Dobai Tibor az MKP érsekújvári járási szervezetének alelnöke, országos tanácsának tagja. A pénzügyi szektorban szerzett tapasztalatait akár külföldön is kamatoztathatná, ahogy sokan mások teszik a korosztályából.
Ő mégsem ezt az utat választotta: szorgalmával, tehetségével és rendíthetetlen elhivatottságával szülőföldjét erősíti hosszú évek óta. Véleménye szerint a november 4-i választásokon újra esély nyílik arra, hogy 12 év után az érsekújvári körzetnek végre magyar megyei képviselője legyen. Olyan képviselők, akik valóban a régiójukat támogatják, és szülőföldjük fejlődéséért dolgoznak. Ehhez azonban mozgósítani kell a választókat, hiszen az ő kezükben van a döntés – vallja Dobai Tibor, aki nyolcas számmal indul a választásokon.
Miért döntött úgy, hogy jelölteti magát megyei képviselőnek?
2001-ben voltak az első megyei választások, amikor az akkori MKP 32 képviselővel többségben volt Nyitra megyében. A 2005-ös választásokra már felállt a nagy szlovák koalíció és az MKP csupán 17 képviselőt tudhatott magáénak. Ebben a választási időszakban a Nyitra megyei testület egy döntéssel kettéválasztotta az Érsekújvári járást, így két önálló választási körzetet hozott létre: a párkányi és az érsekújvári körzetet, leginkább a régió magyar képviseletének a gyengítése érdekében. Így még kevesebb magyar képviselő jutott be a következő választások alkalmával. A 2005-ös választásokon öt magyar képviselő helyett csupán három magyar jutott be a párkányi körzetből, míg az érsekújváriból egy sem. Ez az állapot sajnos a mai napig fennáll. További nagy probléma, hogy az érsekújvári körzetben a jelenleg megválasztott képviselők nem a saját régiójuk érdekében szavaznak, hanem a pártjuk által preferált északabbi régiók érdekében. Érsekújvárnak kellenek a magyar képviselők, akik valóban a régiójukat támogatják, ezért mérettetem meg magam a megyei választásokon. Bár egy nehéz választás előtt állunk, úgy gondolom, idén jobbak az esélyeink. Fontos tényező azonban, hogy mennyire tudjuk mozgósítani a választóinkat.
Erősen kötődöm a szülőföldemhez, ezért határoztam úgy, hogy itthon próbálok meg boldogulni. Bár látom, hogy sok ismerősöm külföldön találta meg a számítását, ugyanakkor tapasztalom, hogy mennyire hiányzik nekik a családjuk és a barátaik. Szomorú, hogy egyre többen hagyják el szülőföldjüket a jobb megélhetés reményében. Ezért döntöttem úgy, aktívabban vállalok szerepet a helyi és a regionális politikában, hogy elősegíthessem szülőföldem fejlődését.
A Martosi Szabadegyetemen
A Komáromi járásban egy megyei fenntartású intézmény gazdasági igazgatója kilenc éve. Milyen kihívásokkal kell megküzdenie egy kulturális intézménynek, illetve az érsekújvári régió magyar intézményeinek?
Az egyetem elvégzése után a bankszektorban helyezkedtem el. Végigjártam a kötelező lépcsőfokokat a pénztártól a hiteltanácsadói posztig, mígnem 2006-ban adódott egy lehetőség és egy komáromi bankfiók vezetőjeként folytattam a pályám. Ám valahogy mégsem találtam a helyemet a pénzügyi világban. Mindig is olyan munkahelyre vágytam, ami nemcsak „munka”, hanem hivatás is. Szerettem volna többet tenni közösségünkért, a felvidéki magyarságért. 2009-ben érkezett el az idő a váltásra, mikor megüresedett a színház gazdasági igazgatói széke. Megpályáztam és az év márciusától vagyok a Komáromi Jókai Színház gazdasági igazgatója.
A megyei közigazgatási rendszer elég összetett és nagyon sok intézmény tevékenységét felügyeli, így a kulturális intézmények sajnos a sor végén kullognak. Ideje volna hát a kulturális intézmények költségvetését feljavítani. Még 2009-ben tíz százalékkal csökkentették a kulturális intézmények költségvetését, ígérvén, hogy amikor majd jobb lesz a helyzet, visszaállítják a korábbi szintet. Ez sajnos a mai napig nem történt meg. Tény viszont, hogy a múlt évben sikerült minden intézményben megemelni a béralapot, ami konkrétan a bruttó bérek 10%-kal való emelését jelenti. Hozzátenném, ehhez hasonló az elmúlt években nem történt, vagy csak minimális szintű béremelésről beszélhettünk. Aggasztó, hogy a legtöbb intézmény elöregedett épületben tevékenykedik, ezért fontos volna ezen épületek felújítása, vagy legalább az állagmegőrzésük.
Hogyan lehet ezeket orvosolni?
Az épületek felújításával jelentős kiadáscsökkentést érhetnénk el. Amennyiben megválasztanának képviselőnek, több javaslatot nyújtanék be a fent említett problémák megoldására. Elsőként azon tevékenykednék, hogy az Érsekújvári járás újra egy választási körzetként működjön. Továbbá nagyobb figyelmet fordítanék Érsekújvárra és környékére, mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy e régió jelenlegi képviselői inkább Nyitrára és környékére összpontosítanak, mintsem a saját régiójukra. Részben már megvalósult a másodosztályú úthálózat felújítása, mindenképpen támogatnám az Érsekújvár környéki utak felújításának folytatását.
Vannak tapasztalatai az önkormányzatiságban, illetve melyek azok a tulajdonságai, amelyekkel erősíteni tudja az MKP frakcióját a megyén?
Még egyetemistaként többedmagammal alapítottunk egy polgári társulást a falumban, mellyel szép sikereket értünk el. Koncerteket szerveztünk, kiállításokat és újságot szerkesztettünk és adtunk ki „Foghajma” néven. A mai napig komoly lehetőséget látok a civil összefogásban, abban, hogy a jó cél érdekében meg tudjuk sokszorozni az erőinket, és vallom, hogy a csapatmunka lehetőséget nyújt az erősebb érdekérvényesítéshez. Számos jó példát tudnék felhozni a saját életemből is: együttműködünk például a Kerecsen Motoros Egyesülettel, akik rendszeresen támogatják az általuk rendezett fesztiválok bevételéből az árvákat, rászorulókat. Ám a polgári kezdeményezések mellett fontos, hogy részt vegyek az önkormányzati munkában. Falumban, Kamocsán immár a harmadik ciklusban látom el képviselői feladataimat és vezetem a pénzügyi bizottságot. Megyei szinten a kulturális bizottságban tevékenykedem és négy évig Komárom város pénzügyi bizottságának külsős tagja voltam. Úgy gondolom, kellő tapasztalattal rendelkezem ahhoz, hogy megyei szinten képviseljem régióm érdekeit.
