Trencsént írott forrásban először 179-ben említik Laugaricio néven, amikor Marcus Valerius Maximianus római serege idáig üldözte a megvert kvádokat. Erre emlékeztet a várszikla falán található római felirat. A trencséni vár felújítására kevés pénz jut, és csak lassan egyes várrészek rekonstrukciója. A római írásos követ a sziklafalon a Hotel Tátrából is lehet látni, amelyet néhány évvel ezelőtt felújítottak.
Trencsén vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állott. 1241-42-ben őrsége megvédte a tatárok támadásával szemben. A XI. század elején Trencsén és vidéke a lengyel Bátor Boleszló birtokában volt. 1017-ben foglalta vissza tőle Szent István király, s vármegyéjének névadója és székhelye Trencsén vára lett. A várat Anonymus is említi, így a XII-XIII. század fordulóján a vár biztosan fennállt.
1263-ban Cseszneky Jakab báró volt a vár ura, de 1302-ben Vencel király elvette a Csesznekyektől, s Csák Máténak adta, akinek tartományi székhelye lett, majd halála után 1321-ben Károly Róbert kemény ostrommal foglalta el. 1335-ben itt kötötte meg a békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. Királyi vár, majd a Hunyadiaké. A 16. században a Szapolyaiaké lett, de 1528-ban Ferdinánd hadai egy hónapi kemény ostrom után bevették, az ostrom során leégett. 1605. július 1-jén Bocskai serege foglalta el. 1622-ben itt őrizték 3 hónapig a Szent Koronát. 1665-ben itt gyűltek össze a vasvári békével elégedetlen főurak. 1704-ben rövid időre elfoglalták a kurucok, de megtartani nem tudták. 1708. augusztus 3-án falai alatt zajlott a vesztes trencséni csata, melynek súlyos következményei lettek. 1782-ben elhagyták a jelentőségét vesztett várat, pusztulását 1790. június 11-én a városban kitört és a várra átterjedt tűzvész pecsételte meg. Az 1960–70-es években maradványait helyreállították.
Felvidék Ma