezvényt rövid, de tartalmas ünnepi műsor zárta, amelyben a helyi közösség tagjai működtek közre.

A nagymadi ünnepség méltóságteljes keretek között emlékeztetett arra, hogy Szent István öröksége és a mindennapi kenyér tisztelete ma is erőt és útmutatást ad a közösségnek.

BN/Felvidék.ma

***

Szent István irányt mutatott – ünnepi megemlékezés Rétén

Rétén a Szent István-templomban tartják meg évente a megemlékezést az államalapítás és első szent királyunk tiszteletére. A Magyar Szövetség és a Csemadok-alapszervezet közös rendezvénye szentmisével kezdődött.

Matus Jenő plébános celebrálta a szentmisét a Szent István ábrázoló oltár előtt. A rendezvényen részt vett a helyi református lelkész, Bohony Beáta is, amit Matus Jenő külön kiemelt, elmondva, Isten háza mindenkit vár, aki ott otthon akarja magát érezni, aki pedig a szívében magyar, az tudja, hol a helye egy ilyen ünnepen.

A szentmise elején Gyenge Irén mondta el Reményik Sándor Mindennapi kenyér című versét. Matus Jenő prédikációjában kiemelte, szép ünnep augusztus huszadika, amely kötelezi a magyar anyától született embereket. Szent István példát mutatott, jövőt mutatott népének.

István szülei még pogányok voltak, majd felvették a bizánci kereszténységet, de továbbra is megtartották pogány szokásaikat, úgy vélték, elég gazdagok ahhoz, hogy két Istent is szolgáljanak. Fiukat, Vajkot megkereszteltették, és ő már csak a keresztény hit szerint élte életét – mondta Szent Istvánról a plébános. Jenő atya történelmi kitekintőjében azt is elmondta: Istvánnak le kellett telepítenie népét és meghatározni az ország határait is. Felismerte, hogy meg kell szervezni az egyházat, érsekségeket, püspökségeket alapított, elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot és annak plébánosát tartsák el.

A magyar nemzet számbelileg nem tartozik a nagyok közé, de számos tudóst, szentet adtunk a világnak, ez pedig a nagy nemzetek közé sorol minket. Matus Jenő kifejtette: bízik benne, hogy a magyarság jövője szép lesz.

A szentmisén közreműködött az Immanuel Velünk az Isten Énekkar, melynek tagjai a koszorúzási ünnepséget is méltóbbá tették énekükkel.

Az ünnepség elején Gyurcsi Erzsébet szavalt, majd Duray Rezső, a Szenc és Vidéke Társulás elnöke mondott beszédet a templom falán elhelyezett Szent István-emléktáblánál.

„A magyar nép ezer évvel ezelőtt elhatározta, hogy megmarad mint állam, és mint nyelv sem tűnik el a semmiben, mint annyi más nép a Kárpát-medencében” – mondta Duray Rezső.

„A mai Szlovákia területén 71 templomot szenteltek Szent István király tiszteletére, és a szlovákok által lakott városokban is, például Zsolnán, Pöstyénben, Eperjesen, vagy Modorban. A szlovák nép ugyanannyira lehet büszke Szent Istvánra és utódaira, mint ahogy mi, magyarok. Ami az elmúlt ezer évben történt, az a közös történelem része. Szent István 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el az általa építtetett bazilikában. Szent István halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. István volt az első olyan európai uralkodó, akit azért avattak szentté, mert államot és egyházat szervezett, és ehhez nem kellett vértanúhalált halnia” – emelte ki beszédében Duray Rezső.

A szónok szólt a szentté avatásról is: az akkori pápa, VII. Gergely 1083-ban engedélyezte László királynak, amely írás így szól: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”

Az ünnepség végén az emlékezők közösen énekelték el nemzeti imánkat.

Neszméri Tünde/Felvidék.ma

***

Pozsony: Isten áldjon meg bennünket! Összetartozunk…

Az összetartozás, a hit, a megújulás, a bizalom és természetesen a Szent István-i örökség voltak a vezérgondolatai a pozsonyi Szent Márton-dómban megtartott Szent István-napi megemlékezésnek, ünnepségnek.

A székesegyház, a magyar királyok és királynők koronázásának helyszíne bensőséges hangulatot adott az alkalomnak. A padsorok, de az egész belső tér őszinte áhítattal meghatódott hívekkel telt meg Pozsonyból, a Felső-Csallóközből, de távolabbi vidékekről, az anyaországból, valamint Erdélyből és Kárpátaljáról érkezett ünneplőkkel is.

Tudósításunk a Magyar Szövetség központi Szent István-napi rendezvényéről:

Az ünnep önmagunk felemelése

***

Komárom: „Nekünk feladatunk van, nem csüggedhetünk!”

Komáromban hagyományosan, a 2009-ben emelt Szent István-szobornál emlékeztek meg új kenyér ünnepén államalapító királyunkról az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közreműködésével a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében, amelynek elnöke, Keszegh Margit köszöntötte az ünneplőket, majd együtt szegték meg a Kárpát-medence kenyerét. Az eseményen fellépett a Bagla banda és Boráros Imre Kossuth-díjas színművész.

Az eseményen többek között részt vett Szebelédi Kata, Magyarország Nagykövetségének képviseletében, Sörös Erik, a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviseletében, Molnár Attila és Keszegh Béla, Dél- és Észak Komárom polgármesterei, megyei és városi képviselők, a környék polgármesterei, civil szervezetek, intézmények és pártok vezetői, képviselői.

A Jókai Egyesület elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, ezen a napon első Árpád-házi királyunk a Kárpát-medence és a mai Közép-Európa politikai és gazdasági életét stabilizáló, a térség kulturális fejlődését szolgáló, a magyar társadalmat megszilárdító és államot alapító szent király előtt tiszteleg a magyarság Felvidék fővárosában – akiknek a nemzeti hovatartozást és összetartozást is jelenti ez az ünnep.

Az ünnepi beszédet idén az alapításának 35. évfordulóját ünneplő Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség elnöke, Fekete Irén mondta. A keresztény magyar állam megteremtőjéről, Szent Istvánról megemlékezve felidézte annak dicső tetteit, szilárd jellemét, életének mérföldköveit, hangsúlyozva benne az embert, „aki éppoly gyarló, esendő ember volt – mint mi, valamennyien – hibákkal, tévedésekkel, megbánásokkal, kétségekkel megáldva”.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem könnyű kisebbségként helytállni: identitást, nyelvet, kultúrát, hagyományt, anyanyelvi iskolát megőrizni, főleg akkor, amikor csökken a gyermeklétszám és erősödik a kivándorlási kedv.

„Az asszimiláció is megteszi a magáét, nem is beszélve a parlamenti képviselet fájó hiányáról. Csak bízni lehet benne, hogy most felfelé ívelhet az egységes magyar politikai képviselet csillaga” – fogalmazott. Fekete Irén emlékeztetett, jelenleg iskoláinkért küzdünk. „A diáklétszám drámai csökkenése miatt nem az iskolabezárások jogosságát kérdőjelezzük meg, hanem magát a fogyás tényét nehéz elfogadni” – fogalmazott az országos szervezet elnöke. Másik problémaként azt jelölte meg, hogy a diplomás fiatalok külföldre mennek, pedig igazán nagy szükség van a fiatal, tanult erőre közösségünknek. „Mindent meg kell tenni, hogy itt maradjanak” – jelentette ki. „Nekünk feladatunk van, nem csüggedhetünk! Amit István ránk hagyott, az a haza, hit és az anyanyelv” – mondta, hangsúlyozva, hogy mindhárom örökség méltósággal való megőrzéséhez Istvánhoz hasonlóan keményen kell dolgoznunk, a munkát nekünk kell elvégezni. „Mindenkinek a maga posztján, de karöltve” – fogalmazott Fekete Irén.

A komáromi Szent István-napi ünnepség a szobor megkoszorúzását követően hagyományosan a Himnusz eléneklésével ért véget, majd megszegték, felszeletelték, végül pedig az ünneplők elfogyasztották a Kárpát-medence Komáromnak készült kenyerét, melyet Lőrincz Gábor, a Komáromi Református Gyülekezet lelkipásztora áldott meg, s Lépes Lóránt atya, a Mirjam Rádió igazgatója pedig megszentelt. Az ünnepséget követően a Szent András-bazilikában ünnepi misére került sor.

 

Szalai Erika/Felvidék.ma

***

Kassán kitüntetéseket adtak át nemzeti ünnepünk alkalmából

Nemzeti ünnepünk alkalmából, augusztus 19-én Magyarország kassai főkonzulátusán állami kitüntetéseket adtak át. Hárman kapták meg a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, melyeket dr. Hetey Ágota főkonzul adott át.

Kassán kitüntetéseket adtak át nemzeti ünnepünk alkalmából

***

Szent István-ünnepség Léván

Léván idén sem maradt el az ünnepség Szent István király tiszteletére. Augusztus 17-én, vasárnap reggel került sor az ünnepi szentmisére a Szent Mihály arkangyal plébániatemplomban, melynek celebránsa Péter Ottó ipolyviski plébános volt, aki egyben a lévai magyar hívek megbízott lelkiatyja is.

A nemzeti ünnepünk alkalmából tartott eseményen első királyunk emlékét és példáját hozták közelebb a hívekhez, illetve idézték fel, hogy ne csak ezen a napon, de egész évben előttük legyen példás élete.

Szent István ünnepség Léván

***

Értékőrzés és hit: Szent István-napi megemlékezés Királyfiakarcsán

Királyfiakarcsán a Petőfi Baráti Társulás augusztus 17-én ünnepelte Szent István király, az államalapító napját, a keresztény magyar államalapítás és az új kenyér ünnepét. Ennek keretében került sor a Gyógyulás kápolnájának alapkőletételére is, amelyet a Cserkészligetben, a néhai Komáromi Árpád festőművész és restaurátor emlékére emelnek.

Értékőrzés és hit: Szent István-napi megemlékezés Királyfiakarcsán

***

„Mi is mindig sziklára építő keresztények legyünk ebben a világban”

Augusztus 17-én, vasárnap, a prágai magyar katolikus közösség a Szent Henrik és Kunigunda-templomban emlékezett meg államalapító Szent István királyunkról. Balga Zoltán plébános, a helyi magyar, szlovák és cseh plébánia vezetője közösségi oldalán osztotta meg, hogy az ünnep alkalmával Szent István örökségét idézték fel, amely „nem csupán történelem, hanem élő támasz” a mindennapokban…

Szent Istvánra emlékeztek a prágai magyar katolikusok

***

Szent István példája arra inspirál bennünket – megemlékezés Bősön

Bősön 2025. augusztus 17-én ünnepelték Szent István király napját és az új kenyér ünnepét a Csemadok helyi szervezete szervezésében. A rendezvényt Nagy Anikó, a Csemadok helyi elnöke nyitotta meg, aki beszédében nemcsak az ünnep történelmi és kulturális jelentőségét emelte ki, hanem a program részleteit is ismertette. Ünnepi beszédet mondott Fenes Iván, a város polgármestere.

Szent István-nap és az új kenyér ünnepe Bősön

***

Somorjai Szent István Napok

A Csemadok Somorjai Alapszervezete, a Városi Művelődési Központ, valamint az Immortal Polgári Társulás közösen szervezte meg augusztus 15-e és 20-a között Somorján a Szent István Napokat.

Templombúcsúval és szentmisével vette kezdetét a Szent István Napok a Nagyboldogasszony-plébániatemplomban. Az öt nap során számos külföldi és hazai előadó lépett fel a városban, ahol tüzijátékkal ünnepelték a hagyományos rendezvényt. A közösségi összejöveteleken gondoltak a kisgyermekes családokra is a programok szervezésekor. Augusztus 20-án államalapító Szent István király ünnepéről koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Szent István szobránál az Immortal PT szervezésében, majd azt követően Reininger József (1896-1979) somorjai tanár, író hagyatékából – Balahó Zoltán történész előadását hallgathatták meg az érdeklődők a városi művelődési központ bábtermében.

SZZS/Felvidék.ma

***

Méltóképpen ünnepelték az államalapítást és az új kenyeret Nagytárkányban

Nagytárkány község önkormányzata és a Csemadok helyi szervezete 2025. augusztus 17-én tartotta meg az államalapítás és az új kenyér ünnepét a helyi kultúrházban. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Szőke Péter, Törökbálint polgármestere, aki a testvértelepülési kapcsolatok jelentőségét és a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta. (Takács István/Felvidék.ma)

Méltóképpen ünnepelték az államalapítást és az új kenyeret Nagytárkányban

Felvidék.ma