Dunamocson rendezték meg a VI. Felvidéki Magyar Sziget fesztivált. A rendezvény programja több száz érdeklődőt vonzott a Dunamocsi Csárda udvarába.
A fesztivált a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (szervezte). A zenei színpadon a Szomorú Péntek, a Romantikus Erőszak és Kalapács koncertjei voltak programon. A kísérő rendezvények között volt lövészet, íjászat, rovásírás, kötélhúzás, gyermekjátékok.
Az előadások és a beszélgetések pedig három felvonásból álltak: felvidéki körútjuk során beszámoltak megpróbáltatásaikról a börtönből szabadul temerini srácok, Horváth Árpád és Szakáll Zoltán, ezután Dér Zsolt háborús veterán beszámolója következett a balkáni háborúkról, majd jött a nemzeti kerekasztal, melynek résztvevői Zagyva György Gyula (HVIM, Jobbik, Magyarország), Aranyossy Szabolcs (A Magyar Megmaradásért, Dunaszerdahely) és Pallér Péter (a Jobbik felvidéki szervezője, Komárom ) voltak, a beszélgetést Dobay Gergelyt, a HVIM felvidéki elnöke vezette.
Aranyossy nevét az AMM által a felvidéki kitelepítetteknek állított dunaszerdahelyi emléktábla avatásáról szóló tudósításunk során is olvashattuk. Elmondta, kis szervezet az övék, pártfüggetlenek, nincsenek politikai ambíciói, nemtetszéssel tekint Magyarország mai helyzetére, inkább élne egy autonóm felvidéki területen, mintsem ott. A nemzeti érdekvédelmet felvállaló szervezeteknél pedig a széthúzásra mutatott rá.
Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő szerint viszont éppen a Felvidéken tűnik a legkilátástalanabbnak a magyarság helyzete. Folyamatosan tapasztalja, hogy a meglévő jogaikkal sem élnek itt a magyarok. Nem igazán az a tragédia, hogy csökken a magyarság száma, ez nem volna baj, ha volna itt egy ötvenezres kemény mag, vagy akár kisebb létszámú is, de ezt sem látja. Talán egy jövőbeli erős Magyarország hatása még hozhat kedvező változást. Szerinte a Felvidéken nagy szükség volna egy nemzeti elit kinevelésére. Személyes példáján figyelmeztetett, nem helyes, ha valaki a sajtó figyelmének hiányára panaszkodik. „A sajtó figyelmét nem elvárni kell, hanem generálni” – mondta. Hozzátette, az internet ma már komoly lehetőséget ad a megjelenésre, azonban ezt is csak kemény, következetes munkával lehet elérni. A civil szervezeteknek – úgy látja – elsősorban a tabuk döntögetése volna a küldetésük.
Pallér Péter emlékeztetett arra, hogy a felvidéki magyarságot a Trianon után legalább háromszor „fejezték le”. Szerinte nincsenek könnyű helyzetben a ma alakuló civil szervezetek sem, mert amíg nem tettek semmit, lehetnek függetlenek, de ha már valamilyen eredményt felmutattak, ennek vége, valahová előbb-utóbb besodródnak. Úgy gondolja, nem szabad az ún. turáni átokkal magyarázni helyzetünket, a felvidéki magyaroknak elsősorban egy magasabb kategóriában, magyarokként kellene megjelenniük – az összmagyarság elválaszthatatlan részeként, és ennek megfelelően kellene szerveződniük is.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40214,40069,40337″}
