Egy év kihagyás után ismét sikerült megszervezni a magyar kultúra napjára emlékező rendezvényt Galántán. A Csemadok országos rendezvényén átadták a Csemadok-díjakat is. 2021-ben csak online műsorral ünnepelte a Csemadok a magyar kultúra napját, a kitüntetéseket pedig későbbi időpontban adták át, ezért is nagy öröm, hogy az idén, bár korlátozásokkal, de ismét sikerült megtartani az ünnepséget.
A díjátadó előtt a közönség meghallgatta a Himnuszt Dráfi Mátyás előadásában, majd Bárdos Gyula mondott ünnepi köszöntőt, melyben kiemelte:
a rendszerváltás óta ünnepeljük a magyar kultúra napját, nagy öröm, hogy a tavalyi év után végre ismét megtarthatta a Csemadok ezt a rendezvényt. Sajnálatos, hogy a járványidőszakban sok tagunk távozott, akiknek a munkássága nagyon fog hiányozni.
Idézte Szerb Antalt, aki Kölcsey Ferencről így vélekedett: „A hazaszeretetet ő emelte fel a filozófiai gondolat és a vallási világkép síkjába, ő talált szavakat a magyar idealizmus számára, ő alkotta meg a nemzet imáját.”
Nehéz feladatok várnak ránk
Bárdos Gyula elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy olyan nemzetnek vagyunk a tagjai, amelynek több mint ezeréves múltja van, melynek a kultúrája mindig meghatározóan fontos szerepet játszott s játszik napjainkban is. Emellett azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez a kötődés egyéni és kollektív feladatokat és tennivalókat is jelent számunkra. Nem elég hivatkozni nagyjainkra, büszkének lenni csodálatos teljesítményeinkre, nekünk itt, a Kárpát-medence közepén mindennapjainkban vállalnunk kell nemzeti hovatartozásunkat, anyanyelvünket. Soha nem volt ez egyszerű a múltban sem, s a jelenlegi kihívásaink is erről tanúskodnak.
Elég, ha csak a legutóbbi hazai népszámlálás adatait vesszük górcső alá, s azonnal látjuk, hogy szinte valamennyi régiónkban milyen nehéz feladatok várnak ránk, ha a jövőben továbbra is aktív részesei s nemcsak szenvedő alanyai akarunk lenni a történéseknek.“
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke is üdvözölte a kultúra napját ünneplőket. Köszönetet mondott a Csemadoknak, hogy minden évben ilyen tartalmas ünnepséget szervez. 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását, amely Erkel Ferenc zenéjével a nemzet imájává vált. Amikor bárhol a nagyvilágban meghalljuk a Himnuszt, dobogó szívvel, dagadó mellel hallgatjuk. Külhonban még nagyobb jelentősége van a Himnusznak, hogy így érezzük, az a családban és az iskolában kapott indíttatásnak köszönhető.
Berényi József, a Nagyszombat megyei önkormányzat alelnöke, az MKP-platform elnöke beszédében
Böjte Csaba gondolatát idézte, aki, amikor megkérdezték, miért alapított árvaházat, azt mondta, nem ülhetett otthon a rendszert szidva, tennie kellett valamit. A díjazottakat ezzel a gondolattal kötötte össze az alelnök, aki szerint a Csemadok díjazottai is ilyen emberek.
A díjátadón az ünnepi műsorban Tóth Tünde szavalt, fellépett a gímesi Bencz Zsolt, aki tárogatón játszott. A vezekényi Benedek Máté az Almát szemétér’ című népmesét adta elő. A Peredi Férfi Daloskör Jónás Katalin vezényletével peredi népdalokat énekelt. A nagyfödésemi Tóth Friderika Gyurcsó István Európában című versét monda el. Az Éberhardon élő Reiter István hegedűművész Fritz Kreisler Londonerry Air ír dalát játszotta. Elhangzott még Liszt Ferenc Magyar ünnepi dala a Komáromi Concordia Vegyes Kar előadásában Stubendek István vezényletével. Petőfi Sándor A magyar nemzet című versét Józsa Mónika szavalta el, majd a komáromi énekkar el is énekelte. Csorba Győző Kodály című művét Stubendek Katalin adta elő, amit videóról játszottak be. A díjazott Kertész Attila vezényletével felhangzott Kodály Zoltán 114. genfi zsoltára. Az ünnepség végén Erkel Ferenc Himnusza is felcsendült, amelyet Tarnóczky István játszott zongorán, és a két énekkar együtt énekelte a közönséggel.
Csemadok Életmű Díj egy élet munkájáért
A Csemadok Országos Tanácsa 2008. januári ülésén határozott arról, hogy Életfa díjat alapít, amelyet 2009-től adnak át, a kitüntetést később átnevezték Csemadok Életmű Díjra. Az elmúlt években sok kiválóság kapta meg az elismerést. Az idei év díjazottjait is a területi választmányok javasolták, négyen kapták meg a díjat.
Jókai Mária pedagógus, néprajzos a Zoboralján végzett elévülhetetlen érdemeiért kapta meg az elismerést. Több településen alapított hagyományőrző csoportokat, Barslédecen és Ahán tájházat rendezett be. Számos publikáció szerzője. Jelenleg a gímesi Csemadok-tagokat segíti egy kiállítás összeállításával.
A peredi énekkar (Fotó: Neszméri Tünde)
Lajos András 22 éves korától a Csemadok Dunamocsi Alapszervezetének elnöke, rendezett színdarabokat, több rendezvényt is elindított, többek között a nótaestet és a rétesnyújtó fesztivált is. Ma is aktív tagja az alapszervezetnek.
Losonszky Margit már gimnazistaként is bekapcsolódott a kulturális tevékenységbe az esztrádcsoport tagjaként, 1975-től titkár, majd 1981-től alapszervezeti elnök Feketenyéken. Portálunk kiadójának, a Szövetség a Közös Célokért szervezetnek megalakulása óta megbízható munkatársa.
Tóth Miklós a Csemadok Kecsői Alapszervezetének elnöke, szülőfalujában hagyományőrző csoportot alapított, munkájának köszönhetően eljutottak Zselízre és Gombaszögre. A csoport tevékenysége felvételeken a Magyar Tudományos Akadémián is megtalálható.
Csemadok Közművelődési Díj
A Csemadok Közművelődési Díját 2013-ban alapította a Csemadok Országos Tanácsa. Az elismerést 2014 óta adják át.
Az idei évben kitüntették Balta Arankát, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes táncosát, volt szólótáncosát, oktatóját, aki jelenleg a viseletekre is gondot fordít. Neki köszönhetően a Szőttes mindig autentikus viseletben lép fel.
Cerovský Gyula 1978-tól tagja volt a rimaszombati alapszervezetnek és a Gömör Néptáncegyüttesnek is. 2007-től az alapszervezet elnöke, a Blaha Lujza Vegyes Kórus alapító tagja és egyben kóruselnöke. Ma is aktív Csemadok-tag.
Mitro Csaba is Csemadok Közművelődési Díjban részesült, 15 éves korától tagja a Csemadoknak, a Rozmaring tánccsoport tagja, irodalmi esetek és esztrádműsorok fellépője, az abaújszinai éneklőcsoportot is segíti munkájával.
Nagy Teréz a Hont Néptánccsoport tagja, a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete vezetőségének tagja, a Mics Károly Színjátszó Csoportnak előbb színésze, majd szervezője, a Palóc Népdalcsoport vezetője, a Palócföldi csalogány verseny szervezője.
A pozsonyeperjesi Rigó Sándor 1993 óta vezeti a Csemadok helyi alapszervezetet, aktív tagja a Kis-Duna Vegyes Karnak. Irányítása alatt szervezik meg az Énekkarok Nemzetközi Dalostalálkozóját, de évek óta szervezője a Katica Bábfesztiválnak is Eperjesen.
Varga Lia és Varga Norbert házaspárként kapta meg a Csemadok Közművelődési Díjat. Lia nyitrai egyetemi évei alatt megalapította és vezette a Rekettyés Néptáncegyüttest és a zsérei Zsibrice hagyományőrző csoportot. A Losoncon megalakult a Galáris Énekegyüttes és a füleki Foncsik Énekegyüttes is a házaspár által gyűjtött népdalokat adja elő. Norbert az 1990-es évek közepétől aktív részese a felvidéki folklórhagyománynak. Tevékenysége sokrétű, többek között az Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Verseny ötletgazdája és szakmai rendezője.
Varga Éva a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoportnak több mint 50 éve aktív tagja, tagja volt a lédeci színjátszók csoportjának is. Célja a zoboralji, de elsősorban az ősi lédeci szokások megismertetése a széles közönséggel.
A hazai és egyetemes magyar kultúra tiszteletére
A Gyurcsó István-díjat a Csemadok 2014 óta ítéli oda. Gyurcsó István a hazai és az egyetemes magyar kultúra elkötelezettjeként, fáradhatatlan Csemadok-munkatársként vált érdemessé arra, hogy a Szövetség róla nevezze el azt a díjat, amellyel munkatársainak kiemelkedő teljesítményét vagy a Csemadokban végzett sokéves munkáját ismeri el – olvasható a díj statútumában.
2022-ben két személyiség kapta meg az elismerést. Dunajszky Géza jelenleg Pozsonyban él, korábban szülőfalujában, Debrődön, egyetemista évei alatt, majd kezdő pedagógusként Nyitrán és a Zoboralján volt aktív tagja a Csemadoknak.
Néhány éve közíróként és helytörténészként végez pótolhatatlan feladatot, a hontalanság éveinek borzalmait kutatja, és adja közre a kutatási eredményeket könyveiben. A díjazottat Bárdos Gábor méltatta, amit Molnár László tolmácsolásában hallott a közönség.
Jégh Izabella köszönetet mond a kitüntetésért (Fotó: Neszméri Tünde)
Jégh Izabella 15 éves korától aktív tagja a Csemadoknak. Pozsonypüspökin a tánccsoportban kezdte, majd irodalmi összeállításokban, színdarabokban szerepelt. 1983-tól 20 éven keresztül alapszervezeti elnökként dolgozott, jelenleg a Pozsonyi Városi Választmány elnöke. Jégh Izabellát Görföl Jenő méltatta.
A magyarság összefogásáért
A Fábry Zoltán-díjat 2018-tól ítéli oda a Csemadok olyan Kárpát-medencei, de nem szlovákiai személyiségeknek, akik munkásságukkal a magyarság összefogásáért dolgoznak.
A 2022-es évben Kertész Attila egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Liszt-díjas karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnöke, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja kapta a díjat.
Kórusait rendszeresen lépteti fel a határon túli területeken, hogy a fiatalok megismerjék a külhoni magyarság sorsát, az anyaországban számos felvidéki kórusnak szervezett fellépési lehetőséget.
Diákjaival rendszeresen sikeresen kapcsolódott be a Szövetségünk által szervezett nemzetközi zenei műveltségi vetélkedőkbe. Kertész Attilát Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke méltatta.
Tehetségek felkarolása
A díjazottak nevében Jégh Izabella mondott köszöntet. Beszédében szólt arról: öröm, hogy a Galántán megtartott ünnepségen a felvidéki magyar tehetségek kapnak szerepet, ezzel is ápolva ezeréves kultúránkat. Fontos, hogy tárgyi és szellemi értékeinket továbbadjuk. Jégh Izabella köszönetet mondott a Teremtőnek és a családnak. Az anyaországi hathatós támogatást is megköszönte, valamint azoknak a Csemadok-tagoknak, akik a díjazottak munkáját segítik, hiszen ezek az elismerések a közösségnek is szólnak. Nagy feladat vár a szervezőkre, hiszen a fiatalokat a virtuális világból vissza kell hódítani a gyökerekhez, hagyományokhoz.
Meg kell értetni velük, hogy csak a gyökerekbe kapaszkodva, anyanyelvüket megőrizve tudnak megfelelően érvényesülni, meg kell velük értetni, hogy nekik kell átvenniük utánunk a stafétát – fejtette ki Jégh Izabella.
A rendezvény végén a peredi és a komáromi énekkar a közönséggel együtt énekelte el nemzeti imánkat, Isten áldását kérve a magyarságra.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
