reformatus08-300

Körtvélyes Rozsnyótól tizenhat kilométerre délkeletre, a Gömör-tornai-karsztban fekszik. 2001-ben a falunak 318 magyar és 38 szlovák lakosa volt. Élnek itt katolikusok és evangélikusok is, de többségében református vallásúak a körtvélyesiek; a mintegy száz roma közül pedig többen Jehova tanúi. A református gyülekezetbe négy évvel ezelőtt helyezték ki Szuhay György lelkipásztort.

A kis községben három templom is van. Az egyik az 1780-as évek végén épített református templom. A másik a 14. században a Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom, illetve római katolikus a szőlőhegyen álló, késő gótikus Szent Anna-kápolna is, ami búcsújáró hely volt. Sajnos a falu lélekszámban nem gyarapszik, a községből inkább elköltöznek az emberek; és ha az üresen maradt házak gazdára is lelnek, azokat többnyire csak hétvégi házként használják.

Körtvélyesen 192 reformátust jegyeznek. Mindannyian fizetik az egyházadót, beleértve a gyerekeket is – mondja a lelkipásztor, aki hozzáteszi, hogy a gyülekezeti alkalmakra aktívan mintegy negyvenen járnak. Istentisztelet hetente csak egyszer van, vasárnap. A lelkipásztor idekerülésekor úgy próbálta összeállítani a heti alkalmakat, hogy az minden korosztályt megszólítson. Hetente egyszer ellátogatott az óvodába, amit elmondása szerint nagyon szeretett. Ezek az alkalmak ma már nincsenek, két évvel ezelőtt ugyanis utánpótlás hiányában bezárták az óvodát. A református gyerekeknek azóta hetente egy alkalommal tart hittant, illetve kátéoktatást. Mivel kevés a faluban a gyermek, nincs vasárnapi iskola. A lelkész házaspár tavaly januárban született kislányát megelőzően hét éve született gyermek…
Adódik a kérdés, hogy mire és kikre tud építeni a gyülekezet lelkipásztora, ha nincs utánpótlás? Szuhay György elsősorban a középgenerációban bízik. Az istentiszteletekre eljárnak az idősek is, de ott vannak a tizen- és huszonévesek is, akik egy baráti közösséget alkotva rendszeres résztvevői már a vasárnapi alkalmaknak. Az utóbbi időben ehhez a közösséghez csatlakoztak a barátok, test-vérek is. Sőt, a negyvenes korosztály közül is már jó páran elkezdtek járni az istentiszteletekre.
A lelkipásztor elárulja, hogy odakerülésétől kezdve rendszeresen imádkozik feleségével és a gyülekezet hitben járó tagjaival azért, hogy minél többen elinduljanak az örömhír felé és bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe. Hiszi, hogy az ima ereje az, aminek hatására egyre többen érdeklődnek az Isten igéje iránt. Ezenkívül nagyon fontosnak tartja azt is, hogy az igehirdetések érthetőek, személyesek legyenek, amelyekből mindenki tud épülni. – Igyekszem úgy szolgálni Isten igéjével, hogy az mindenki számára érthető legyen, a kapott üzenet segítséget jelentsen – mondja. S mivel hite szerint vallja, hogy a hit hallásból van, évente egy-két alkalommal evangelizációs heteket is szerveznek, ahova olyan igehirdetőket hívnak meg, akiknek az evangelizációra különleges ajándékuk van. Járt már itt Szeverényi János, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos missziói előadója, valamint Kása Gergely, Izsmán Jónás, Fejér Zoltán, és keresztyén zenekarokat is vendégül láttak már a templomban.
Szuhay György lelkipásztor hálás azért, mert Isten olyan gyülekezetbe küldte őt szolgálatba, ahol a korábbi lelkész idejében minden egyházi épületet (parókiát, templomot, gyülekezeti termet) felújítottak és karbantartottak. Ezért ennek már nem kell különös figyelmet szentelnie, több ideje marad a gyülekezet lelki életére. Elsődleges feladatának nem is a vasárnapi gyülekezet számbeli gyarapodását tartja, hanem azt, hogy az ott lévők élő hitre jussanak. Ne csak vallásos, templomban ülő, hanem élő hittel Istent követő emberekké váljanak. Így lehet majd megalapozni azt, hogy más dolgok is történjenek a gyülekezetben – véli a lelkipásztor.
Van azonban még egy nagyobb távlati tervük is, mégpedig a templom melletti egykori iskolaépülettel. Az ingatlan mindig is az egyház tulajdona volt – mondja a lelkipásztor –, de egyszer csak kiderült, hogy valamilyen módon átruházódott a községre. A gyülekezet szeretné visszakapni a tulajdonát, és már folynak az egyeztetések ez ügyben a helyi önkormányzattal. Amennyiben sikerül visszakapniuk az egykori iskolát, akkor missziós ház céljára alakítanák át. A lelkipásztor örülne, ha ebbe a leendő házba nemcsak olyanok látogatnának el, akik pihenni és a környék természeti szépségeivel ismerkedni szeretnének, hanem a lelki épülésre vágyakozók is megtalálnák majd itt a számításukat.
(Az anyag felvétele óta új fejlemények vannak a Szuhay család életében. A lelkipásztor jelezte, hogy meghívást kaptak a Pozsonyi Református Egyházmegyében levő kulcsodi gyülekezetbe, és ők Isten Szentlelkének erőteljes vezetésére támaszkodva, annak engedelmeskedve elfogadták a meghívást. Újabb lépés, hogy a Zsinati Tanács a február 12-én megtartott ülésén hozzájárult Szuhay György kulcsodi megválasztásához.)