Középkori templomok Komárom, Esztergom, Bars és Hont vármegyében címmel jelent meg Kovács László és Görföl Jenő legújabb könyve, amelyben az említett megyék Felvidéken lévő középkori templomait mutatják be, színes képekkel illusztrálva.
A Trianonban megkötött békeszerződés több vármegyét is szétválasztott, Komárom megyének két járása került Szlovákiához, a Csallóközi és az Udvardi járás, Esztergom megyéből a Párkányi járás, ez a megye egyébként a Magyar Királyság legkisebbje volt, csupán két járás tartozott hozzá. Bars megye teljes területét Csehszlovákiához csatolták, Hont megyének pedig az Ipolytól északra eső részét. Az első templomokat ezekben a megyékben is még az egyházi szervezet Szent István uralkodása idején való kialakításakor építették. A könyvben bemutatott régió 33 települését ismerhetik meg az olvasók.
A szervezők nevében Polák Margit köszöntötte az érdeklődőket, aki elmondta, nem ez az első beszélgetés Szencen a szerzőkkel, hiszen a Pozsony vármegye templomait bemutató kötetet ugyancsak ismertették a járási székhelyen.
Görföl Jenő az előadás előtt elmondta: amikor a Csemadokban kezdett dolgozni, azt a feladatot kapta, hogy szervezze újjá a csallóközi Csemadok alapszervezeteket, ekkor Kovács László a Csallóközi Múzeumban dolgozott, együtt járták a falvakat. Kovács László helytörténeti előadásokat tartott. Azokon a településeken, ahol megfordultak, lefotózta a templomokat, majd jött az ötlet, hogy ki lehetne adni a templomok történetét könyvekben is. Több kötet jelent már meg, de még mindig nagy az érdeklődés a templomok történetét bemutató könyvek iránt.
Kovács László előadását kivetített képekkel illusztrálta. Kiemelte: Komárom és Esztergom megyében nagyon kevés középkori templom maradt meg, hiszen a török korban azokat elpusztították. Ennek következménye, hogy ez a könyv is csupán két-két templom leírását tartalmazza, hiszen több nem is maradt meg a két megye felvidéki területein.
Az egyházszervezet és a templomépítés kapcsán Kovács László elmondta: ez az egész régió az esztergomi érsekség területe volt. Amikor létrejött az esztergomi püspökség, amelyet már 1001-ben érseki rangra emeltek, megalakult az önálló magyar egyháztartomány. Ekkor maga a püspökség szorgalmazta a templomépítést. Fontos szerepet játszott a templomépítésben a Garamszentbenedeki Bencés Apátság. Az volt az elsődleges cél, hogy a Garam mentén elősegítsék a térítést. Az Apátsághoz nagyon sok rendház tartozott, többek között Százdon és Lekéren volt rendházuk. Figyelemre méltó volt a premontrei rend is, amely a 12. század elejétől működött Magyarországon, Ipolyságon volt a központjuk, ők is több településen építettek templomot. Kiemelkedő jelentőségű központjuk volt például Bény. Lényeges szerepe volt a templomépítésben a Szentgyörgyi grófok elődjének a Hont-Pázmány nemzetségnek is – fejtette ki Kovács László.
Kovács László arra is kitért, hogy elsősorban a román és gótikus stílus jegyeit hordozzák a középkori templomok, amelyeket az évszázadok során átépítettek, de többnél szerencsére megmaradtak az eredeti építészeti stílus elemei is. Kiemelte, a közép-európai régió egy részére jellemzőek voltak a körtemplomok, amelyek közül több is megmaradt, közismert a bényi körtemplom. Ezeknek a rotundáknak keresztelő kápolna jellegük volt, mivel a középkorban az egyház keresztelő küldetéssel bírt, hiszen akkor tértek át az itteni népek a keresztény hitre.
A két szerző az ország szinte minden jelentős templomát feldolgozta már, csak bízhatunk benne, hogy a még kötetben meg nem jelent templomokról is készül egy kiadvány.
