Forró Krisztián és Gyimesi György eszmecserék sorozatát folytatták a választópolgárokkal. Az első kép Ekecsen, a másik Gellében készült. (Fotó: Oriskó Norbert)

A szlovákiai választási rendszer lehetőséget ad arra, hogy a választó ne csak pártra, hanem azon belül konkrét jelöltekre is szavazhasson. A 2023-as parlamenti választásokon a felvidéki magyarság körében két név egyértelműen kiugrik: a Szövetség elnöke és listavezetője, Forró Krisztián, és az ugyanazon pártlista utolsó helyéről induló Gyimesi György. 

Az ún. preferenciaszavazatok leadására már a rendszerváltozás idején is volt lehetőség. Korábban akkor változtathatta meg a parlamentbe jutott pártoknál a sorrendet, ha egy jelöltet legalább az adott párt szavazóinak 10%-a karikázta. Ez a gyakorlatban nagyon kemény kihívásnak bizonyult, de Duka-Zólyomi Árpád (MKP) példája is mutatja, hogy teljesíthető. A jelenleg érvényes jogszabály már csak 3%-os feltételhez köti ezt.

A Szövetség 130 183 szavazata országos arányban 4,38%, Ez kevés volt a parlamentbe jutáshoz, ehhez a sikerhez 5%-os eredmény kellett volna.

A felvidéki magyar párt decemberben tisztújító közgyűlést tart, amelyen a preferenciaszavazatoknak is szerepük lehet.

Egyet jó tudatosítani, a jelöltek preferenciaszavazatai nem azt jelentik, hogy ők mind ugyanannyi szavazatot hoztak egyénenként a pártnak. A választópolgár négy személyt karikázhat, így a preferenciaszavazatok összege jóval magasabb a pártra adott szavazatnál. Elég arra gondolni, hogy a Szövetség 149 jelöltje összesen 393 763 karikát kapott.

Abban, hogy ki mennyi karikát kap, nyilván közrejátszanak a következő tényezők:

  1. A pártpreferencia
  2. A jelölt népszerűsége
  3. A jelölt eredeti sorszáma
  4. A jelölt részvétele a kampányban
  5. A jelölt megjelenése a véleményformáló médiákban és közösségi oldalakon

A Szövetség jelöltjeinek „karikái” közül 22-en lépték át a pártra adott szavazatszám 3%-át:

  1. (1-es sorszám a választási listán) Forró Krisztián 56 438 (43,37%)
  2. (149.) Gyimesi György 31 351 (24,09%)
  3. (6.) Orosz Örs 21 310 (16,37%)
  4. (20.) Berényi József 17 962 (13,80%)
  5. (4.) Cziprusz Zoltán 16 381 (12,59%)
  6. (7.) Menyhárt József 14 698 (11,29%)
  7. (9.) Viola Miklós 14 302 (10,99%)
  8. (11.) Nagy József 11 057 (8,50%)
  9. (2.) Pandy Peter 10 834 (8,33%)
  10. (3.) Mózes Szabolcs 9042 (6,95%)
  11. (12.) Pálinkás Évi 7969 (6,12%)
  12. (21.) Bárdos Gyula 7343 (5,64%)
  13. (10.) Furik Csaba 6610 (5,08%)
  14. (13.) Agócs Gergely 6098 (4,69%)
  15. (16.) Csenger Tibor 5748 (4,42%)
  16. (8.) Želinský Jozef 5626 (4,32%)
  17. (17.) Őry Péter 5579 (4,29%)
  18. (19.) Bauer Ildikó 4939 3,80%
  19. (25.) Andruskó Imre 4857 (3,73%)
  20. (148.) Halász Béla 4755 (3,65%)
  21. (14.) Nagy Dávid 4615 (3,55%)
  22. (5.) Pál Attila 3952 (3,04%)

Vajon mennyiben van igazuk azoknak akik azt sulykolták, hogy több valós alternatíva van a Szlovákiában élő magyarok képviseletére?

Nézzük: Sólymos László 2439 karikát kapott, Rigó Konrád meg 1034-et. Mint ismeretes, ők a „Modrí, Most – Híd” listáján indultak, amelynek Dzurinda volt a listavezetője, és összesen mindössze 7935 szavazatot kaptak, ami 0,26%-ot jelent. Ennél is kevesebb volt a Simon Zsolt vezette „Maďarské fórum, Občianski demokrati Slovenska, Za regióny, Rómska koalícia, Demokratická strana” eredménye, a 3486 szavazat 0,11%-ot jelent.

Egy vélemény a végére: A választópolgárok a parlamenti választáson konkrét számadatokkal adtak választ arra a kérdésre, hol van lehetőség az előrelépésre, és kik azok, akik szinte „súlytalannak” bizonyultak.

(Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

Kapcsolódó cikkek