Az I. világháború centenáriumának jegyében telt házas rendezvénynek adott otthont a budapesti Polgárok Háza április 29-én, melynek keretében bemutatták a felvidéki születésű Dr. Lux Gyula Hadinaplóm című kötetét is.
Elsőként Tóth Lukács egykori magyar királyi karpaszományos tizedes, harcjármű szerelő hajómodelljeiből nyílt meg Az osztrák-magyar haditengerészet flottája című kiállítás. Az intézmény nevében Trznadel Angéla kulturális programigazgató köszöntötte a nagyszámú vendégsereget és méltatta Tóth Lukács munkáit.
Babucs Zoltán hadtörténész rövid történeti áttekintést nyújtott a Monarchia haditengerészetének eredményességéről és első világháborús szerepléséről, majd Horthy Miklós egykori karpaszományos tisztese, a 92 esztendős Tóth Lukács tartott érdekfeszítő beszámolót az általa megépített hajómodellekről.
A nagyteremben került sor a felvidéki születésű Dr. Lux Gyula Hadinaplóm című kötetének bemutatójára, ahol a közismert konzervatív történész, Dr. Raffay Ernő beszélgetett Babucs Zoltán hadtörténésszel, aki a kötetet rendezte sajtó alá, írta előszavát és válogatta a fényképanyagát. Kisfalusi Lehel színművész gondosan összeválogatott naplórészleteket olvasott fel a közönségnek, majd a jó hangulatú bemutatót könyvdedikálás és fogadás zárta.
A szervezőkön túl Dr. Lux Gyula családját is köszönet illeti, hiszen anyagi támogatásuk révén jelenhetett meg a munka a Puedlo Kiadó gondozásában, amelynek felvidéki – pl. losonci – bemutatóját is tervezik.
A kötet hátsó borítójának szövegét közreadva csak reméljük, hogy a felvidéki magyar olvasók is érdeklődni fognak ezen kötet iránt:
„A Tisztelt Olvasó minden tekintetben különleges hadinaplót tart a kezében, melynek szerzője egy tartalékos tiszt. Az igencsak viharos és vérzivataros XX. századi magyar történelem egyik kevésbé ismert alakja a felvidéki Henckón született Dr. Lux Gyula (1884-1957), aki kiváló tanár, nyelvész, oktatásszervező volt, szívügyének érezte a dobsinai és dél-szepesi szászok történetének és nyelvének kutatását, és aki a losonci 25. közös gyalogezred kötelékében, őfelsége tartalékos hadnagyaként harcolta végig a Nagy Háborút.
Dr. Lux Gyula hadinaplója három nagyobb részre bontható, az első az 1914. július 20. – 1915. augusztus 28. közötti időszak történéseit tárgyalja napi szinten, míg a második az 1917. március 21. és 1918. november 12. közötti időszakot taglalja kisebb-nagyobb szakaszokban. Eme hadinapló tipikusan a „háború alulnézetből” kategóriába sorolható, amelynek értékét növeli a szerző olvasmányos stílusa, az, ahogyan a háborús hétköznapokat tárgyalja, bemutatván, hogyan teltek napjaik, mit ettek, mire gondoltak, merre jártak és küzdöttek.
Babucs Éva, Babucs Zoltán és Raffay Ernő (Fotó: Petrás Antal, Budapest)
A sok embertelenség mellett Dr. Lux Gyulának még arra is maradt ideje, hogy a harcok szünetében az őket körülvevő természet szépségeiről, és az adott ország egyszerű polgárairól is értekezzék. Tollforgató emberként, időről-időre, szülőföldje sajtóorgánumát, a Dobsina és Vidéke című lapot is tudósította, mely írások szépen egészítik ki hadinaplóját. Fennmaradt korabeli fényképalbuma, amelynek legjobb felvételei – mintegy száz darab, közöttük számos, ritka pillanatfelvétel – a kötet képmellékletét alkotják. A rendkívül olvasmányos és lebilincselően érdekfeszítő hadinaplót Dr. Lux Gyula 1944 és 1946 között vezetett feljegyzései zárják, aki feleségével a budai Kissvábhegyen, az Orbánhegyi út 13. szám alatt lakott, amikor 1944 karácsonyán bezárult az ostromgyűrű a magyar főváros körül.
Háborút járt katonaemberként, számos érdekes epizódot jegyzett fel ezen napokról (Naplójegyzetek a második világháború idejéből), amely a hadinapló harmadik részét képezi. Hosszabb-rövidebb napi feljegyzései az ostrom mindennapjaitól, 1944. december 31-től a békés átmenet időszakáig, 1946. július 27-ig mutatják be az eseményeket egy budai polgár szemszögéből.”
A felvidéki bemutatóról Eseménynaptárunkban ITT is tájékoztatjuk olvasóinkat.
