Öllős László politológus „Ami volt és ami lehet” címmel tartott előadást 2014. január 10-én Pozsonyban , az MKP székházában a Pro Futuro Hungarica polgári társulás által megrendezett „Innováció a szlovákiai magyar politikában I.” című konferencián.
Úgy gondolja, legfőbb ideje, hogy 25 év után közösen gondolkodjunk azon, hogy hová jutottunk, és esetleg, hogy hová juthatunk. „Általános vélemény, hogy ahol vagyunk, nem megfelelő, nem ad perspektívát a számunkra.
A politológus meglátása szerint 1989 után kétféle stratégia alakult ki a Magyarországgal szomszédos országok magyarok kisebbségeivel kapcsolatban. Az egyik szerint azok az országok, amelyekben jelentős létszámú magyar él politikai együttműködés révén rávehetők mindazon jogok megadására, intézmények és befolyási övezetek megteremtésére, amelyek a magyarok identitásának megőrzéséhez szükségesek. A magyarok bekapcsolódnak 1989 forradalmaiba, majd a demokrácia felépítésének folyamatába. A magyar kisebbség egyenjogúsítása e folyamat részévé téve belátható időn belül elérhető. A másik szerint pedig a magyar kisebbségekkel rendelkező országok a magyarok létfontosságú igényeinek teljesítésére rákényszeríthetők. Az adott nemzetállam nem lesz képes ellenállni a magyar kisebbségek, Magyarország, valamit a nemzetközi intézmények együttes nyomásának, és akarata ellenére is meg kell adnia azt, ami kell a magyaroknak.
Az MKP 2002-es választási programja sikerekről szólt
„Az MKP sikerének könyvelhető el, hogy sikerült törvényben garantálni a nemzetiségek névhasználati jogát. Az MKP hathatós hozzájárulásával sikerült törvénybe iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát. Az alkotmányban sikerült megerősíteni az emberi jogi biztos jogállását, valamint elérni, hogy az ombudsman hivatalával lehetővé váljék a kisebbségek nyelvén történő kommunikáció, (hivatali ügyintézés, weboldal).
Megnöveltük a nemzetiségek kultúrájának pénzügyi támogatását.
Pártunknak köszönhetően a Szlovák parlamentben megalakult a női albizottság, amivel a legmagasabb szintre emeltük az esélyegyenlőség problematikájának kezelését.
Létrehoztuk a Magyar Egyetemet. Sikerült törvénnyel garantálni a magyar nyelvű felsőoktatási képzést” – olvasható a párt programjában.
Voltak azonban kudarcok is
Ezek közé tartoznak:
- Nem sikerült javítani a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogállásán
- Nem sikerült a parlamentben elfogadtatni a nemzetiségek jogállásáról szóló-, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályokat
- Továbbra sincs megfelelő kisebbségi nyelvhasználati törvény
- Nem történt pozitív változás a közigazgatási területi felosztással
- Nem sikerült megteremteni a nemek közti teljes egyenjogúságot a munkában és a közéletben egyaránt (a munka-, és az élet egyéb területén)
- Nem történt előrelépés a romák esélyegyenlőségének megteremtésében
- Sajnos az Európai Uniós tagságunk (EU-ba való belépés) sem teremtette meg a Benesi dekrétumok, avagy a kollektív bűnösség elvének szellemében elfogadott jogi normák következményeinek felszámolását”
- A politikai pártok
- A szlovák parlamenti pártok programjai a 2012-es parlamenti választás előtt vagy általánosságokat tartalmaznak a szlovák magyar viszonyról, vagy semmit, vagy egyenesen fenyegető voltára céloznak. Olyan programmal, amelyik a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges minimális feltételeket tartalmazna, nem találkozunk.
A politikusok
Jellemző a helyzetre a miniszterelnök következő két kijelentése, amelyet a Matica slovenská gyűlésén mondott: „Érvényes, hogy az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári. Ezért különös, ahogy mindenhol tudatosan előtérbe kerülnek a kisebbségek problémái az államalkotó szlovák nemzet rovására. Mintha Szlovákiában nem is élnének szlovákok.”, illetve: „Független államunkat elsősorban nem a kisebbségek számára alapítottuk, akármennyire is tiszteljük őket, hanem főleg a szlovák államalkotó nemzet számára.” A két mondat tökéletesen megfelel az alkotmány preambulumának szellemével, miszerint másodrangú polgárai vagyunk az országnak.
Az ellenzéki pártok vezetői pedig mélyen hallgattak! A társadalom részéről sem történtek komoly megmozdulások. A szlovákok többsége azt szeretné, hogy a magyarul nyilvánosan se beszéljenek, maguk ne dönthessenek sorsukról, az állam pedig ne emlékezzen a „sötét” korszakokra.
A fiatalok
Szlovákiában a fiatalokat antiszemitizmus, idegengyűlölet, homofóbia, cigányellenesség, nacionalizmus, autoritatív tendenciák, kollektivizmus, a magyar kisebbséggel szembeni intolerancia jellemzi: 54%-uk támogatná aktívan az olyan pártokat, amelyek radikális megoldásokat kínálnak; 22% szavazataival támogatná az ilyen pártokat; 24%-uk pedig sehogy. 71% ért egyet a szélsőjobboldal némely eszméjével (eszméivel), 13% ért egyet teljesen a szélsőjobboldali eszmékkel és csak 16%-uk veti el azokat.
Még az egységes (Bugár Béla vezette – szerk. megj.) MKP idéjén, 2006 májusában a Fórumban két kutatást végeztek arról, hogy az emberek miért választanák, illetve nem választanák a Magyar Koalíció Pártját? Az eredmény:
Miért nem: Egyes politikusai korruptak – 24%; Problémáim vannak helyi politikusaival a lakóhelyemen – 15,3%; Nem oldja meg a szlovákiai magyarok számára fontos kérdéseket – 7,1%; Nem képviselik az én érdekeimet – 11,8%; Nem bízok az MKP-ban – 8%; Az MKP képviselői az elmúlt négy évben rosszul dolgoztak – 5,1%; Nem védi a szlovákiai magyarok érdekeit – 4,2%; Nincsenek hiteles politikusai – 4,9%; Az MKP kiszámíthatatlan politikai erő -1,7%; Egyéb – 18%
Miért igen?
Védik a szlovákiai magyarok érdekeit – 21%; Megbízok bennük – 16,0%; A szlovákiai magyarok számára fontos kérdéseket oldanak meg – 10,4%; Az én érdekeimet is képviselik – 8,9%; Fontos kérdésekben jobbak a többi pártnál – 5,1%; Hiteles politikusai vannak – 4,1%; Velük a stabilitást választom – 2,8%; Az elmúlt négy évben jól dolgoztak – 3,4%; Nincs más választásom – 28,3%.
[1] Forrás: Mészárosné Dr. Lampl Zuzsanna: Parlamenti választás 2006, a 2006. áprilisában és május-júniusban lefolytatott kérdőíves felmérés összehasonlított eredményei. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Adattára
Mint ismeretes, az MKP a második parlamenti választásokon való megmérettetésekor nagyon sok választót vesztett, noha ezt a parlamenti képviselők száma nem tükrözi, ugyanis az alacsonyabb választási részvétel miatt ez nem jött elő. „Ebben a helyzetben már benne volt az esetleges pártszakadás lehetősége, az elégedetlenség dagadt” – mondta Öllős, aki szerint társadalmi problémáról van szó, mert „a szlovákiai magyar társadalom gerince megpuhult, nagy arányban semlegessé váltak az identitási kérdések iránt, sokkal inkább előtérbe helyezik a mindennapi problémákat”.
„Ugyanakkor új lehetőségek is vannak. Beléptünk az EU-ba és a NATO-ba, Magyarország és Szlovákia között a vámhatárok leomlottak”. Nagyon fontos szerep jut az internetnek az információk terjedésében, a modern nacionalizmus áttörésében. Öllős László rámutatott, hogy az emberek utaztatása, nagy méretű talállkozások megszervezése lehetségessé vált, Magyarorország így akár kialakíthatna egy új típusú szomszédságpolitikát, hiszen tudatosítanunk kell, hogy mi „Magyarországgal” együtt „jelentünk úgymond veszélyt” Szlovákia számára.
Öllős László előadása videón is megtekinthető, itt: http://www.televizio.sk/2014/01/24-ev-utan-ollos-laszlo-politologus/
PFH, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43564,43559,43484,”}
