(Frissítve) Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériuma különböző programokkal és kezdeményezésekkel ünneplte 2012-ben is a Magyar Nyelv Napját. Egyik legjelentősebb közülük, a Mit jelent számunkra a magyar nyelv? című emlékülés, melynek egyik vendége volt Duray Miklós közíró is.
Az eszmecserét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az Anyanyelvápolók Szövetsége szervezte. Az emlékülést a Petőfi Irodalmi Múzeumban volt, ahol többek közt előadást tartott L. Simon László, Fekete György, Kiss Jenő, Grétsy László, Péntek János, Balázs Géza, Duray Miklós, Vári Fábián László és Szakonyi Károly. Részletes program Eseménynaptárunkban ITT >>>
Az MTI tudósítása szerint L. Simon László kultúráért felelős államtitkár előadásában arról beszélt, hogy a szép beszéd kultúrájának terjesztéséhez a példamutatás és a figyelemfelhívás a legfontosabb, egy törvény önmagában nem képes megvédeni a nyelvet. Szerinte a legnagyobb probléma a tudományos nyelvhasználattal van, noha ma még valamennyi tudomány művelhető magyar nyelven. Kitért arra is, hogy a magyar tudományos nyelvhasználat elősegítésére 2013-ban 100 millió forint keretösszegben könyvkiadási programot indít az Emmi. Elmondta azt is, hogy elkészült a tárca felkérésére a magyar nyelv állapotáról szóló jelentés, amely reményei szerint nagy vitákat fog gerjeszteni.
Fekete György, az MMA elnöke kiemelte, hogy a testület „a nyelv kimeríthetetlen trezorját kívánja gazdagítani”. „A beszélt magyar nyelv kutatása, eredményeinek felmutatása, befogadása nagyszerű példát adhat a többi művészeti ág sajátságainak felismeréséhez” – mutatott rá az elnök, aki szerint az MMA-n belül művészetelméleti kutatóintézetet kell alapítani.
Kiss Jenő nyelvész, akadémikus arról beszélt, hogy az egynyelvű ember számára az anyanyelv a nyelvi létezés egyetlen lehetősége. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar nyelvet nem beszélők is vallhatják magukat magyarnak. A kutató egy felmérésre hivatkozva arra is kitért, hogy növekszik a magyar anyanyelvű, de nem magyar identitású emberek száma a határokon túl, ami szerinte az „asszimiláció biztos jele”. Mint fogalmazott, a magyar nyelv egyszerre közösségegyesítő tényező, a nemzethez tartozás legfőbb kritériuma, a magyar nemzeti lét folyamatosságának jele.
Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke arra a kérdésre kereste a választ, hogy van-e kapcsolat „az életet adó vér” és az anyanyelvünk között, ahogy arra annyi magyar író utalt. „Miféle összekötő kapocs ez?” – tette fel a kérdést a nyelvész, aki arra biztatott, hogy a november 27-i véradók napján emlékeztessék az embereket a magyar nyelvre, valamint a magyar nyelv napján tartsanak véradást.
„A magyar nyelv használatán túl van további jelentősége a magyar nyelvnek?” – tette fel a kérdést Duray Miklós író, politikus, aki felidézte, hogy Szlovákiában hosszú ideig üldözték a magyar nyelv használatát. Az író-politikus szerint a nyelv a nemzetté szerveződés alapvető eszköze. Felidézte, hogy a nemzetté válás fontos állomása volt a reformáció, hiszen akkor „a nemzet nyelve lett az istentisztelet nyelve”. „Úgy tartjuk, nem elég magyarul beszélni, gondolkodni, érezni kell magyarul” – szögezte le, hozzátéve, hogy aki nem így tesz, azt idegen lelkületűnek gondolja. „Aki az anyanyelvet a politika és a hatalom eszközeként kezeli, az nemcsak idegen lelkületű, hanem ellenséges is” – tette hozzá.
A jeles napot megelőzően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felhívásában kiemelte, „Nincs siker és nincs gazdasági felemelkedés a nemzeti nyelv és kultúra megtartó ereje nélkül. Ha leromlik a nyelv, elsivárosodik a kultúra, nem virágozhat a gazdaság sem, s nem erősödhet a nemzet.” A miniszter ezen kívül arra kérte az intézményeket, szervezeteket és honfitársait, hogy 2012. november 13-án méltó keretek közt ünnepeljék meg anyanyelvünk napját.
2012. november 13-án este hat órakor a budapesti MOM Kulturális Központban (1224 Bp, Csörsz u. 18.) Magyar nyelv like! – Hogy írna SMS-t Kazinczy, chatelne Kosztolányi? címmel rendeztek beszélgetést nyelvünk állapotáról, amelyre a belépés díjtalan volt. Ugyanitt este hét órától a Misztrál együttes repertoárjából 70 percben másféltucat költemény hangzott fel klasszikus és kortárs magyar költők gondolataiból, melyben a lélek is megszólal és a humor is szerepet kapott – szintén a Magyar Nyelv Napja alkalmából. Az énekelt és a megzenésített vers témája köré építkező összeállítás bemutatja a szöveg és zene eredendő összetartozását, valamint a későbbi fejleményt, a megzenésített verset, mint a költemény sajátos értelmezését, továbbélési formáját.
Az MTA Nyelvtudományi Intézete kerekasztal-beszélgetést rendez csütörtökön, amelyen többek között olyan témák kerülnek szóba, mint hogy milyen technológiai támogatás szükséges a nyelvi akadálymentesítésre, és hol tart a hazai nyelvtechnológia. És bemutatják A magyar nyelv a digitális korban című kiadványt is.
A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangú szavazással fogadta el azt az országgyűlési határozatot, amelynek értelmében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. 1844-ben ugyanis e napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. S számunkra, felvidékieknek az sem elhanyagolható tény, hogy e napon ünnepeljük Sajó Sándor születésnapját. A költő tiszteletére a Palóc Társaság immár tizenkettedik esztendeje megszervezte a Magyarnak lenni, nagy s szent akarat című magyarságverseket mondó versenyt a költő szülővárosában, Ipolyságon.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36483,35740,36537″}