Gömörben a magyar tanítási nyelvű iskolák léte manapság már komoly fegyverténynek számít. Intézményeink legtöbbje, a nehéz gazdasági és politikai viszonyok közepette, napról-napra a túlélésért küzd.
Egyre fogyatkozó közösségünknek – bár ha egyre nagyobb áldozatokat is követel – szükségszerű ezen tanintézmények létéért, versenyképességéért a legtöbbet megtenni. Bizonyára egyre nehezebb feladat biztosítani számukra a fenntartáshoz szükséges támogatásokat, a lehető legképzettebb, legrátermettebb pedagógusokat, de tudatosítanunk kell, hogy az iskolák honi magyarságunk megmaradásának legfőbb bástyái. Viszont nem feledkezhetünk meg ezeknek az intézmények múltjáról, történelméről sem, mert ahogy a mondás is tartja: „A történelem az élet tanítómestere.” Ugyanis a múlt történései, és azokból levont tanulságok, gyakran segítséget nyújthatnak a jelen kihívásaira adható legmegfelelőbb válaszok megfogalmazásához.
Egyik ilyen gazdag múlttal rendelkező intézményünk, az ezen írás témájaként szolgáló gömöri község, Ajnácskő iskolája is, amely már több mint egy évszázada szolgálja közösségünket, falai közül útnak indítva generációk sokaságát.
Az iskola elmúlt száz éve párhuzamba állítható a hullámzó (szlovákiai) magyar történelem jellegzetességeivel, az örömittas sikerek és kijózanító sikertelenségek váltakozásával. Ugyanis az Osztrák – Magyar Monarchia idején rohamos fejlődés, a gyermeklétszám növekedése jellemezte az iskolát, viszont az I. világégés, és az azt követő változások visszavetették fejlődését. Igazán mélypontnak talán a II. világháborút, és az azt követő időszakot lehetne nevezni, amikor is megszűnt a községben a magyar nyelvű oktatás. Ezzel ellentétben az 1951/52-es tanévet második újjászületésként is említhetnénk, mivel a faluban ekkor indult újra a magyar tanítási nyelvű iskola, amely épült, szépült és fejlődött az 1979/80-as tanévig, amikor annak felső tagozata a szomszédos Gömöralmágy községbe költözött.
Az elkövetkező időszakban normalizálódott az immár alsó tagozattal működő iskola helyzete, amelyben újabb változást az 1998-as év hozott. Ekkor az iskola elköltözött a hosszú évtizedekig otthonául szolgáló épületekből, a falu központjában lévő, a megelőző években óvodaként funkcionáló épületbe, amelyben jelenleg is működik.
Röviden így foglalható össze, a ma Ajnácskői Alapiskola és Óvoda néven működő intézmény története, amely legalább egy ilyen rövid terjedelmű írás szintjén megérdemli azt, hogy megemlékezzünk róla, mert közösségünk számtalan tagja számára szolgált alma materként.
Végezetül meg kell említenünk, hogy az iskola az 2011/2012-es tanévben több jubileummal is büszkélkedhetett. Ezekről a fontos évfordulókról Lázár Ferenc, az iskola volt igazgatója emlékezett meg a Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének 2011. évi évzáró taggyűlésén, nevezetesen, hogy ekkor volt 100 éves az az épület, amelyben először tanulhattak a falu gyerekei, 50 éves volt az iskola ma szociális otthonként működő másik épülete, és végül 60 éve volt annak, hogy újraindult a községben a magyar nyelvű oktatás.
Lázár András, Felvidék.ma
