Még két héten át megtekinthető a budapesti Magyar Nemzeti Galériában a Vaszary, az ismeretlen ismerős című kiállítás. A Vaszary János festőművész alkotói pályáját felölelő tárlat számos újonnan előkerült alkotást is bemutat a nagyközönségnek.
Vaszary János (1867–1939) művészetét már a korabeli kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Képeinek színessége, a formálás magabiztossága, valamint a szintetikus formaváltás képessége tette Vaszaryt kora egyik legnagyobb hatású mesterévé – olvasható a tárlathoz megjelentetett albumban.
A művész halálát kövően az özvegye gondozta a hagyatékát, amely előbb a Szépművészeti Múzeumhoz, majd pedig a Magyar Nemzeti Galériához került. Az utóbbi intézmény mindig is élen járt Vaszary János munkásságának bemutatásában.
Az előző évtizedben került elő mintegy negyven darab Vaszary-alkotást rejtő feltekert vászon. A felfedezett művek még a szakma előtt is ismeretlenek voltak.
Az időszaki kiállításon 24 ilyen alkotás is látható. Ezeket korábban a nagyközönség sehol nem tekinthette meg.
Emellett magángyűjtőktől kölcsönvett festmények és egyéb Vaszary-remekművek alkotják a kiállítás gerincét.
A tárlat igyekszik Vaszary János teljes életművét, stílusait bemutatni a kezdő lépésektől élete utolsó szakaszáig. Alkotói munkássága számos művészeti stílust ível át az impresszionizmustól az art decón át a mediterrán festményekig.
A tárlat hét részre tagolódik, ezek a következők: Pályakezdés (1880-as évek vége – 1900-as évek eleje); Háború után – expresszív képek; Salome – a nagyvárosi nők; A tatai műteremház – kert, virágok, napfény; Budapesti látkép – Duna korzó – Párizsi világkiállítás; Olaszországi utazások – tengerparti képek, strandjelenetek; Grafikák.
A tárlat április 2-áig tekinthető meg. További információk a Magyar Nemzeti Galéria honlapján olvashatók.
Tegyünk egy virtuális sétát az ismeretlen ismerős újrafedezéséért.
A szerző felvételei.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)