Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

Szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya ünnepén zarándokok sokasága keresi fel a Mária-kegyhelyeket, hogy emlékezzenek Mária szenvedéseire és kérjék a közbenjárását. A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia pátrónusa, ezért ünnepe munkaszüneti nap.

Szeptember 15-én a történelmi Bars vármegyében, az Érsekújvári járásban található Pozba-Szentkút főbúcsúján magyar nyelvű szentmisére gyülekezett a térség szűkebb és tágabb régiójának hívő közössége.

A kegyhelyen két kápolna emelkedik a magasba, mindkettő Szűz Mária tiszteltére van szentelve, az egyik a Hétfájdalmú Szűzanya emlékét őrzi. Évente két alkalommal van magyar nyelvű szentmise a kegyhelyen, pünkösdkor és a Fájdalmas Szűzanya ünnepén.

A kegyhely búcsúja alkalmából a szabadtéri ünnepi szentmisét Hegyi Péter, pogrányi plébános celebrálta oltártestvéreivel.

Péter atya a szentbeszédben Mária hittitkaiba avatta be a hallgatóságot, azokba a kegyelmi ajándékokba, melyek Jézushoz vezetik el a Mária-tisztelőket. Felhívta a figyelmet a megértő szeretetre, a türelemre, az empátiára, arra a reményre, melyet Mária már akkor is ismert, amikor Fia szenvedését látva állt a kereszt alatt.

„Mária a hit és a remény embere. Tanuljunk tőle jobban szeretni, tanuljunk odafigyelni a másik emberre, tanuljuk meg az érintést, megérinteni a testileg-lelkileg szenvedőket. Mária segít ebben, ő fölkarol abban az igyekezetben, melyben másoknak akarunk segíteni” – buzdított Péter atya a szentbeszédben.

A szentmisét Hegyi Péter pogrányi plébános celebrálta (Fotó: Berényi Kornélia)

Ft. Hegyi Pétert elkísérték a Zobor-vidéki hívei, de szép számban érkeztek zarándokok a párkányi és az érsekújvári régióból, ahol hajdan kápláni szolgálatot végzett.

Autóbusszal, autóval, kerékpárral és gyalogosan érkeztek a zarándokok a kegyhelyre. A Zobor-vidékiek és sokan mások a vasútállomásról gyalogosan tették meg a három kilométeres útszakaszt a Szentkútig.

A szép kis völgyben a szentmise előtt rózsafüzért imádkoztak, és alkalom volt a szentgyónás elvégzésére, a keresztút ösvényeinek és a szakrális helyek bejárására. A barlangkápolnában is sokan megálltak egy-egy csendes imára. A hálafalon a kis márványtáblák sokasága látható, mely a felgyógyult hívők köszönetét fejezik ki Mária iránt.

Péter atya, Mária hittitkait boncolgatja (Fotó: Berényi Kornélia)

A pozbai magyar szentmisék szervezője Wurczer Péter, barsbaracskai polgármester, operaénekes, aki a kántori szolgálatot teljesítette a szentmisén, majd köszönetet mondott a lelkipásztoroknak és a híveknek az együttlétért. Közölte, hogy legközelebb jövő tavasszal, pünkösdkor lesz magyar nyelvű szentmise a pozbai kegyhelyen.

A pozbai Szentkút története a 18. századba nyúlik vissza, melyről így szólnak a régi feljegyzések: Abban az időben a nyári egyházi ünnepek alkalmával – a papok vagy a falusi tanítók kezdeményezéséből – búcsújárásokat szerveztek a római katolikus hívők számára.

Híres búcsújáró hely volt a sasvári, de elég ismert volt a máriacsaládi kegyhely is, ahol a szerzeteseknek (pálosok) hatalmas kolostoruk volt.

A máriacsaládi zarándoklatokat a búcsújárók a pozbai erdőn keresztül vezető úton tették meg. Egy ilyen alkalommal az itt fel-feltörő forrás mellett lepihentek és szomjukat a forrás vizével enyhítették. Egyes hívők úgy vélték, hogy a forrás vize gyógyító hatással volt meglévő testi bajaikra. Ezeket a csodás megtapasztalásokat szájról szájra továbbadták, s így ez alapja lett a pozbai Szentkút csodatevő erejének.

A fennmaradt legenda szerint ezen a helyen, egy körtefa ágai közt megjelent Szűz Mária, kék övvel átfogott fehér ruhában. S aki ezt észlelte, nagy buzgalommal adta hírül, mert szentül meg volt győződve, hogy csodás látomásban volt része.

A pozbai Szentkút híre közismertté vált a történelmi Bars, – Nyitra, – és Esztergom vármegyékben található falvak hívő népei körében, s évente a pozbai búcsú napján, pünkösd vasárnapján elzarándokoltak Pozbára.

A följegyzések szerint Zlatnyanszky János újbarsi plébános édesanyja is itt gyógyult meg. 1841-ben egy nagyon kicsi kápolna épült a forrás közelében, ahol 1869-ben volt először szentmise a Nagysallóból származó Répás Jánosné kérésére, aki csodálatos módon szintén itt gyógyult meg súlyos szembetegségéből a csodatévő forrás segítségével.

1885-ben az az akkor negyvennégy esztendős kápolnácska összedőlt, de Harris József esperesplébános buzgólkodására 1914-ben új kápolna épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. Ugyanez a plébános 1926-ban egy másik kápolnát is emeltetett Szűz Mária szent neve tiszteletére.

A magyar szentmisék szervezője és kántora, Wurczer Péter (Fotó: Berényi Kornélia)

Napjainkban évente két alkalommal, pünkösd vasárnapján, valamint szeptember 15-én a Fájdalmas Szűzanya ünnepén van magyar nyelvű szentmise a kegyhelyen, de az engesztelő és búcsújáró híveket mindenkor várja a Szűzanya és a pozbai áldott szent forrás.

A kegyhely megközelíthető Barsbecse és Barsfűss irányából a közúton, valamint vasúton Érsekújvár és Léva irányából.

Berényi Kornélia/Felvidék.ma