Lőrincz Sarolta Arankának sikerült megjelentetnie a Tündérmesék című újabb mesekönyvét.
A könyv kiadását pályázat útján a pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, röviden MBKKE segítette és adta ki 2023 decemberében és 2024 januárjában. A könyv megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Két mese található benne Tündér Amálka kútja és a Szeleburdi Csingi Lili tündér királykisasszony története.
Ezek a mesék először a nemesradnóti Lidike kft. által kiadott Muskátli Magazinban jelentek meg. Az illusztrációkat a szerző maga készítette. Kotta melléklete is van a mesekönyvnek, mert a Tündér Amálka kútja meséből négy kis verset megzenésített az Ausztriában élő zene professzornő, Karal Viola.
Ajánlás a Tündérmesék című mesekönyvhöz
„Ha visszagondolok a gyermekkorom világára és arra a meseéhségre, amely engem akkor betöltött, elgondolkodom azon, mennyit változott a világ azóta. Összehasonlítva a múltat a jelennel, gyermekkorom akkori lehetőségeit a mostani gyermekek lehetőségeivel, hatalmas különbséget látok.
Az én gyermekkorom mesevilága még abból a csodálatos palóc közösségből táplálkozott, amikor a mesék ott születtek közöttünk, mesekönyvek híján.
A Felvidék magyarságának kulturális szinten való kiszorítása nagyon is rányomta bélyegét a gyermek mesekönyvek megszületésére, nyomtatására, megvásárlására. A háború után magyar kultúra a Felvidéken nem létezhetett, csak szlovák. Ha az anyaországból egy-egy mesekönyv hozzánk eljutott, akkor az kézről kézre járt, és addig olvastuk, amíg saláta lett a mesekönyvből. De volt olyan is, hogy addig olvastuk, amíg fejből el nem tudtuk mondani a társainknak. Ezért ezt a mese iránti éhséget a téli tollfosztókban pótoltuk.
Amikor egy-egy idős asszony mesélt, mi, gyerekek lélegzetvisszafojtva hallgattuk a valóság és mese határát súroló boszorkányos történeteket, az élő beszéd élő meséjét.
A kép Tündér Amálka kútjához tartozik, amikor a sóskaborbolya szörpöt főzi (Grafika: Lőrincz Sarolta Aranka/Felvidék.ma)
Eltelt azóta vagy hetven év. Ez alatt a hetven év alatt folyamatosan változott a világ. A technika szinte robbanásszerűen fejlődött. Először a televízió képernyője bűvölte el a gyerekeket jobbnál jobb mesefilmek garmadájával, majd a kétezres évek kezdetén még nagyobb technikai fejlődés következett, ami a gyermekek meseigényének kielégítését illeti. És jött a videó, a számítógép, ahol válogatás nélkül ömlött a sok-sok mesefilm, főleg a nyugati világból, Amerikából.
Egy másfajta kultúra, egy másfajta szellemiség lopakodott elő, amely a magyar mesevilágtól végtelenül különbözik.
Ennek nyitottak ajtót, amely egyenesen lerombolta a gyermekek egészséges meseigényét. A lassú meseolvasás nem tudta felvenni a versenyt a mesefilmek pergő, gyors cselekményeivel. A jobbnál jobb, szebbnél szebb mesekönyvek így lassan háttérbe szorultak, és nem tudták felvenni a versenyt a gyermekeknek szánt mesefilmekkel, melyekből bizony a gyermekek nem sokat tanultak, tanulnak. Azok a mesék pedig, amelyekből megismerhették volna, hogy a jó az jó, mely mindig elnyeri megérdemelt jutalmát, a rossz az rossz, és mindig elnyeri méltó büntetését. Így szorultak a szebbnél szebb mesekönyvek a mesevilág perifériájára.
Itt eszembe jut a népmesék egyik gyakori mondása: „Jótett helyébe jót várj!” Vajon a mai gyerekek tudják ennek a mondásnak a valódi értelmét? Vajon mai, felgyorsult világunkban a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését, vagy fordítva történnek a dolgok?
A világra jött gyermeknek még csodálatos tiszta a szellemvilága. Még nem rontotta el, nem szennyezte be az emberi társadalom mohósága, kapzsisága, rosszakarása. Ebből kiindulva döntöttem, meseírásra adom a fejem, mert minden negatív tendencia ellenére szükség van most is tiszta, szép mesékre. Ezekkel a mesékkel egyfajta csodákat írhatunk be a gyermeki lélekbe.
Amit gyermekkoromban kaptam a mesélő nénikéktől, azt a csodát, a szépet írtam bele az én meséimbe. Ezek az én tündérmeséim.
Csingi Lili, amikor a születésnapi léggömbök felkapják őt és az üveghegyek felé viszik (Grafika: Lőrincz Sarolta Aranka/Felvidék.ma)
Igaz, itt is találunk rosszat, de a rossz ellen ott áll a tiszta, érdek nélküli jóság. Emberi tulajdonságokból kiindulva, ott van a segíteni akarás, tettrekészség, amivel meg lehet oldani a problémákat. Így, ezen mesék által a kisgyermek folyamatosan sajátítja el a problémamegoldó készséget, amit felnőtt korára kamatoztathat az életében.
Így kap ezen mesék által szellemi erőt, amire a mai korban hatványozottabban szüksége van, mint volt nekünk, annak idején gyermekkorunkban.
Megtanul különbséget tenni a jó és a rossz között. Megtanulja kibogozni az összegubancolódott szálakat, megtanul türelmesnek lenni, segítőkésznek és annak, hogy a rosszat jóvá is lehet tenni. Így ezek a mesék olyan szellemi tartalékkal látják el a gyermekeket, ami nem mérhető anyagi javakban, de a felnőtt élethez nagyon is fontosak, szükségesek.
Ezért ajánlom az én tündérmeséimet minden olyan gyermeknek és felnőttnek, akik ezeket a szellemi értékeket magukévá akarják tenni, vagy gyermekeiknek, unokáiknak továbbadni. Kívánom, hogy sok szép lelki pillanatot éljenek át meseolvasás, mesehallgatás közben, és töltekezzenek azzal a szellemi többlettel, amit a mesék nyújtanak!” – írja a szerző, Lőrincz Sarolta Aranka.
A mesíró nagyon szívesen fogad meghívásokat könyvtáraktól, iskoláktól könyvbemutatóra, ahol meg is vásárolható a kiadvány, valamint postai úton is beszerezhető a lorinczas@gmail.com e-mail címen történő megrendelést követően.
(HE/Felvidék.ma)
