Az aktuálne.sk hírportál politológusokat, politikai elemzőket kérdezett meg a szlovákiai választások néhány érdekes jelenségéről. Hogy a felmérések miért képtelenek viszonylag pontos eredményt hozni, annak okát a szociológiai módszertanban látják, amely legfeljebb öt százalékos hibahatárral „jósolja” meg a részvételi arányt, s ennek mértékben elég nagy tűrésmezővel méri be az egyes pártok esélyeit.
Szlovákiában mára szinte törvényszerű, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalomnak előzetesen mindig jobb eredményt mérnek be, mint a tényleges. A mostani választások előtt 10 százalék feletti eredményt becsültek nekik, helyette megint 8,5 százalékot szereztek.
Ján Baránek (Polis) elemző szerint idén az írta át a becsült eredményt, hogy az Eperjesi kerületben végül alacsonyabb lett a részvételi arány a vártnál. S mivel a KDH ott a legerősebb, összességében rosszabbul szerepelt. A KDH esetében az is jellemző, hogy többen készülnek ezt a pártot választani, mint ahányan végül elmennek és szavaznak rá, illetve lehet, hogy a választóik egy része végül mégis az SDKÚ-DS-re szavaz Miroslav Kusý politológus szerint egy kutatás mindig különbözik a valós eredménytől, ebben nincs semmi meglepő. Grigorij Mesežnikov (IVO) elemző pedig az ún. vándorló szavazóknak tulajdonítja a különbségeket. A jobb-közép szavazóknak most nagy választékuk volt, nem zárja ki, hogy a KDH támogatóinak egy része végül más pártra voksolt. Ivan Dianiška (Focus) politikai elemző viszont azt állítja, a Focus jól mérte be a KDH-t (8,3 %). Neki az a tapasztalata, hogy a kereszténydemokrata szavazók általában felvállalják elkötelezettségüket a közvélemény-kutatások során is.
Az SDKÚ-DS megint jobban szerepelt a vártnál. Hogy ezúttal Mikuláš Dzurinda háttérbe vonulásának köszönhetőe-e az eredmény, Ján Baránek (Polis) kétli. A korábbi évekhez viszonyított gyengébb szereplést meg egyértelműen a Szabadság és Szolidaritás (SaS) létrejöttének tudja be. Miroslav Kusý szerint Dzurinda népszerűtlenné vált, ezért használt a pártnak, hogy ha az utolsó pillanatban is, de visszavonult. Grigorij Mesežnikov egy dologban biztosan használt Dzurinda magatartása: pártja így olyan kérdésekről beszélhetett hitalasen, amelyeket nem a Smer kényszerített rá. Ivan Dianiška (Focus) szerint nem lehetett szociológiailag mérni, hogy mit jelentett Dzurinda lépése. Minden olyan rövid idő alatt játszódott le, hogy sem az SDKU pártfinanszírozási botránya, sem Iveta Radičová színre lépése nem volt szociológiailag felmérve.
Kiesett a parlamentből a DSZM-Néppárt, s ezt egyértelműen Robert Fico kannibalizmusának” rovására írják a szakértők. Ján Baránek használta ezt a kifejezést Robert Fico magatartására. Azt érti, hogy Fico az SNS-t ki akarta ebrudalni a kormányból, azt azonban nem, hogy Mečiarban miért nem látta a lehetséges partnert. A KDH ugyanis a választások előtt kimondta, hogy nem köt koalíciót a Smerrel, Miroslav Kusý szerint viszont Fico végig abban bízott, olyan eredményt ér el, hogy válogathat majd a partnerekben. Grigorij Mesežnikov szerint Fico ezért igyekezett lenullázni koalíciós partnereit az utolsó pillanatig. Ivan Dianiška szerint a pontatlan közvélemény-kutatások, előrejelzések is szerepet játszhattak abban, hogy a politikai pártok nem láthatták tisztán a helyzetüket.
Az MKP eredményével kapcsolatosan a szakemberek beismerik: ezt a pártot soha nem lehet bemérni pontosan. Specifikus a szavazói bázisa, sokkal kisebb mintából kell becsülni a várható eredményét, a többi párthoz képest két százalékkal nagyobb az eltérési zóna. Ha a felmérések egészére szociológiai módszertanból fakadóan 5 százalékos a megengedetett eltérés, a magyar kisebbség pártja esetében ez nő további 2 százalékkal, vagyis: országosan tényleg csak üveggömbből jósolt eredmények hangzanak el.
Felvidék Ma
