A köztársasági elnök vétója ellenére a parlament újfent megszavazta a kollektív szerződésekről szóló törvénymódosítás eredeti változatát. Ennek értelmében, amennyiben az ágazati szakszervezetek és a munkáltatók ágazati szövetsége megegyezik a béremelésben, akkor minden kis- és középvállalkozó köteles lesz azt végrehajtani, amennyiben 20-nál több alkalmazottal rendelkezik. Kivételt csak azok a munkaadók képeznek, amelyek alkalmazottainak minimum 10 százaléka egészségkárosodott, vagy amelyek a szigorítás hatályba lépése előtt kevesebb, mint 24 hónappal alakultak, illetve azok a munkaadók, amelyeket valamilyen rendkívüli esemény sújtott, s ennek következményei még a szigorítás hatályba lépésekor is érvényesek. Kivételt képeznek továbbá a szigorítás alól azok a munkaadók is, amelyek csőd közeli helyzetben, illetve csődeljárás alatt vannak.
Az államfő azt szerette volna, ha a szigorítás nem vonatkozna azokra a munkáltatókra, akik 50-nél kevesebb embert alkalmaznak, valamint azokra, akiknek kötelező cégi kollektív szerződésük van. A képviselők azonban figyelmen kívül hagyták a köztársasági elnök javaslatát.
A kollektív szerződés ez idáig csak azon vállalatok számára volt kötelező érvényű, amelyek a munkáltató szövetség tagjai voltak, vagy amelyek csatlakoztak a szerződéshez. A törvénymódosítás értelmében ezután a kötelezettség mindenkire vonatkozik, aki az adott ágazaton belül vállalkozik, akkor is, ha az egyezkedésben nem vett részt, és nem ért egyet a szerződéssel. Amennyiben 20 alkalmazottnál többel rendelkezik, neki is végre kell hajtania a béremelést, ha például olyan lesz a megegyezés. A kollektív szerződés bővítési javaslatairól és a munkáltatók beküldött állásfoglalásairól a háromoldalú egyeztető bizottság dönt majd, amelyet a munkaügyi minisztérium alapít és nevez ki a minisztérium, a munkáltatók, a munkavégzők és a Statisztikai Hivatal képviselőiből.
Jozef Mihál exminiszter szerint a törvény káros a szlovák gazdaság, az alkalmazottak és a cégek számára is. „A köztársasági elnök úr is tudatosítja ezt, de önök csak a gombokat nyomkodják és a szakszervezeti főnökök utasításai szerint cselekednek” – üzente a Smer képviselőinek a parlamentben Mihál. Az ellenzéki SDKÚ-DS, KDH és Most-Híd képviselői szerint a törvénymódosítás alkotmányellenes, ezért úgy tervezik, hogy Alkotmányíróságra adják azt. Az ellenzék szerint a törvénymódosítás káros a cégek számára, ami a munkanélküliség megnövekedésében is megmutatkozik majd. Az SDKÚ-DS alelnöke, Ivan Štefanec például megjegyezte, hogy egy hasonló törvényt a cseh alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek mondott ki. A törvénymódosítás parlament általi első elfogadásakor a Munkaadók Országos Szövetségének képviselője, Martin Hošťák is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben. A szövetség információi szerint a módosítás körülbelül 11 ezer kisvállalatot érinthet kedvezőtlenül, a legnagyobb veszélyben azok a munkaadók vannak, amelyek 20 főnél alig több embert foglalkoztatnak.
SITA nyomán dé, Felvidék.ma