A kisebbségek, népcsoportok területi és egyházi önigazgatásának történeti áttekintése.
A könyv tárgyalja az autonómi létjogosultságát, majd részletesen ismerteti a területi és egyházi autonómiákat a Magyar Királyságban 1000-1920 között, bemutatva a székelyek, besenyők, kunok, jászok, erdélyi szászok, szepességi szászok és a horvátok önigazgatásait népcsoportként. Az egyházi autonómiákra a románok, szerbek, szlovákok, ruténok, görögök, örmények, svábok szolgálnak példákkal.
Európai kisebbségpolitikai gyakorlat a múltban fejezetben Franciaország, Spanyolország, Belgium, Svájc, Olaszország, Svédország, Norvégia, Finnország, Oroszország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Szerbia nemzeti kisebbséghez való hozzáállását tárgyalja. Azt tapasztalhatjuk, hogy a többségi nemzet „területi egységének fenyegetettsége” szempontjából közelíti meg a kérdést, saját iskoláiba, saját nyelve és kultúrája megismertetésére készteti a kisebbséget, és különböző módszereket használnak az etnikai csoportok asszimilálására.
A tanulmánykötet bemutatja, hogy pl. Angliában a skótok, a walsiek vagy Olaszországban a dél-tiroliak hogyan küzdöttek polgárjogi harccal a területi autonómiáért. A legkülönbözőbb módok és eszközök kerülnek bemutatásra, aminek tanulmányozása aktuális a mai társadalmi viszonyokban is. Azt látjuk, hogy ott ahol nem kapták meg az autonómiát valóban az elváláshoz vezetett, Koszovó példáját is lehet említeni. Gyakorlatilag egy világ problémával állunk szembe, ugyanakkor Európában az autonómiák különböző formája érvényesül, a spanyol ill. a belga példát lehet többek között említeni.
Világszerte napjainkig jelenleg kb. 3600 nemzeti és más kisebbségi csoport ismert, mintegy 200 állam területén, számuk az I. világháborút lezáró békeszerződések után szaporodott meg. Ennek következtében térségünkön nincsenek egynyelvű, egy kultúrájú, egy vallású „tiszta” nemzetállamok. Az Autonómia és biztonságpolitika című fejezetben különböző következtetéseket tárgyal a szerző, nagyító alá veszi az asszimiláció módjait és szociológiai következményeit, a jogi-, gazdasági-, kulturális-, politikai diszkriminációkat. Végül az autonómiai kivívásának XX. századi módjait, Európa békéjének feltételét. Majd a nemzetiségekre vonatkozó dualizmus-kori törvényekből is válogatást közölnek.
Hévizi Józsa az Autonómia-típusok Magyarországon és Európában című kötete 2001-ben jelent meg a Püski Kiadónál, s kizárólag itt vásárolható meg Budapesten a Krisztina-körúton.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”30827, 30726″}