Az Európai Bizottság komolyan fontolgatja, hogy a közös európai fizetőeszköz legkisebb címleteit – vagyis az egy- és kétcentes érméket- a magas előállítási költségek miatt bevonják.
A számok mindenképpen önmagukért beszélnek: 2002 óta a névértékükhöz képest ezek az érmék 1, 4 milliárd euró veszteséget okoztak a közös kasszának. Továbbá, annak ellenére, hogy az összes kibocsátott érme felét teszik ki – fejenként átlagosan 137 darabot „birtokolnak” belőlük az európai polgárok – a pénzforgalomnak mégis elenyésző részét képezik.
Az egy- és kétcentes érmék sorsát illetően lényegében már a kezdetektől folyt a vita. Szlovákiában például már az euró bevezetését követő évben, 2010-ben komolyan felvetődött, hogy a legkisebb érméket valamilyen módon korlátozni kellene a bolti forgalomban. Kézenfekvő ötletnek tűnt a végösszeg kerekítése – vagyis készpénzes fizetés esetén a számla végösszegének kerekítése, ami a bankkártyás fizetés esetén természetesen nem merül fel – ezt az akkor közölt felmérések szerint a lakosság háromötöde támogatta volna. Mégsem lett belőle semmi annak ellenére, hogy Finnországban például már jól bevált gyakorlata van az egy- és kétcentesek kerekítésének. Magyarország is hasonlóképpen jár el az egy- és kétforintosok esetében.
Az Európai Bizottság mostani javaslatából valószínűleg nem lesz semmi, mégpedig azért – amint azt összefoglalójában a Bizottság megjegyezte – mert az európai polgárok félnek attól, hogy ez áremelkedéssel és inflációval járna.
Ugyanakkor az érmék megtartása a többmilliós pazarló gyakorlat fenntartását jelenti.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39572″}
