A tábor negyedik napján Feledy Botond külpolitikai elemző és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a putyini politika uniós hatásait és dimenzióit boncolgatta, míg Berényi József Donald Trump megválasztását elemezte. Németh Zsolt a szlovák-magyar kapcsolatokról beszélt hallgatóságának.
Egyebek mellett szó esett arról, mit csinál Putyin Európában, hogyan élnek az oroszok Putyin vezetése alatt, továbbá az 1989 előtti és utáni Szovjetunió és Oroszország gazdasági helyzetéről és hasonló témákról. Sz. Bíró Zoltán, akinek többször is volt alkalma találkozni Vlagyimir Putyinnal, beszélt az elnök személyiségéről is.
Putyin, az ember
Sz. Bíró Zoltán 2007-ben többször találkozott az orosz elnökkel. Olyan tanácskozásokon vett részt, amelyeknél csak néhányan ültek az asztalnál, és nem voltak nyilvánosak, így Putyin tárgyalási stílusát is megfigyelhette. Személyes tapasztalatai alapján kialakult szubjektív véleménye szerint egyáltalán nem lebecsülendő az elnök személyisége. Tanácsadók nélkül képes volt órákon át tárgyalni, s még egy nem túl fontos ország vezetőjét is megtisztelte azzal, hogy országát illetően kellően tájékozott volt. „A tárgyalások során semmiféle feszültséget, vagy nyomásgyakorlást nem érzékeltem a magyar fél irányába” – fogalmazott a szakértő egy 2007-es tárgyalást felelevenítve.
„Azt gondolom, hogy az orosz kül- és belpolitikában a következő év márciusáig, amikor elnökválasztásra kerül sor, aligha lehet változást remélni. Oroszországban a politikai közösségnek Putyin nem nagyon tud bármit is ígérni, következésképpen ezt az „ostromló erő pszichózist” fogja fenntartani, amire szüksége van. Valamiféle látványos kiegyezésre a nyugattal Ukrajna és egyéb ügyek miatt aligha van esély” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Sz. Bíró Zoltán.
Trumplik a politikában
A fenti címmel valósult meg beszélgetés Berényi József egykori külügyi államtitkárral. Elmondása szerint az, hogy egy program keretén belül Amerikában családoknál laktak, nagyobb betekintést engedett számukra a politikába, mint az, hogy egy éven át ott tanulhatott. „Amerikában teljesen más a két partvidék és Közép-Amerika. Amíg a két partvidék Amerikája valóban egyfajta neoliberális világ, addig Közép-Amerika nagyon konzervatív, sőt ultrakonzervatív, és kész csoda, hogy a kettő működik” – fogalmazott Berényi József.
Az egykori külügyi államtitkár véleménye szerint a Trump-jelenséget Barack Obamánál kell kezdeni. A szimpatikus házaspár egyrészt a sajtónak is köszönhetően tudott győzni. Ezzel Amerikában egy kicsit kilengett az inga. „Ha az inga kileng az egyik irányba, akkor előbb vagy utóbb elindul a másik irányba. A második világháború alatt Európában az inga egy nagyon diktatórikus rendszer felé indult el, ezt követően a nyugat-európai építkezés, az Európai Unió, és most ez a nagyon erős liberális hatás az Európai Unión belül nyilván az ingának a visszalengése”- húzott párhuzamot az MKP Nagyszombat megyei alelnöke.
A politikus véleménye szerint Közép-Amerika lakossága megszervezte önmagát, s valahol fellázadt az ellen, ami nem az ő Amerikája volt. Trumpnak sikerült „eladnia” magát, benne találták meg a saját Amerikájukat az emberek.
Az előadó arra intett mindenkit, hogy óvatosan bánjunk azon információkkal, amelyek alapján a mai Amerikát láttatják velünk, mivel nem biztos, hogy azt közvetítik, ami a helyszínen valóban látható és tapasztalható. „A médián keresztül Trump nem egy szerethető figura. Nagyon pontosan kiválasztják azokat a pillanatokat, amikor mutogat, csücsörít, amikor kioktat, de ő sem mindig ilyen. Viszont mi ezt kapjuk belőle, és ezért álltunk értetlenül a jelenség előtt, hogy miként tudott nyerni ez az unszimpatikus fickó, amikor korábban itt volt egy szimpatikus házaspár. Tehát óvatosan bánjunk a média által tálalt Amerikával, ami a valóságban nem feltétlenül ugyanúgy jelenik meg, mint ahogy azt mi a médián keresztül látjuk” – fejtette ki Berényi József. (BB)
***
Nyíltan a magyar–szlovák kapcsolatokról
Mózes Szabolcs és Németh Zsolt beszélgetése Gombaszögön a szlovák-magyar viszonyról (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője folyamatosan aktuális kérdéseket boncolgatott előadásában. A szlovák–magyar kapcsolatok politikai alakulására nagy hatással van a Visegrádi Együttműködés, amely 1998 októberében éledt újra. „Az, hogy többéves alvó állapot után sikerült életet lehelni a V4-be, azért volt lehetséges, mert egy normalizáció kezdődött magyar–szlovák viszonylatban. A visegrádi országok témájának kapcsán mód nyílik arra, hogy érdemi párbeszéd létezzen a két állam között. Az európai jövőről szóló vita megerősíti ezt az együttműködést” – mondta Németh, aki fontosnak tartja, hogy Magyarország mintegy két hete tartó elnökségének legyen egy kifelé mutató iránya is. A négy közép-európai ország összefogásának felhajtó ereje gyakorlatilag a migrációs válság volt, szinte egységes reakcióként léptek síkra a brüsszeli centralizáció ellen. Szlovákia helyzete viszont különleges, mivel a V4-ek közül egyedüli eurót használó ország. Ennek nyomán az állam Brüsszel iránti elkötelezettsége gyengítheti az említett kohéziót.
Megjelent a többsebességes Európa víziója
A Juncker-féle Fehér Könyv öt alternatívát vázol fel az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. „Ma egy komoly veszélyt jelent az EU-ra az a dezintegrációs nyomás, amit a brexit okoz. A Macron-féle politikában egy erős föderalisztikus irányba formálódó politizálás körvonalazódik. Várható, hogy ez egy Közép- és Kelet-Európa-ellenes hangulattal is társul majd. A kétsebességes Európát kevesen hangsúlyozzák, mely szerint van egy centrum és egy periféria. Ez a koncepció egy olyan választási helyzetet idézhet elő Szlovákia számára, hogy az skrizofrénné válhat. A többsebességes elképzelés egyre népszerűbb. Különböző geometriájú együttműködések alakulhatnak ki a zónában – ez egy járható út“ – hangzott el az országgyűlési képviselőtől, aki hozzátette, hogy az EU egy békeprojektként indult, s a nemzeti identitás megerősödését is magával hozta. „A kisebbségi magyaroknak az lenne az alapvető érdekük, hogy a magyar nemzeti öntudat megerősödjön, a szomszédos országok nacionalista kinövései pedig gyengüljenek. Amikor egy európai uniós normatív modellben gondolkodunk, ezt nehéz megfogalmazni. 2010 előtt eléggé állt a bál a két ország között. A klíma mára megnyugodott, lényeges elmozdulást mutat. A nemzeti kisebbségek értéket képviselnek a Szlovák Köztársaságban. Viszont a kettős állampolgárságról szóló törvény továbbra is akadályokba ütközik” – mondta Németh.
Az anyaországból érkeznek a támogatásaink
A Felvidéken jelentős eredményeket hoztak az utóbbi időben beindult határon túli programok. Ebbe tartoznak az autópálya-összeköttetések, a kisebbségpolitikát és gazdaságot érintő ügyek, iskolai és óvodai programok, határátkelőhelyek kiépítése, vagy az energetikai interkonnektor kiépítése. „A gazdaságfejlesztésben meg kell találni a piaci lehetőségeket, melyek megteremthetők számunkra, a kettős állampolgársági kérdést sem szabad lezárni, hiszen csak a felvidéki magyarság nem tudja ezt a fontos intézményt élvezni. A kultúra területén egy regionális identitás kialakítása körvonalazódik. Nagyobb bátorság kell ahhoz, hogy az oktatásügyi és kulturális kérdéseket napirendre tűzzük. Kell, hogy feszegessük a határokat. Ami az infrastruktúrát illeti, fontos, hogy kétoldali együttműködéssel haladjunk előre. Az óvodai támogatásokat követheti egy masszívabb iskolaprogram is bizonyos feltételek mellett” – szólt az elképzelésekről Németh Zsolt, aki hozzátette: „Ha van erre vonatkozó javaslat, Magyarország nyitott lesz, mert fontos számára a nemzetpolitika. Ez identitásunk részét képezi, úgy fogunk cselekedni, hogy az összhangban legyen a határon túliak igényeivel, elvárásaival és vágyaival.”
Németh Zsolt a beszélgetés során elmondta azt is, hogy a felvidéki magyar megosztottság nagyon mély. Az, hogy két pártra szakadt a magyar politikum, a legnagyobb probléma az érdekérvényesítés terén. Örvendetesnek tartja, hogy Menyhárt József, az MKP elnöke párbeszédet kezdeményezett a Most–Híddal, ott, ahol a legnagyobb szükség van rá, az oktatásügy terén. (NE)
