November 24-én nem mindennapi eseményre kerül sor a somorjai Tallós Procházka István kiállítóteremben: az érdeklődők az egész Kárpát-medencéből érkezett képzőművészeti alkotásokat csodálhatják meg, mégpedig a kitelepítés témájában.
A kiállítás apropója, hogy 2017. április 12-én volt 70 éve, amikor elindult az első vonattranszport a felvidéki magyarokkal a csonka ország felé, a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény értelmében, melyet a csehszlovák fél a felvidéki magyarok erőszakos csehországi deportálásával kényszerített ki. (Mindent egybevéve nagyjából 150 000 magyart kényszerítettek lakhelye elhagyására.) Pont emiatt ezen a napon hirdette meg Méry Beáta azt a felhívást, melyben a felvidéki kötődésű, a kitelepítések témája iránt érdeklődő alkotóművészeket művek létrehozására kérte fel, s melyre végül rengeteg alkotás érkezett.
A kiállítást Jankovics Marcell, rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor nyitja meg, aki maga is érintett a kitelepítés témájában. Nagyapja, a néhai dr. Jankovics Marcell 1926-ban járt Somorján, s a Rákóczi ünnepen mondott beszédet . A Monarchia volt parlamenti képviselőjét, ügyvédet, felvidéki irodalomszervezőt a csehszlovák, majd a szlovák állam létrejöttével sokszorosan meghurcolták, de ő ennek ellenére hű maradt nemzetéhez, szeretett városához, Pozsonyhoz (amíg lehetett) és magyarságához. A szenvedésekből pedig fiának és családjának is kijutott.
A pozsonyi ügyvéd fiát, azaz a művelődéstörténész apját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. ’56-ban szabadult s a forradalom leverése után – felügyelettel – szabadlábon maradhatott. Családját közben 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza.
Jankovics Marcell (1941) 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, majd ott is érettségizett. 1960-ig mint segédmunkás dolgozott, 1960-tól pedig a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került. Itt fázisrajzolóként kezdte. 1965-ben kinevezték rendezőnek, 1968-ig pedig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot.
1971-72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított, majd 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, de aztán sehol sem mutatták be. A Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték, Küzdők című alkotásával pedig 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját, de az akkori kultúrpolitika miatt nem vehette át a díjat, illetve mást küldtek ki a díj átvételére.
1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998-2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke.
Jankovics nevéhez fűződik – sok más remek alkotás mellett – Az ember tragédiája egész estés magyar animációs film. Jankovics a forgatókönyvet Madách Imre azonos című színműve nyomán 1983-ban írta, a gyártás 1988-ban kezdődött és hosszú hányattatások után csak 2011-ben ért véget. A talán legismertebb magyar dráma 15 színből áll, az első három és az utolsó a bibliai teremtéstörténet paradicsomi környezetével keretbe foglalja a maradék tizenegyet.
A kitelepítés ihlette kiállítás, melyet Jankovics Marcell nyit meg és a Szövetség a Közös Célokért társulás, a Pozsonyi Magyar Galéria és a Somorjai Városi Művelődési Központ szervezésében valósul meg, pénteken 18 órakor veszi kezdetét a somorjai Tallós Procházka kiállítóteremben.
