Az Európai Unió 27 tagállama közül a szlovákiai nyugdíjasok kénytelenek a legtöbb pénzt költeni a lakhatásukra és az élelmiszerekre. Havi kiadásaik mintegy 57 százalékát ezek teszik ki. Az Eurostat felmérése szerint valamennyi Szlovákiával szomszédos országban lényegesen kisebb ezek költsége, Ausztriában például a nyugdíjasok kiadásainak csupán egyharmada megy el a lakásra és az élelmiszerekre.
A szlovákiai nyugdíjasok átlagos évi bevétele 5368 euró, kiadásaik pedig 4145 eurót tesznek ki.
„A legidősebb korosztálynak a háztartásra fordított éves összege 3760 euró. Lakhatásra, rezsire évente 970 eurót fordítanak, élelmiszerre és alkoholmentes italokra évente 1000 eurót adnak, a közlekedés pedig éves szinten 290 eurójukat nyeli el. Valamennyi korosztály közül ők költik a legnagyobb összeget gyógyszerekre, mintegy 210 eurót. Ez az összeg tartalmazza az orvosságaik és a gyógyászati eszközök kiadásait, amelyeket az egészségügyi biztosítók nem térítenek” – fejtette ki Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.
A szlovákiai nyugdíjasok élelmiszerből a legtöbbet pékáruból, tejtermékekből és húsból fogyasztanak. 2018-as adatok alapján viszont zöldségre, gyümölcsre csupán 170 eurót adtak. Sajnos, éppen ezekre az egészséges termékekre költötték a legkevesebbet. Ugyancsak csekély összeget áldoztak ruházkodásra és lábbelire, mintegy 120 eurót.
„Élelmiszerre és lakhatásra a legkisebb összeget a luxemburgi nyugdíjasoknak kell költeniük, havi bevételük mindössze egynegyedét” – jegyezte meg Lenka Buchláková.
Ugyanakkor ezekre a legtöbb posztkommunista országban a nyugdíjasok kénytelenek bevételük felét költeni, ez alól csak Szlovénia a kivétel. A legrosszabb helyzetben Románia van, ahol a nyugdíjasok rezsire és élelemre bevételük 62 százalékát fordítják, őket követi Macedónia, Bulgária és Litvánia.
Szlovákiában és Csehországban a vízdíj, a villanyáram és a tüzelőanyagok költsége a legmegterhelőbb az idősek számára.
Míg Szlovákiában a kiadások 28,3 százalékát, Csehországban 28,6 százalékát teszik ki, addig Máltán mindössze 9,4 százalékot, ott azonban figyelembe kell venni az éghajlati viszonyokat is, mint ahogy Ciprus, Görögország és Spanyolország esetében is, ahol csupán a bevételek 15 százalékát kell ezekre fordítani.
A lakosság elöregedésével összefüggésben pedig emelkedik a nyugdíjasok száma is. A legnagyobb mértékben Pozsony megyében emelkedett a nyugdíjasok száma az utóbbi időben, mintegy 13,5 százalékkel, a legkisebb mértékű emelkedés a Besztercebányai megyében volt, mindössze 4,8 százalék.
(teraz.sk/Felvidék.ma)
