Európa már háborúban van; a kérdés csak az, hogy ennek hatásai milyen gyorsasággal érkeznek meg a mi életünkbe – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes rendezvényén szombaton Kaposváron.
A legnagyobb veszélynek azt nevezte, hogy a magyar fiatalokat Ukrajnába viszik katonának, hangsúlyozva,
nem szeretnék, ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amely nem a háborúból való kimaradást szorgalmazza, „hanem egyszerre akar lépni a nyugatiakkal”.
Az Európai Unió vezetői eldöntötték, hogy Oroszországot le fogják győzni a háborúban, az ukrán fronton – jelentette ki.
Megemlítette, eddig 195 milliárd eurót adott az unió Ukrajnának, és döntöttek újabb 90 milliárdról. Az Európai Bizottság terve szerint összesen mintegy 800 milliárd dollárnyi tőkejuttatás lenne összhangban az elképzelésekkel, és ehhez jönnének még az ukránok szerint 700 milliárd dollárra rúgó katonai költségek – sorolta.
A miniszterelnök úgy nyilatkozott,
a kontinens 2-3-4 generáción át nyögheti a háború következményeit,
majd arról beszélt, a terv része hogy Ukrajna 2027-ig csatlakozzon az Európai Unióhoz, ez pedig „tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot”, és az „összes pénzünket elviszi”.
Ha brüsszeli kormány jön, akkor a rezsicsökkentésnek befellegzett
A kormányfő kérdésre közölte: a rezsicsökkentést nagyon nehéz fenntartani, de
úgy kell tekinteni rá, mint egy szolgáltatásra, amelyet a magyar államnak nyújtania kell, „és amíg nemzeti kormány van, ez így is lesz”.
Megjegyezte: a rezsicsökkentés „természetszerűleg nem fönntartható, de mi képesek vagyunk fönntartani.”
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a rezsicsökkentést a kormányoldal ellenfelei el akarják törölni. A kormány Brüsszelből rendszeresen kap írásos felszólításokat, hogy törölje el a rezsicsökkentést, és a Brüsszelből támogatott magyar politikusok is ezt teszik, a Tisza azt is mondja, hogy a rezsicsökkentés egy humbug – tette hozzá Orbán Viktor.
Jelezte: amikor a kormány bevezette a rezsicsökkentést, akkor a természetes piaci folyamatoktól elszakította a lakossági energia árát, azaz a magyarok kevesebbet fizetnek az energiáért, mintha azt állami szabályozás nélkül, a piacról kellene megvenni. Emlékeztetett:
Nyugat-Európában, ahol nincs rezsicsökkentés, a családok kétszer-háromszor többet fizetnek a rezsijükért, mint a magyarok.
Arra figyelmeztetett: minél szegényebb valaki, annál inkább leteperné a földre a magas energiaár. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a rezsit egy olyan kérdésnek tekinti, amelyet országos méretben, közösen kell szabályozni, és azoktól, akik az energiaiparban sok pénzt keresnek, a profitjuk egy részét elveszik, és azt rezsitámogatásként szétterítik az emberek között – fejtette ki.
Brüsszel a gazdák ellenfele
Orbán Viktor a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva elmondta,
Magyarország olyan ország, amelynek mezőgazdasága 20 millió ember élelmezésére elegendő.
A mezőgazdaság nagyon fontos támpillére a magyar gazdaságnak nemcsak civilizációs okok, hanem a pénz miatt is. Van ugyanis egy harc a kereskedők és a termelők között az egész világban. Amikor arról beszélünk, hogy a Mercosur Dél-Amerikából behozza az olcsó élelmiszert, Ukrajna behozza az olcsó élelmiszert, az arról szól, hogy a 10 millió magyar importot fogyasszon – mutatott rá.
Hozzátette: az uniós szerződéseket ugyan minden ország nemzeti parlamentjének meg kell szavaznia, de Brüsszelben kitalálták, hogy az Európai Bizottság addig ideiglenesen hatályba léptethesse a megállapodást.
Összeurópai összefogás kell, és akkor a magyar gazdákat meg lehet menteni
– emelte ki Orbán Viktor.
Figyelmeztetett: Brüsszel a gazdák ellenfele; a bizottsági elnök Ursula von der Leyen, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki ide akarja hozni a gyenge minőségű ukrán élelmiszert – és a Tisza Párt vezetője is ebben a „csomagban” van. „Ha a Tiszát kapod, akkor kapsz mellé egy von der Leyent, egy Webert meg még egy Zelenszkijt is” – fogalmazott a kormányfő.
Uniós pénzek nélkül is meglennénk
Aki azt gondolja, hogy az uniós pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, kijelentve, „uniós pénz nélkül is meglennénk”.
Hangsúlyozta: Magyarország uniós be- és kifizetéseinek szaldója, „amit mi a tagságon pénzügyi juttatásként nyerünk”, a hazai GDP három százalékát jelenti. Azért harcolunk ezért a forrásért, „mert jár”, és aki nem akarja azt odaadni, attól el kell venni, mégpedig úgy, hogy „úgy látszódjon, mintha odaadta volna” – mondta.
Orbán Viktor kiemelte: a Magyarországnak a hétéves uniós költségvetésből járó 22 milliárd euróból 12 milliárd már a számlánkon van, „van még hátra 10 milliárd, amit nekik oda kell adni nekünk, úgy, hogy közben jól érezzék magukat”.
Magyarországot semmilyen kalandorságba nem visszük bele, mert mi vagyunk a biztos választás
A magyar kormánynak nincs egyetlen olyan konfliktusa sem az Európai Unióval, aminek ne ismerné a lefolyását, ne tudná, hogy a végén hogyan nyerünk, vagy ha nem tudunk nyerni, akkor hogyan faroljunk ki belőle;
Magyarországot nem visszük semmilyen kalandorságba, semmilyen vagabund akciót nem hajtunk végre, mert mi vagyunk maga a biztonság, mi vagyunk a biztos választás
– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén szombaton, Kaposváron.
A kormányfő a Brüsszellel kapcsolatos konfliktusokról azt mondta: ezekbe nem bele kell sodródni vagy bele kell ugrani, mert abból baj lesz, hanem mindig jól fel kell mérni a terepet, meg kell érteni a helyzetet.
Arra figyelmeztetett: semmilyen illúziót nem szabad táplálni, csak olyan konfliktust kell vállalni, amit meg lehet nyerni, és sosem szabad azt hinni, hogy nagyobb konfliktust lehet megnyerni, mint amire valóságban képes valaki. Tehát stratégiai nyugalom, majd utána meg kell nézni, hogy kikkel lehet szövetkezni, kiket lehet kivásárolni vagy kivonni az ellenfelek köréből – fejtette ki, példaként hozva, hogy legutóbb Magyarország így ki tudott maradni a 90 milliárd eurós, Ukrajnának adandó európai uniós hitelből. Megjegyezte:
a legfontosabb, hogy mindig legyen egy kijárat, hátha nem jön be a terv.
Értékelése szerint „mindig próbálkozni kell, mert törpejárásban nem lehet boldogulni”. Ha törpejárásban maradsz, akkor osztozni fogsz néhány más ország sorsával, „akiket ha fölhívnak Brüsszelből, csak annyit mondanak a telefonban: Jawohl! Ezt mi nem akarjuk. Ezek nem mi vagyunk” – fogalmazott.
MTI/Felvidék.ma
