Az Ipolyszécsénykén megrendezett VII. Palóc Világtalálkozó alkalmával számos tárlatot tekinthettek meg az érdeklődők augusztus első hétvégéjén. Kétségkívül az egyik legmagasztosabb tárlat Orgoványi Anikó festőművész Himnusz – Szózat – Székely Himnuszt megörökítő festménysorozata volt. A Lipthay-kastély két termében rendezték be a művészi kivitelezésű, értéket és érzelmeket közvetítő kiállítást.
„2010-ben merült fel a gondolat, hogy megfestem a Himnuszt, ebben az időben felröppentek olyan hírek, miszerint új himnusz kellene a magyarságnak. A Himnusz megfestésével szerettem volna kiállni Kölcsey Ferenc műve mellett” – kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását a megnyitó után Orgoványi Anikó.
A Himnuszunk első sorai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A megszületett alkotások vándorkiállítás formájában a Kárpát-medence számos pontján már megtekinthető volt az elmúlt egy évtizedben. Ezzel kapcsolatban a művész kifejtette:
„Az alkotással és a vándorkiállításokkal a magyarság erősítése, az identitás tudatának elmélyítése volt a célom.”
Hozzátette: a Himnuszunk nem egy induló, hanem egy nemzeti ima. Így a vizuális megjelenítés is ehhez az értéki–érzelmi többlethez idomult.
A Himusz táblaképei (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az alkotások farostlemezre készültek olajfestmények. A Himnusz-sorozat tíz, a Szózat kilenc, a Székely Himnusz pedig hat táblaképből áll. Vándorkiállításként így könnyebben szállíthatók illetve kevésbé rongálódnak az utaztatás során.
A Himnusz képei egy egységes sorozatot alkotnak. Kölcsey szövege mellett minden mű központi eleme egy nemzeti történelmünkhöz kapcsolódó jelkép. A címoldal közepén a Szent Korona látható. A további táblákon a honfoglalás kori női hajkorongok köszönnek vissza.
A zárókép Erkel Ferenc kézírásának a stílusában íródott (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A képek háttere bársonyos selymes bordó szövetre emlékeztet. Mint az alkotó elmondta, elsőként a bordó alapot vitte fel a falemezre, majd a központi motívumot festette meg s végül jött a Himnuszunk szövegrésze. Kölcsey stílusában arany festékkel vitte fel a vers strófáit. A zárókép a Himnuszunkat megzenésítő Erkel kottájának egy darabját ábrázolja.
A Himnusz-sorozat elkészülése után a Szózat megfestése következett. A koncepció azonos volt a Himnusz-sorozatéval. Itt alapként a mély selymes zöldet választotta. A címoldalon a Szent Koronás magyar címer látható.
A szózat nyitóképe (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A további táblák központi motívumának a magyarság identitástudatát erősítő leletábrázolást választotta. Itt szkíta, hun, avar és honfoglalás kori motívum jelenik meg. A Szózat-sorozat záróképe ugyancsak egy kottarészlet. A Szózatot megzenésítő Egressy Béni kottájának egy részlete látható rajta.
A vándorkiállítás egyik székelyföldi állomásán érkezett Orgoványi Anikó felé a felkérés a Székely Himnusz művészetbeli ábrázolására.
Így harmadik sorozatként az aranysávval kettéosztott világoskék háttéren álmodta meg a Székely Himnuszt. Csanády György szövegét az aranysávban székely rovás írásjelekkel is közli. A központi jelképként a székely kapukon fellelhető motívumok köszönnek vissza. A nyitókép a költőnek, a zárókép pedig a zeneszerzőnek állít emléket.
A Szózat táblaképei (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ipolyszécsénykei tárlaton a szombati nap folyamán látható volt az ipolybalogi Szent Korona hitelesített másolata. Az ötvösművészeti remekmű csodás egységet alkotott Orgoványi Anikó alkotásaival.
A lelket erősítő és nemzettudatunkat mélyítő tárlat megnyitójának fényét emelte a művésznő egyedi kivitelezésű ruhája. Reformkori stílusú öltözéke hozzáidomult a Szózat színvilágához. A Lipthay-kastély erkéllyel ellátott nagyterme kitűnő miliőt teremtett mindehhez.
A Székely Himnusz nyitóképe (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A képzőművészeti sorozatok megalkotása folytatódik. „A fejemben már megvan a következő sorozat. A régi magyar himnuszt, a Boldogasszony anyánkat fogom megfesteni. Ugyanakkor a Vándor fecske hazatalál kezdetű régi székely himnusz megfestése is tervben van. Utóbbinál a székely nemzeti népviselet színei dominálnak majd” – fogalmazott a művész.
Mint megtudtuk, az ipolyszécsénykei tárlat a 39. vándorkiállítás volt. Az elmúlt években több alkalommal volt már látható a Felvidéken is. Többek között Komáromban, Nyitracsehin valamint Kóváron láthatta a közönség.
A Székely Himnusz táblaképei (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kiállítás fogadtatásával kapcsolatban Orgovány Anikó kifejtette: „a tárlat megtekintőit lelkileg mélyen meghatja. S remélem a tárlat hozzájárul a látogatók identitásának az erősítéséhez.”
A közelmúltban kötet formájában is megcsodálhatóak a műalkotások. A három sorozat mellett magyar motívumos mandalák is láthatóak a kötetben.
György Ferenc, Orgoványi Anikó és Ondrej Lunter a Szent Korona ipolybalogi hitelesített másolata előtt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
