A MEK /Magyar Elektronikus Könyvtár/ az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizált könyveinek a weboldala, ahol az olvasó több ezer cím közül válogathat. Megtalálhatók az oldalon a magyar irodalom, de ugyanúgy a világirodalom klasszikusai is. Az érdeklődők azonban bőséggel csemegézhetnek a kortárs irodalom alkotásaiból szintúgy – köztük olyan könyvek is vannak, amelyek bolti forgalmazásba nem kerültek.
És hát az oldalon a szlovákiai magyar irodalom is képviselve van – jómagam, rövid keresgélés után, száz körüli címet találtam, de egy alaposabb kutatás után biztosan többet is találhat az, aki kitartóan keres. Most, és a következő pár alkalommal ezek között a könyvek közt szeretnék csemegézni és olvasóim figyelmébe ajánlani.
…
Elsőként Csordás János rimaszombati író esszéregényét ajánlom, amely a „Gimnáziumi éveink” címet viseli. Mint a cím is elárulja, önéletrajzi ihletésű műről van szó, aminek a segítségével a hetvenes évekbe repülünk vissza. A címmel azonban azt is jelzi a szerző, hogy a hetvenes években korántsem volt kivételes az a „gimnáziumi karrier”, ami a történet során kibontakozik előttünk.
Hősünk ekkor, a hetvenes években, kezdte meg a gimnáziumi tanulmányait, a Husák-i „normalizáció” éveiben, amikor megtörténhetett az is, hogy egyik napról a másikra leváltsák a gimnázium igazgatóját, hogy egy kisebb tudású, ámde megbízható elvtársat ültessenek a helyére. Ez volt az a kor, amikor a gyerekeket próbálták átszoktatni a megszokott üdvözlési formák helyett a Česť práci köszöntésre, hogy így is neveljék a „szocialista embertípust”:
„A másik változás: bevezetik a „Česť práci” használatát köszönésként. Vonatkozik ez a magyar tannyelvű osztályokra is: Česť práci-t kell köszönnie a diákoknak az épületen belül a magyar nemzetiségű tanároknak. Bohózatba illő illem. A magyar nemzetiségű tanárok közül ketten egyszerű magyarázatot fűzve a helyzethez kijelentik, nem várják el tőlünk az üdvözlésnek ezt a formáját. Nem veszik zokon, ha az épületen belül néma fejbólintással helyettesítjük a köszönést, elfogadják azt.”
Hősünk pedig lázadó kamaszként határozott előítélettel szemléli a körülötte lévő világot, és mindent megkritizál, mindenről határozott véleménye van.
…
Már csak ezért is ajánlom Csordás János regényét, amely a MEK állományában található, mert bepillantást nyújt egy kamasz fiú lelkivilágába, hogy hogyan élte át/túl a hetvenes éveket!
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma
