Az emberek világszerte szeretnének tájékozódni, minél több információt szerezni a koronavírus terjedésével kapcsolatos potenciális fenyegetésről, s az információszerzésnek az egyik leggyakoribb eszköze napjainkban kétségkívül az internet, ahol azonban számos tévhitre akadhatunk. Újabb és újabb tippek, csodaszerek híre röppen fel, melyek között vannak ártalmatlanok, de ugyanakkor kifejezetten veszélyesek is.
A Facebook-on például ajánlják az MMS-oldat (nátrium-klorit (NaClO2) 28%-os oldata, általában egy úgynevezett „aktiváló” folyadékkal, citromsavval együtt forgalmazzák) fogyasztását, mely semmi esetre sem segít, sőt kifejezetten ártalmas lehet. Az interneten keresztül forgalmazott, többek között lúgosításra ajánlott terméket olyan súlyos betegségek kezelésére javasolnak, mint a HIV, a TBC, malária, hepatitis és a rák.
Van olyan weboldal is, amely a terméket felnőtteken kívül gyermekek és csecsemők kezelésére is ajánlja. Több hivatalos és nem hivatalos forrásból ismert, hogy már számos országban észlelték az MMS termék egészségre káros – néhány esetben életveszélyes – hatását.
A koronavírus megjelenését Kínában kezdettől fogva az orvosi szájmaszk használata kísérte, oly mértékben, hogy az szinte pillanatok alatt hiánycikké vált.
Körbejárta a világsajtót az a fotó, amelyen az látható, hogy Kínában már a kukából is kiszedik az (egyébként egyszer használatos) szájmaszkokat, ami már nemcsak a higiénia alapkövetelményeivel, hanem a józan ésszel is ellenkezik. Ugyanakkor a vékony sebészeti maszk ideális operációk során, mert felfogja az orvosok szájából és orrából érkező mikroorganizmusokat, fordítva azonban már nem biztosít ilyen hatékony védelmet. Mivel lazán illeszkedik az arcra, a vírusrészecskék könnyen megtalálják a rést a védelmen. A vékony szájmaszk még abban az esetben sem túl ideális, ha meg vagyunk fázva, esetleg influenzásak vagyunk és meg akarjuk óvni a többi embert a betegségtől.
Folytatva a koronavírust övező tévhitek boncolgatását, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rémhírek és összeesküvés-elméletek elleni fellépés fontosságát. Egy osztrák kutatócsoportot kértek fel arra, vizsgálja meg és foglalja össze a koronavírussal kapcsolatos jelentéseket, ezáltal is segítve a tájékozódást a témában. A WHO emellett közzétett egy rövid összefoglalót a laikus közönség számára, melyben a leggyakrabban előforduló mítoszokat igyekszik cáfolni, különös tekintettel a fertőzés megelőzésére vonatkozó tanácsokra.
Lássuk tehát, mennyire hihetünk a különböző fórumokon, oldalakon keringő módszereknek.
Az egyik tévhit szerint például a kézszárító berendezések hatékonyak a vírus elpusztításában. Ez nem igaz, viszont a vírus terjedése elleni egyik lehetséges védekezési mód a gyakori kézmosás és az alkoholos bázisú fertőtlenítők használata. Ugyancsak elterjedt az a tévhit is, hogy az ultraibolya-sugarak megölik a koronavírust, ez sem felel meg a valóságnak. Az UV-lámpák nem alkalmazhatók kéz és más testrészek fertőtlenítésére, mert az ultraibolya fény irritálhatja a bőrt.
A testhőmérséklet-mérőkkel kapcsolatban az a tévhit terjedt el, hogy hatékonyan kimutatják a koronavírus-fertőzést, holott ezek csak azt mutatják meg, ha valakinek hőemelkedése, láza van, s ebből adódóan természetesen teljesen más betegsége is lehet, viszont nem szűrik ki azokat a személyeket, akik már fertőződtek a koronavírustól, de még nem fejlődött ki náluk a betegség.
Ugyancsak elterjedt az a nézet, hogy a teljes testfelületre permetezett alkohol, vagy klór megöli a koronavírust. Ezzel szemben a fertőtlenítőszereknek csak felületi hatásuk van, nem képesek elpusztítani a szervezetben lévő vírust. Nem szólva arról, hogy gyakran agresszív vegyszerekről van szó, melyek marják a bőrt és ingerlik a nyálkahártyát.
Ugyancsak gyakran merül fel a kérdés, vajon biztonságos-e a Kínából származó küldemények átvétele. Tekintettel arra, hogy a vírus nem képes a leveleken vagy a csomagokon sokáig életben maradni, mire a címzetthez érne, már rég ártalmatlanná válik.
További hiedelem, hogy a koronavírust macskák és kutyák is terjeszthetik, ezzel szemben semmi jele annak, hogy a Covid-19 koronavírust elkaphatnák vagy terjeszthetnék házi kedvenceink is. A WHO azonban ettől függetlenül azt ajánlja, hogy a háziállatokkal való érintkezés után mindig mossunk kezet, mert ez megvéd a szokásos baktériumoktól, mint az E.coli vagy a szalmonella.
Olyan tévhitek is elterjedtek, hogy a tüdőgyulladás elleni oltás megvéd a koronavírustól, ez sem felel meg a valóságnak, a jelenlegi tüdőgyulladás elleni szérum a bakteriális eredetű fertőzésekkel szemben véd, s ugyanúgy nem hatásos az influenza elleni oltás sem a koronavírussal szemben,
a Covid-19 ugyanis más, teljesen eltérő vírusfajta, ezért saját vakcinát kell kifejleszteni ellene, ami eddig még nem sikerült.
Ugyancsak tévhit, hogy a fertőzéssel szemben hatékony az orrüreg rendszeres sós oldattal való öblítése, nincs ugyanis rá semmilyen bizonyíték, hogy ez megvédene a koronavírustól vagy bármilyen egyéb vírustól. Egyedül arra utaló jelek vannak, hogy egy átlagos megfázás esetén gyorsíthatja a felépülést, de ez is további kutatásokat igényel. Tévhitnek bizonyul az olyan házi csodaszerek koronavírus elleni bevetése, mint a foghagyma, vagy a szezámolaj, melyek hatástalanok a betegséggel szemben. A foghagyma ugyan kétségkívül egészséges és van bizonyos baktériumölő hatása, de semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy hatékony lenne a koronavírussal szemben.
Az sem igaz, hogy a koronavírus csak az idősebb embereket támadja meg, a Covid-19 ugyanis minden korosztályt egyformán veszélyeztet. Az idős emberek és az olyan betegségben szenvedők esetében, mint az asztma, cukorbaj vagy szívbetegség, viszont nagyobb az esély a betegség súlyosabb lefolyására. Ugyancsak téves elképzelés, hogy a betegség ellen hatékonyak lennének az antibiotikumok vagy a megelőzés. Az antibiotikumok nem védenek meg a vírusos, csupán a bakteriális fertőzéstől. A vírusos betegségben szenvedők azonban kaphatnak antibiotikumot a lehetséges kísérő baktériumfertőzés miatt.
S a legtöbb embert érdeklő kérdés jelenleg bizonyára az, hogy létezik-e gyógyszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére vagy gyógyítására.
Nos a válasz sajnos nem, ezidáig csak tüneti kezelésre van mód.
(Forrás: https://www.antsz.hu/, https://www.hazipatika.com/)
