„A mily népszerü volt szent László életében, oly népszerüvé lőn tisztelete szentté avatása után az egész magyar hazában, sőt Magyarországon kivül a külföldön is” – írja dr. Karácson Imre Szent László király élete című munkájában a 19. század végén.
Karácson Imre is megemlíti, hogy Szent László tiszteletére számos templomot emeltek hazánkban, és hasonlóan történt több külföldi városban és faluban is. Szent László tiszteletére a Magyar Királyságban számos templomot szenteltek, legendáját több templomban megfestették, de oltárokon is megjelent alakja.
Szent László alakja nem csak a festészetben és az oltárokon, szobrokon jelenik meg, számos irodalmi mű is született csodatételeiről, legendáját többször átdolgozták. A népi hagyományban is találkozni a lovagkirályról szóló legendákkal. Kultusza a magyar kultúra szerves részévé vált. A Szent Lászlót és legendáját ábrázoló freskók, valamint oltári szobrok is beleillenek ebbe a sorba. Ne feledjük, a középkorban nagyon kevesen tudtak olvasni, a faliképekkel és a templomi szobrokkal a szentek tiszteletére irányították a figyelmet a donátorok. Ez pedig tovább éltette a szájról szájra járó legendákat is.
A gánóci templomban áll ma a Szent Szaniszló-oltár, melyet a közeli Ószelecről hoztak át, amikor az ottani templomot 1804-ben egy tűzvész után lebontották. Ezen az oltáron áll a lovagkirály, Szent László szobra is.
A Poprádi járáshoz tartozó Gánóc területe a régészeti leletek alapján már az őskorban lakott volt. A mai települést villa Ganau néven 1317-ben említik először oklevelek, de településrésze, Filefalva már IV. Béla 1236-ban kiadott oklevelében is szerepel. Maga Gánóc is valószínűleg létezett ekkor, hiszen katolikus temploma is ekkor épült. A templom szentélyében 14. századi freskók vannak. Az apsida.sk szerint a templomot a 17. és 18. században kétszer is a protestánsok vették használatba. Oltára és szószékei a 17. századból származnak. 1814-ben a templomot átépítették. 1957-ben ismét felújították, ekkor tárták fel freskóit is. Mivel azok rossz állapotban voltak, 1987-ben lefestették azokat. Az 1990-es évek elején teljesen felújították a templomot.
A Kovács László – Görföl Jenő szerzőpáros A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban című könyvben így ír: „A szárnyas oltár 1490-ben készült Weysz János kassai műhelyében. A késő gótikus oltár baldachinos oltárszekrényében áll Szent Szaniszló szobra. A szárnyak szintén baldachinos felső fülkéjében áll a szembeni jobb oldalon Szent István egészalakos szobra, kezében jogarral és országalmával, bal oldalon Szent László úgyszintén jogarral és országalmával.”