Krasztev Péterrel, a Magyar Köztársaság Pozsonyban működő Kulturális Intézetének igazgatójával készített interjúban elsősorban arról esik szó, hogy Kassa lesz 2013-ban Európa kulturális fővárosa.
Öt év múlva, 2013-ban Franciaország mellett Szlovákia adja Európa kulturális fővárosát. A versenybe négy város szállt be: Eperjes, Túrócszentmárton, Nyitra, Kassa. A döntés végül a kelet-szlovákiai városra, Kassára esett.
Milyen kulturális elképzelésekkel támogatja ezt a folyamatot a Pozsonyban működő Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, arról Krasztev Péter igazgatót kérdeztük.
Lobbiztam Kassáért én is, nagyon szeretem ezt a várost, és pont ott lehettem, amikor nyilvánosságra hozták, hogy a négy versengő város közül Kassára esett a választás. Legalább annyira örültem, mint a kassaiak. Tudom, hogy voltak más elképzelések, de én nem tudok elképzelni más várost az infrastruktúra, az elhelyezkedés, a nemzetek és nemzetiségek tarkasága miatt. A kassaiak mindezt nagyon komolyan vették és dolgoznak rajta: kulturális központokat kezdtek kialakítani a kaszárnyából például, és van közönség. Nem véletlenül rendezzük programjaink egyharmadát Kassán. Volt olyan hónap, amikor 10-15 rendezvényünk valósult meg Kassán nagyszámú közönség előtt. Kevésbé elkényeztetett, nyitottabb, kiéhezettebb a kultúrára, én egyszerűen nem tudtam volna jobbat elképzelni.
Miért nem a két főváros az esélyes?
Pozsony már főváros, Pest is, bár a pályázata az utóbbinak nagyon jó volt, de az én véleményem szerint is más legyen az európai főváros, mint az adott ország fővárosa.
A magyar-szlovák kulturális együttműködés egyik formája a tizenévesek megszólítása. Az ősz folyamán pl. underground lemezlovasok szórakoztatják a fiatalokat. Pécs és Kassa között online kapcsolatot teremtenek.
Ez csak egy része a tevékenységnek, de a fiatalok nagyon fontos célközönsége az intézetnek. De ugyanígy a huszonévesek, harmincévesek és az idősebbek is. Az intézet célja, hogy Szlovákiában a kultúra nyújtotta lehetőségeket kihasználva javítsa Magyarország külföldi megítélését, erősítse azt a benyomást, hogy egy kis ország is lehet kulturális nagyhatalom. A fiatalok az a generáció, melynek könnyebben nyitható fel a szeme a magyar kulturális értékek iránt. Nem azt kell nézni, hogy magyar, hanem, hogy értékes, izgalmaz történések vannak Magyarországon.
Nem különítjük el a rendezvényeket, hogy fiataloknak, vagy idősebbeknek készülnek. Nekünk elsősorban a szlovákság a célközönség, nekik kell megmutatni, hogy Magyarország egy olyan ország, amelyikhez lehet közeledni. Mindenfajta előítéleten, ami van, tehát ne tagadjuk, szeretnénk ezeken felülemelni őket. A fiatal nemzedékből lesz a későbbi értelmiség, a véleményformálók a szlovákok körében.
Kezdetektől fogva arra törekedett, hogy szlovák vidékeken mutassa meg mindazt, ami a magyar kultúrából a legjobb, vagy legalábbis jó. Milyenek az eddigi tapasztalatai? Gyümölcsözőek voltak a kezdeményezések?
A legnagyobb sikernek azt tartom, hogy nem halt el és nem felejtődött el az intézetnek az a hagyománya, hogy az itteni magyarság felé is szolgáltat. Itt egy picit különválasztottunk, létrehoztunk egy alapítványt, amelyik teljesen más pénzügyeket felhasználva főleg a magyar fiatalok felé szolgáltat kortárs magyar kultúrát. Sikerült elérni, hogy míg a magyar kultúrát próbáljuk prezentálni a szlovák nemzet felé, négyszer vagy ötször annyi anyagi ráfordítással tudunk a magyar közönségnek rendezvényeket megvalósítani.
Többször említi a kortárs magyar kultúra prezentálását. Lehet, hogy a klasszikus rendezvények kedvelőiben hiány, űr támad?
Én megpróbáltam azt a rést megtalálni, ahol senki nem mozog. Beszélgetések, filmvetítések, olyan kiállítások, melyek tényleg a nagyközönség számára érdekesek, az identitásápolására már más szervezetek működnek, pl. a Csemadok. Nagyon jól is csinálják. Ezt duplikálni nem érdemes. Nem vagyok abban a helyzetben sem gazdaságilag, sem erkölcsileg, hogy másnak a tevékenységét végezzem. Én azt tudom, amit senki más nem csinál, tehát a kortárs magyar kultúrának a behozatala.
A klasszikus kultúra itteni prezentálása költséges is. Egy opera, vagy egy klasszikus színpadi mű bemutatása az éves költségvetésem háromnegyedét elvinné. Azt tudom elhozni, ami a mai magyar kulturális érdeklődés középpontjában áll.
Felvidék Ma, hk
