Losoncon a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szakmai találkozót szervezett a Pro Kalondiensis polgári társulás a Kármán József Alapiskola dísztermében június 3-án. A felvidéki magyarság megmaradása érdekében nyilatkozatot írtak alá a járási önkormányzatok, civil szervezetek képviselői.
A tanácskozást megtisztelték jelenlétükkel a székelyföldiek, és a Nyugat Európai Magyarok Országos Szövetségének dán, svéd, angol, holland tagjai is.
A fórumon résztvevők kifejtették, hogy mély aggodalommal szemlélik a felvidéki magyar társadalomban zajló kedvezőtlen folyamatokat. Megállapították, hogy a szlovákiai parlamenti választások eredményei bonyolítják a kialakult helyzetet. Az MKP mellé felsorakozott szinte a teljes felvidéki magyar elit, a Csemadoktól kezdve az egyes országos és regionális érdekszövetségeken át, a fiatal értelmiségeket tömörítő civil mozgalmakig. Az összefogás ellenére a párt és szövetségei mégis képtelenek voltak átlépni az 5%-os parlamenti bejutási küszöböt. Megegyeztek abba, hogy át kell értékelni a felvidéki magyar társadalmat vezetni hivatott közösségi elit eddigi munkáját.
Ugyancsak szó esett az európai politikai életről és a migránsválságról. Aggodalommal jegyezték meg, hogy Európába több országában az őshonos kisebbségekről a migránsokra helyeződik a hangsúly. A nyugati magyarok felvázolták a migránskérdést országaikban. Kiemelték, hogy a problémákra az Európai Uniónak közös megoldást kell találni.
Papp Sándor a tanácskozás szervezője (Fotó: HE)
A felvidéki helyzetről Papp Sándor, a Pro Kalondiensis polgári társulás elnöke, a fórum szervezője szólt. Feltette a kérdést, hogy van-e bennünk olyan belső erő, amellyel képesek vagyunk változtatni a helyzeten. „Pótcselekszünk a kis rendezvények létrehozásával, kopjafák felállításával. Be kell látni, amit eddig csináltunk, attól nem marad meg a magyarság. Újra kell gondolni a települések közti kapcsolatokat. Egyeztető fórumot kell létrehozni, és ki kell találni, hogyan fogjuk egymást segíteni. A járás minden települését be kell vonni” – mondta felvezető előadásában.
Hozzátette, az lenne az üdvös, ha járási szakmai koordinációs csoport jönne létre az érintett települések bevonásával, a magyar közösségek állapotának a felmérésével. Úgy vélik, helyi akciócsoportokat kell létrehozni, és a közösségekből adódó lehetőségek szerint, reális célokat kell meghatározni, kidolgozni hosszú távú munkaterveket. „Aprólékos, folyamatos, szervezett, célirányos és hatékony munkát kell végrehajtanunk” – tette hozzá Papp.
Böszörményi István a legnagyobb problémának az önfeladást nevezte, amire orvosságot kell találni. H. Duray Éva folytatva a gondolatot elmondta, hogy a megoldást abban látja, ha gazdasági együttműködés jön létre. „Erre kellene ráállni, hogy közös terv alapján közösen gondolkozzanak a határon túli részek. Mindent a pénz mozgat, ezt be kell látnunk. Ha van egy biztonságos gazdaságos háttér, akkor jó lesz magyarnak lenni is” – hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódóan Gál Sándor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház rimaszombati irodavezető asszisztense szervezetük tevékenységét ismertette. Kifejtette, hogy keresik a magyar-magyar üzleti kapcsolatokat.
A tanácskozás résztvevői (Fotó: HE)
A fórum résztvevői nyilatkozatot fogalmaztak meg. Az aláírói, akikhez majd egy facebook csoporton keresztül is lehet csatlakozni, arra kérik az országos és regionális magyar érdekvédelmi szervezetek vezetőit, a szakmai elit képviselőit, a politikai élet vezetőit, hogy a számtalan, önálló kezdeményezés helyett kezdjenek érdemi munkát egy közös társadalomfejlesztési stratégia és cselekvési terv kidolgozása érdekében. Ennek alapjait abban látják, hogy felmérik az összes magyarlakta településen a valós társadalmi állapotokat.
„Javaslatunk, hogy még a nyár folyamán jöjjön létre egy értelmiségi és szakmai fórum mindazok részvételével, akik társadalmi pozíciójukból adódóan kötelesek tenni a dolgukat a közösségünkért, és akik a településeken, a régiókban fejtik ki társadalmi tevékenységüket” – mondta Papp Sándor.
