Egy közösség megtartásának fontos előfeltétele, hogy a közélet szereplői a lehetőségükhöz mérten mindent megtegyenek, de egy közösség lelkét ezer éve mindig a keresztény egyházak adták, úgyhogy ezeknek a szerepe sem a jelenben, sem a jövőben nem elhanyagolható – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Tóthfaluban, ahol az Utasi Jenő plébános pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából rendezett aranymisén vett részt.
Az aranymisét követő ünnepi beszédében a házelnök kitért az anyaországot és a külhoni magyarságot érintő legfontosabb kérdésekre.
Márai Sándort idézve kijelentette, hogy az író ismert mondata, amely szerint
a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él, kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira,
„hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete”.
Rámutatott, hogy ez „egyrészt a belső politikai stabilitás által meghatározott, másrészt a gazdasági erő állapotából fakad, harmadrészt, nem utolsósorban pedig a nemzetközi mozgástere is jelentős befolyást gyakorol rá”.
Mindezzel összefüggésben Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy áprilisban választások lesznek Magyarországon. Mint mondta, „a kormánypártok esélyesek ugyan, de a korábbiakhoz képest a választások sokkal nagyobb kihívást jelentenek számunkra, mint az azt megelőzőek”. A házelnök szerint ennek több oka is van.
„Egyrészt a demokrácia meg a tömeglélektan szabályai és törvényszerűségei okán 16 év alatt kicsit elfáradt az a kép, amely rólunk sugározható” – magyarázta, másrészt a külső tényezők miatt a gazdasági konjunktúra nem olyan, mint korábban volt, harmadrészt pedig
„külső erők pénzelik és irányítják azt az ellenzéket, amelyik ma erősebbnek tűnik, mint a korábbi választások előtt eddig bármelyik ellenfelünk volt”,
negyedrészt a nyugati civilizáció is válságban van, illetve a közösségi média teljes mértékben átrajzolja „az emberi kommunikáció eddigi vonalait”. Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy „hibrid háború folyik Magyarország ellen politikai, gazdasági és a nemzetbiztonságot érintő eszközökkel”.
Az elszakított nemzetrészek sorsának alakulásában az anyaország mellett annak az országnak a belső helyzete is fontos, amelyben a magyar nemzeti kisebbség él – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Szerbiáról szólva leszögezte: „Magyarország és az egész magyar nemzet, benne a délvidéki magyarság is, megítélésem szerint Szerbia stabilitásában és fejlődésében érdekelt”. Emellett nagyon fontos az adott nemzeti közösség és a politikai vezetésének az ereje, támogatottsága és viszonya a többségi politikumhoz. „De talán még ezen belül is, ezt megelőzően is a legfontosabb tényező a nemzetrészeket adó közösségek belső ereje, tartása és élni akarása” – húzta alá.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte, hogy pártja évtizedek óta olyan kapcsolatot ápol a történelmi egyházakkal, amely a vajdasági magyarság fejlődését és felemelkedését szolgálja. Hozzátette: Utasi Jenő atya olyan közösségformáló ember, aki a munkásságával az utóbbi évtizedekben bebizonyította, hogy „akár a legapróbb település is lehet a közösségnek a lelke”.
MTI
