A könyv egy ipolyvarbói parasztasszony önéletírása (szül.1906), aki szegény családba született, hol a föld sorsa egy volt az ember életével. Kinek volt, annak mindene volt. Hatalma, pénze, rangja, becsülete. A föld súlya határozta meg még a párválasztást is, szerelem csak a legutolsó szempont volt. Ilonka néni nem csupán a maga életét írta le ízes nyelvezettel, hanem azokat a szokásokat, dalokat, verseket, amelyeket a mindent elraktározó memóriája megőrzött. Mert Ilus néni életében csak futóvendég volt az öröm, csak múló pillanat a gondtalanság. Keserűség, baj, bánat viszont annyi, hogy alig hisszük, hogy nem roppant bele. Csodálnivaló, hogy mennyit kibír az ember. Szegény családba született, hol a föld sorsa egy volt az ember életével. Kinek volt, annak mindene volt. Hatalma, pénze, rangja, becsülete. A föld súlya határozta meg még a párválasztást is, szerelem csak a legutolsó szempont volt.
A kötet a Palóc Társasági Könyvek negyedik darabjaként jelent meg újra amely mintegy százévet felölelő Ipolyvarbó-i életképeket tartalmazó írás.
Felvidék.ma
50