Felavatták október 23-án Bethlen Gábor bronzszobrát a kolozsvári alsóvárosi református Kétágú templom udvarán. Az avatási ünnepséget a nagy magyar államférfi erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából rendezték. A kőtalapzaton álló, 2,10 méter magas szobor, amely Péterffy László szobrászművész alkotása, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobra Erdélyben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravató ünnepségen mondott beszédében Bethlen 
Gábor életének és fejedelemségének a tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni. A miniszter hozzátette: akkor is lehet, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, és akkor is, ha erős a belső viszály. „Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt, bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (…) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk a népünknek, a családunknak, a jövőnknek” – fogalmazott.
Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből.
„Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Ma a budapesti Békemenettel, a székelyek vasárnapi nagy menetelésével kell tenni, hogy „végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített” – tette hozzá.
A székelyek nagy menetelésére Böjte Csaba ferences szerzetes is kitért beszédében. Felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására „rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a 
magyarokkal. Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott.A közadakozásból felállított szobrot, a fejedelem nevét viselő alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át „az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek.
A kolozsvári szoborállítást a Bethlen Gábor Alapítvány – amely a jeles történelmi eseményre emlékezve 2013-ban emlékévet hirdetett – és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) kezdeményezte. Utóbbi szervezet pénzgyűjtésbe is fogott a történelmi jelentőségű szoborállítás anyagi feltételeinek biztosítására – a szobor felállítását jelentős összeggel támogatta a Szövetség a Közös Célokért társulás is.A szobor makettjét Péterfy László székely származású neves szobrászművész ajándékozta a harminchárom éve működő Bethlen Gábor Alapítványnak.
A fejedelem szobrát Szentendrén készítették el, majd ezt követően az Erdélyi Református Egyházkerületnek
adományozták. A szobor a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot vezető Kozma Imre atya közreműködésével október 14-én érkezett meg a kolozsvári Kétágú templom kertjébe. Az idén július 11-én létrehozott szoborbizottság által kijelölt templomkert történelmi helyszín: négyszáz évvel ezelőtt ugyanis ezen a helyen választották Bethlen Gábort Erdély fejedelmévé.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a szoborállítással kapcsolatban az Erdély.ma internetes hírportálnak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott: Erdély lázban ég a négyszázéves évforduló miatt, amit az is bizonyít, hogy számos szervezet, egyesület, alapítvány vette fel az egykori fejedelem nevét. Ez a püspök szerint azt jelzi, hogy „hogy Bethlen Gábor cselekedete, tette, példája nagyon elevenen él az utódokban is”. Bethlen Erdély aranykorát alapozta meg, aranyozta be, ezért méltó és szükséges, hogy rá emlékezzünk – mondta.
Felvidék.ma/mti
Böjte Csaba testvér fotóin: Bakos István, a kezdeményezője a szobor állításának; másik fotón, akik a legtöbbet tették a Bethlen szobor felállításáért
{iarelatednews articleid=”41325,41878″}
