A lelki egészség világnapja nem új keletű kezdeményezés, 1992 óta emlékeznek meg róla minden év október 10-én, de a gyökerei visszanyúlnak a 20. század közepére, amikor 1948-ban megalakult a Lelki Egészség Világszövetsége.
A szervezet megfogalmazott célja már akkor is az érzelmi és lelki zavarok megelőzésére, megfelelő kezelésére, a mentális zavarokban szenvedők gondozására és a mentális egészség jobbításának elősegítésére irányult. Ma, az ezredforduló után közel 17 évvel még indokoltabb a lelki és a mentális egészség megőrzésére irányítani a figyelmet. A statisztikai adatok szerint ugyanis tízszer annyian lesznek öngyilkosok, mint ahányan gyilkosság áldozataivá válnak és közlekedési balesetben is csak feleannyian halnak meg.
A veszély tehát valóságos
Az okokat keresve dr. Szabó Pál egyetemi docens, pszichiáter, neurológus rávilágít: „Az öngyilkosság összetett, ellentmondásos jelenség és nagyon sok tényező befolyásolja.
Abban, hogy valaki az életet vagy a halált választja, szerepet játszik az egyén személyisége, temperamentuma, az értékrendszere, a hite, a neveltetése, a társadalmi normák, a társas kapcsolatok, a stresszel való megküzdés módszerei, a látott minták és a kultúra egésze. Amióta nyilvántartás van róla, Magyarország mindig a világ élvonalába tartozott az öngyilkosság terén.”
A depresszió réme
Halljuk rendszeresen, talán át is éljük bizonyos szintjeit, de valójában a depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is. Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását.
A depressziós ember ürességet érez, és az örömre való képessége elveszett. Értéktelennek tartja magát, önmagát vádolja akár olyan „bűnökért” is, amelyekről nem tehet, oktalan bűntudatot érez. Gondolkodási, összpontosítási, döntési képessége csökkent, gyakran foglalkozik a halál gondolatával.
Vannak szemmel látható jelek
Dr. Szabó Pál egyetemi docens felhívja a figyelmet, hogy az öngyilkosságot a legtöbbször megelőzi egy jól megfigyelhető tünetegyüttes: „Az öngyilkossági krízis állapota egy gyorsan kialakuló, rövid ideig tartó, múló, de életveszélyes állapot.
Három tünet alkotja: a gondolkozás és a viselkedés beszűkülése, az egyén saját maga felé irányuló agressziója, végül pedig az öngyilkossággal kapcsolatos fantáziálás.”
A külső segítség szerepe
„Önrontó spirálként vezet innen az út az öngyilkossági kísérlethez ‒ mondja dr. Szabó Pál ‒ ebből a helyzetből külső segítség nélkül ritkán kerül ki az ember. A tudatbeszűkült állapotból ki kell zökkenteni az érintettet. Segíthet, ha valakinek el tudjuk mondani a gondunkat, ha meghallgatnak, megértenek bennünket. A telefonos lelkisegély-szolgálatok jelentősége abban áll, hogy a krízisben levő ember valakinek elmondhatja a problémáját. Már azzal, hogy valaki elmondja a nehézségeit, csökken a feszültsége, némileg megnyugszik. A vonal túloldalán levő szakember tanácsot, segítséget tud ajánlani. Ezzel megtörhet az ördögi kör”– hangsúlyozza Szabó Pál.
Figyeljünk magunkra és a környezetünkben élőkre
Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot!
Ha bajban van, ha kétségbeesésében egy kívülálló személy névtelen segítségére van szüksége, hívja a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot!
Éjjel-nappal, magyar nyelven fogadják a hívását.
0918 500 333 (Orange)
0904 500 338 (T-Mobile)
A hívás nem emelt díjas.
(www.haon.hu/Felvidék.ma)
