Idén is izgalmas programokkal vár kicsiket és nagyokat a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján.
A Hagyományok Háza idén is változatos műsorokkal és foglalkozásokkal nevezett a programsorozatra. A kisebbek már kora délután ráhangolódhatnak a jeles napra az „Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel!” kiállításon berendezett interaktív játszósarokban.
Az ifjú hagyományőrzők kipróbálhatják a négy témakört feldolgozó mézesbábos, karikás ostoros, mázas-cserepes, gyapjútulipános élménytárat. Próbálhatják megtalálni a nemezkártyák párjait, versenyezhetnek csukott szemmel egy útvesztő játékban, valamint megérezhetik a mézeskalács fűszereinek illatát.
Délután különlegesnek ígérkezik dr. Czingel Szilvia néprajzkutató divattörténeti ismeretterjesztő előadása A „magyar motívum” – hautecouture és a magyar népművészet címmel.
Egy kis kedvcsináló: gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jacqueline-t gyönyörű nőnek tartották nemcsak Budapesten, hanem Párizsban is. Képek jelentek meg róla a francia Vogue magazinban, sőt a 20. század legnagyobb divatfotósa, George Hoyningen-Huene is lefényképezte. 1939-ben fogadta barátnőjét, a kor egyik legismertebb divattervezőjét, Elsa Schiaparellit budapesti luxuslakásában, akinek a munkái jelentősen befolyásolták Salvador Dalí és Jean Cocteau szürrealista művészeket is. A látogatás olyan sikeresnek bizonyult, hogy a két hölgy a grófnő automobilján leutazott Mezőkövesdre és Kalocsára, majd két hétre beköltözött a Néprajzi Múzeumba, hogy tanulmányozza a „magyar motívumot”. A nagy tanítómester, Paul Poiret pedig már mindezt megtette 1911-ben, miután igazi kultúrsokk-ként élte meg, amikor Bródy Margit kalapkészítőnél megcsodálta a magyar hímzéssel díszített női fejfedőket. Hogyan fedezte fel magának Párizs a magyar népművészetet, és hogyan lett része a párizsi nagy divatházak kollekciójának? Az előadás erre keresi a választ.
Az estét Bájoló – a Borbély Mihály Polygon lemezbemutató koncertje zárja. Kamarazenei igényességű, egyszer melankolikus és elgondolkodtató, máskor vibráló és sodró lendületű improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán zenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusokkal, illetve kortárs zenei elemekkel. A rendhagyó hangszer-összeállítású együttes előadása kivételesen sokszínű és gazdag, ugyanakkor egységes zenei világgá formálódik koncertjeiken.
Számos programot a szervezők limitált létszámú csoportoknak szánnak, de terveik szerint a nagyobb érdeklődésre számot tartó foglalkozásokat az év folyamán megismétlik.
További információk ITT olvashatóak.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
