Nagykorúvá vált a Kárpát-medencei Történelemtanár Tábor, hiszen a Rákóczi Szövetség az idén 102 történelem tanár részvételével immár 18. alkalommal szervezte meg – ez alkalommal az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
A tábor résztvevőinek többsége – az eddigi gyakorlattal összhangban most is anyaországi volt, viszont 17-en jöttek Erdélyből, 13-an a Felvidékről, de itt volt 9 tanár a Délvidékről és 7 Kárpátaljáról is.
A rendezvény neves egyetemi és akadémiai szakemberek bevonásával minden évben más-más témát jár körbe. Tavaly az első világháborút, az idén viszont az államalapítás előtti korszak és a magyar őstörténet kérdéseit vizsgálták.
Vásáry István egyetemi tanár mellett Fóthi Erzsébet antropológus, Sándor Klára egyetemi docens, Fodor István egyetemi tanár, Révész László tanszékvezető egyetemi tanár és Veszprémy László, a Hadtörténeti Intézet igazgatója adott elő. Az ötnapos rendezvényen a résztvevők hallhatták mi az álláspontja Raskó Istvánnak, Voigt Vilmos és Vasas Joachim professzornak, illetve mit gondol Bíró András Zsolt antropológus, Türk Attila régész, Kránitz Péter történész és Kardos Tamás muzeológus.
Sajátos módon aktualizálható kérdések az államalapítást megelőzőek, hiszen napjainkban is szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy milyen orientációt válasszon a nemzet és a választott úton belül milyen módszerekkel tudjuk célkitűzéseinket sikeresen megvalósítani. Ebben az egyes ember tapasztalata is nyújthat hasznos fogódzókat, így a tábor résztvevői számára az előadásokéhoz hasonló, ha nem nagyobb szerepe volt – mint minden eddigi rendezvény életében – az esti kötetlen beszélgetéseknek, hiszen főként ekkor nyílt mód arra, hogy saját tapasztalataikat is meg tudják osztani egymással.
A szombaton véget ért rendezvény egyik előadója Nyakas Szilárd volt, akinek előadása kicsit elütött a többitől, hiszen „Küzdelmek és küzdők a harmadik úton. A szárszói időkapszula” címmel tartott előadást. Nyakas Szilárd az 1943-as balatonszárszói konferenciáról készített filmet. Mint megjegyezte, Lakitelken a hetvenedik évfordulón Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke előadásában a szárszói konferenciáról kiemelte – „az hetven év távolából nézve olyan gyűjtőtégely, amelyben nem csupán a magyarság közelmúltja sűrűsödött össze sorskérdések formájában, de a jövője is kísértetiesen előrevetítődik”. Ezért „időkapszula”, ezért aktuális és ezért van köze – Nyakas Szilárd szerint legalábbis – nemcsak az államalapítást megelőző időkhöz, hanem más sorsfordulóinkhoz is. 1943-ban ugyanis, amikor már nagyon közeledett Magyarország határaihoz az egymással élethalálharcot vívó német és orosz hadsereg és az utat kereső magyar értelmiség úgy gondolta, lesz szerepe abban, hogy a számunkra megfelelő megoldást, a „harmadik utat” meg is találja. Hogy elképzeléseiknek a történelmi idő távlatából mekkora a létjogosultsága, nem az dönti el, hogy másfél év múlva mekkora részét tudták annak megvalósítani.
Gecse Géza/Felvidék.ma
Fotó: opusztaszer.hu
{iarelatednews articleid=”54993,50630″}