A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját.
Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Nyelvünk – ahogyan sok egyéb nyelv is – ebből eredezteti az ünnep ma használatos elnevezését.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot, hiszen ezen a napon három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvét és a húsvéti idő megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek.
Számos református gyülekezetben pünkösdvasárnap részesülhetnek először az úrvacsorai szentségben azok a fiatalok, akik frissen konfirmáltak. A konfirmáció az az alkalom, melyen a fiatalok a gyülekezet színe előtt vallást tesznek hitük felől, s így a keresztény közöség teljes jogú tagjává válnak.
Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás. A győztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi legény, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a köznyelvben használatos „pünkösdi királyság” elnevezés. A néphit azt tartja, ha pünkösdkor szép az idő, kiváló lesz a bortermés, ellenben: „Pünkösd napi esésre, ne várj áldást vetésre.”
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amit pünkösd előtti szombaton tartanak, és az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsút hagyományosan az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartják, ugyanis itt található az egyik legfontosabb Mária-kegyhely. A budapesti Nyugati pályaudvarról idén is elindult négynapos útjára a Boldogasszony zarándokvonat.
A csíksomlyói szombati szentmisét idén Ternyák Csaba egri érsek celebrálta. Az ünnepi szertartást élőben sugározta a Duna Televízió, összefoglalót hétfőn délben közvetítenek.
Magyarországon 1993 óta a pünkösd kétnapos munkaszüneti ünnep, Szlovákiában hétfőn nincs munkaszüneti nap.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39669,39588,34107,34102,39587,39582,39665″}
