Megvan az új pápa, sorrendben a 266. Március 13-án 19 óra 6 perckor szállt fel a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, majd megszólaltak a harangok is, először a Szent Péter-bazilikában, majd egész Rómában, amelyek megerősítették az új pápa megválasztásának tényét.
A várakozásoknak megfelelően a pápaválasztó bíborosok gyors döntést hoztak: már a második napon, az ötödik szavazási fordulóban döntést tudtak hozni az új egyházfő személyéről.
A megválasztott nevét, a Ferenc nevet, a katolikus egyház hagyományainak megfelelően egy óra múlva jelentették be a Szent Péter téren egybegyűlt tömeg előtt, ahol az új pápa megtartotta első beszédét.
A Szent Péter téren várakozó tömeg – hívők, zarándokok és kíváncsiskodó turisták vegyesen – üdvrivalgásban tört ki a fehér füst láttán. A hideg eső ellenére várhatóan százezrek lesznek már a téren, mire az új pápa megjelenik a Szent Péter-bazilika erkélyén.
A bíborosok dékánja két kérdést tett fel megválasztása után az új egyházfőnek. Az első: elfogadja-e kánoni megválasztását? Mivel a jelölt az első kérdésre igennel válaszolt, azonnal az egyház pápája és Róma püspöke lett. A második: milyen néven lehet szólítani?
Ezt követően az új pápa átment a Sixtus-kápolnából nyíló, „könnyek kamrájának” nevezett szobába, amely nevét annak köszönheti, hogy sok pápa itt engedett szabad folyást érzelmeinek, eltöprengve feladata nagyságán. Ezután magára ölti a Vatikán saját szabója által készített fehér pápai öltözetet.
A bíborosok egyenként a pápa elé járulnak, leróva előtte tiszteletüket. Ezt követi az új pápa személyének bejelentése a Szent Péter téren várakozó sokaság és a világ nyilvánossága számára. Ezt a francia Jean-Louis Tauran, a korelnök protodiakónus bíboros teszi meg latinul a következő szavakkal: Habemus Papam (van pápánk).
Az új pápa a Szent Péter-bazilika erkélyéről köszöntötte a rá várakozó híveket, és Urbi et Orbi (a városnak és a világnak szóló) áldásban részesítette őket.
A 20. század eleje óta kilenc pápát választottak a Vatikánban, a pápaválasztó konklávék időtartama 2-5 nap között mozgott.
Az előző katolikus egyházfők közül Joseph Ratzingert (XVI. Benedeket) 2005-ben a negyedik, Karol Wojtylát (II. János Pált) 1978 októberében a nyolcadik, Albino Lucianit (I. János Pált) ugyancsak 1978-ban, de augusztusban a negyedik „körben” választották pápává.
Szlovák sajtó: meglepő, de gyorsan meghozott döntés
Meglepő eredményt hozónak és szokatlanul gyorsnak minősítette a pápaválasztást az eseménnyel több oldalas összeállításokban foglalkozó pozsonyi sajtó március 14-én.
A legesélyesebb jelöltek megosztották a választó bíborosokat ezért Ferenc pápa személye kompromisszumos megoldás – szögezte le Két évezred után változtatott a Vatikán című írásában a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági és közéleti napilap. Megjegyezte: bár a katolikus egyház kétezer éves története során először áll majd nem európai pápa az egyház élén, különösebb változtatásokra nem lehet számítani a részéről. Ellenkezőleg: a konzervatív trendek folytatása várható személyétől, amit a homoszexuális házasságokkal szembeni kemény kiállása, valamint az is alátámaszt, hogy az eutanázia és a terhességmegszakítások ellenzőjének tartják.
Karizmatikus, szülőhazájában szerénysége miatt közkedvelt személyiségnek nevezte az új katolikus egyházfőt a pozsonyi Sme liberális napilap. Hozzátette: az új pápa személyéről hozott döntés váratlanul gyors volt, figyelembe véve azt, hogy a választó bíborosok csoportja nem egyöntetű véleményt képviselő testület. Az elmúlt évek történései azt az érzést erősítették meg a katolikus egyházban, hogy saját forrásánál kell lehorgonyoznia, és ezt kell nyújtania a világnak, függetlenül attól, hogy értékeli-e, vagy nem. A választás eredménye ennek a beállítottságnak felel meg – tette hozzá a Sme.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37926,34846″}
