A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak ma, április 12-én az Országház Felsőházi Termében. A Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen beszédet mondott Gulyás Gergely, a magyar törvényhozás alelnöke (Fidesz), Felvidékről pedig Őry Péter, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke. Délelőtt a parlament plenáris ülésén az ülésvezető Lezsák Sándor emlékezett meg a kitelepítésekről.
Minden felvidéki magyar előtt fejet hajtunk
Gulyás Gergely megemlékezésében arra hívta fel minden, „a nemzete sorsát magáénak tekintő magyar” figyelmét. hogy bár sohasem volt könnyű magyarnak lenni – és még nehezebb volt magyarnak megmaradni – mégis,
„ma is hiszünk benne, hogy kegyelem magyarnak születni”.
E napon három teendőnk van: először is hálát adni Istennek, hogy még élnek magyarok a Felvidéken ennyi megpróbáltatás után. Továbbá fontos az emlékezés, az üldözöttek, a kitelepítettek előtti főhajtás. De ez a nap a jelenről is szól, mert amíg Európában van olyan állam, ahol „a nemzetközi jogrend legalapvetőbb értékeibe ütköző, jogfosztó, kollektív bűnösségen alapuló” Benes-dekrétumok rendelkezései a jogrendben szerepelhetnek, ez a nap nem csak a múltra emlékezés napja – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely utalt egyúttal az alaptörvényből eredő kötelezettségre is: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért.
A felvidéki magyarok második világháború utáni kálváriáját felidézve a parlament alelnöke rámutatott: a felvidéki magyarság módszeres diszkriminációja mindennek ellentmond, amit akkor és most nyugati demokratikus értéknek tartottak. „Ma minden felvidéki magyar előtt fejet hajtunk, akit csak a magyar nemzethez tartozása miatt diszkrimináció ért” – tette hozzá.
Az Országgyűlés alelnöke felidézte: a csehszlovák vezetőknek a második világháború utáni legfontosabb problémájuk az volt, hogy a soknemzetiségű országból olyan egységes nemzetállamot teremtsenek, amelyben nincs helyük németeknek és magyaroknak. 1945-től Csehszlovákiában nemzeti alapon, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva 600 ezer magyar sorsát pecsételték meg – emlékeztetett, hozzáfűzve: a mai napig nincs teljes kép a borzalmakról.
Európa máig nem nézett szembe az igazságtalansággal
Őry Péter, az MKP alelnöke arról beszélt, hogy hetven éve született meg az a szerződés, amely népcsoportok tömeges kitelepítéséről szólt a háború utáni Európában, vagyis a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény. A háborús népirtás ténylegesen még be sem fejeződött, amikor a kollektív bűnösség szellemében lehetett elüldözni, vagyontól megfosztani, erőszakkal kitoloncolni népcsoportokat – mutatott rá. Hozzátette:
Csehszlovákia két utódállama pedig a mai napig jogrendje részének tekinti a Benes-dekrétumokat.
Európa máig nem nézett szembe ezzel az igazságtalansággal. Őry Péter szerint Európa „ma újra történelmi fordulóponton toporog”, és most bizonyosodik be, hogy nem tanult a tapasztalatokból, „megint embervásárt és kvótákat tervez”, és nem akarja meghallani Közép-Európa figyelmeztetéseit – mondta.
(MTI/Felvidék.Ma)
