(Frissítve!) A dél-walesi Newportban megkezdődött a NATO-tagállamok vezetőinek találkozója szeptember 4-én. A péntekig tartó csúcstalálkozó fő témái az Ukrajnával szembeni agresszív orosz magatartásra adandó nyugati válasz, valamint a „korszakváltás”. Szlovákiát Andrej Kiska köztársasági elnök, Martin Glváč védelmi miniszter és Miroslav Lajčák külügyminiszter képviselik a csúcstalálkozón.
A NATO-csúcs pénteki napján válaszul az ukrajnai konfliktusra a tagállamok vezetői megegyeztek a védelmi erőik megerősítésében a keleti határokon – jelentette be Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A terv része egy gyorsreagálású NATO-sereg felállítása, amely 2-5 napon belül a világ bármely részén bevethető lenne, illetve a NATO megreformálása megfelelő felszereléssel és struktúrával, amelyek egy esetleges támadás esetén biztosítanák a kelet-európai tagállamok védelmét. A balti államok, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia ugyanis attól tartanak, hogy az ukrajnai helyzet náluk is megismétlődhet.
A brit kormány 3500 katonát képes a gyorsreagálású alakulatban bevetni. David Cameron szerint az alakulatra az ukrajnai, szíriai vagy iraki helyzetre való esetleges gyors reagálás érdekében van szükség. Az Egyesült Királyság vezetője úgy fogalmazott, akkor, amikor „Oroszország törvénytelen módon lábbal tiporja Ukrajnát, biztosítani kell a kelet-európai tagállamokat arról, hogy eleget teszünk a szövetség alapszerződésének 5. cikkelyébe foglalt kötelezettségeinknek, ehhez azonban tudnunk kell gyorsan reagálni”.
A tagállamok képviselői bilaterális tárgyalásokat is folytattak az Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetéséről, amelyekről megoszlanak a vélemények, vita van ugyanis arról, hogy ez-e a jó út. Az időközben bejelentett hírre, miszerint az ukrán kormány és az orosz szeparatisták tűzszünetben állapodtak meg, Angela Merkel német kancellár – aki egyébkent a csúcstalálkozón kijelentette, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását – úgy reagált, amennyiben valódi tűzszünetről van szó, lehet beszélni az Oroszországgal szembeni szankciók felfüggesztéséről.
Az ukrán elnök, Petro Porosenko már csütörtökön jelezte, hogy pénteken bejelentik az újabb tűzszünetet. A legutóbbi fegyverszünet még júniusban tíz nap után megbukott, mivel a két ellenséges fél közt a harcok ennek ellenére folytatódtak Kelet-Ukrajnában. Porosenko a héten orosz partnerével, Vlagyimír Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során megegyezett az újabb tűzszünet szükségességében. Moszkva azonban még mindig tagadja, hogy katonákat és fegyvereket küldene Kelet-Ukrajnába.
Martin Glváč szlovák védelmi miniszter a newporti NATO-csúcs befejezése után a sajtó képviselőinek bejelentette, Szlovákia logisztikai NATO-bázist létesít Poprádon. Andrej Kiska köztársasági elnök szerint a NATO-bázis lőszertárolásra és az esetleges NATO-beavatkozás céljaira szolgálna. „Megígértük, hogy megerősítjük jelenlétünket a szczecini (Lengyelország) NATO-parancsnokságon, és felajánlottuk sliáči repterünket, illetve a lesti kiképző központunkat is a szövetségi kiképzések céljaira. Egyúttal a visegrádi országokkal együtt megegyeztünk, hogy hatékonyabbá tesszük az ukrajnai helyzettel kapcsolatos információáramlást” – fűzte hozzá Andrej Kiska. Szlovákia vállalta továbbá ukrán aknamentesítők kiképzését is.
Ezenkívül Szlovákia a csúcstalálkozón kötelezte magát arra, hogy nem csökkenti a védelmi költségvetését. „Tényleges számokban, azaz százalékosan meghatározva magasabb összeg lesz” – jelentette ki a miniszter. Szlovákia kötelezte magát, hogy 2016-ig a védelmi költségvetés 20 százalékát korszerűsítésre fordítja, és 2020-ig a GDP 1,6 százalékát fordítja védelmi célokra.
A NATO-csúcs csütörtökön formálisan befejezte az észak-atlanti szövetség eddigi leghosszabb katonai misszióját, az ISAF nemzetközi haderő afganisztáni küldetését. A szövetség távozó főtitkára, Anders Fogh Rasmussen szerint, akit Jens Stoltenberg volt norvég kormányfő vált a tisztségében, az ISAF teljesítette küldetését, és nagy csapást mért a nemzetközi terrorizmusra.
„Afganisztán már nem célpontja a terroristáknak” – jelentette ki Rasmussen a sajtó képviselőinek. A szövetség főtitkára hangsúlyozta, az afgán erők képesek maguk is biztosítani országuk biztonságát. A NATO azonban továbbra is segít Afganisztánnak, például a fegyveres erők anyagi támogatásával. A tagországok állam-, illetve kormányfői az Afganisztánról kiadott közleményükben megerősítették a korábban megfogalmazott háromszintű kötelezettségvállalásukat. Eszerint jövőre el szeretnék indítani a kiképző-tanácsadó missziót, középtávon biztosítani kívánják az elmúlt évek során 350 ezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal.
A tervek szerint Afganisztánban a szövetség 12 ezer katonája maradna, bár Rasmussen nem erősítette meg ezt. Az új misszió és a szövetségi egységek pontos küldetéséről az Afganisztán és az USA, illetve az Afganisztán és a NATO közötti biztonsági egyezségek alapján döntenek, amelyet az új afgán államfő ír majd alá. A nemrégiben zajlott államfőválasztás ellentmondásos eredményei azonban késleltetik az aláírást. A két nagy rivális jelölt ugyanis csalással vádolja egymást, máig nincs végeredmény, nincs hivatalos választási győztes, következésképpen nincs olyan afgán közhatalmi tényező, amely megállapodhatna az új nemzetközi misszió keretfeltételeiről. A politikai vákuum azt eredményezheti, hogy a NATO-egységeknek nem lesz semmilyen jogalapjuk az Afganisztánban maradáshoz.
Martin Glváč szlovák védelmi miniszter megerősítette, hogy Szlovákia is részt vállal a kiképző-tanácsadó misszióban, mint mondta, Szlovákia évente kétszer 65 katonát küld Afganisztánba, akik váltani fogják egymást.
A csúcstalálkozó témája volt még Grúzia és Montenegró közeledése az észak-atlanti szövetséghez. Rasmussen szerint lehetségessé válik Grúzia és Montenegró további közeledése a NATO-hoz. A főtitkár szerint Grúzia számára kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, amely NATO kiképzőközpont létesítését irányozza elő az országban, illetve meghatározza, hogy a jövőben több közös hadgyakorlatot tart a NATO és Grúzia. Montenegró esetében arról születik döntés, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO-val az ország védelmi szektorának reformjáról. A mostani tervek szerint 2015 végén döntenének a NATO-országok külügyminiszterei arról, hogy elég éretté vált-e Montenegró a szervezetbe való meghívásra.
A NATO-csúcson szó lesz továbbá a Felkészülési akciótervnek nevezett új stratégiai dokumentumról is, amelynek köszönhetően lehetővé válik a NATO gyors reakciója abban az esetben, ha az egyik tagország veszélynek van kitéve.
Rendkívül fontos lesz továbbá a tagállamok védelmi költségvetéseinek növelése, a tagállamok közül azonban csupán négyen tesznek eleget annak, hogy a GDP minimum két százalékát a védelemre költsék.
A NATO-csúcs legfigyelemreméltóbb tanácskozása minden bizonnyal az ukrajnai válságról szóló lesz, amelyen Petro Porosenko ukrán államfő is részt vesz. Kijev segítséget vár az észak-atlanti szövetségtől az orosz szeparatisták elleni harcban, és azt is jelezte, hogy szeretne a NATO tagjává válni, ez azonban jelenleg nem témája a tanácskozásnak.
A védelmi és külügyminiszterek a tanácskozás során külön tárgyalásokat is folytatnak. A külügyminiszterek, szlovák részről Miroslav Lajčák, egyebek mellet a szövetség kibővítéséről is tanácskoznak majd a boszniai, montenegrói, grúziai és macedón partnereikkel. A védelmi miniszterek – Martin Glváčcsal egyetemben – a katonai együttműködésről, valamint a NATO-tagállamok, illetve partnerállamaik informatikai rendszereinek együttműködésre való képességéről tanácskoznak.
A NATO-csúcstalálkozót 24 év után tartják újra Nagy-Brittaniában. Legutóbb 1990-ben Londonban tartották az észak-atlanti szövetség tagországainak csúcstalálkozóját Margaret Thatcher kormányzása idején. A dél-walesi Newportban szeptember 4-5-én a világ mintegy 60 országának vezetői találkoznak. Vlagyimír Putyin azonban nem kapott meghívót.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48358″}