Erdélyi János költő, filozófus, kritikus, népköltési gyűjtő, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a Kisfaludy Társaság titkára 211 évvel ezelőtt, 1814. április 1-én született Kiskaposon (ma Nagykapos része).
Születésének előestéjén, március 31-én emlékeztünk meg személyéről a nagykaposi Magyar Közösségi Ház falán elhelyezett Erdélyi-dombormű előtt.
Erdélyi János utókorra hagyott munkássága meghatározó és példaértékű.
A telkes-jobbágy származású Erdélyi János tehetségének és szorgalmának köszönhetően a 19. század művelt, sokoldalú, kiemelkedő személyiségévé vált. Egyik legjelentősebb munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény kiadása volt, amely 1846 és 1848 között jelent meg három kötetben Népdalok és mondák címmel páratlanul gazdag szövegkészlettel.
Munkássága révén elindult a népköltészeti alkotások gyűjtése és egyben ösztönzést adott a népművészet tudományos feltárásához. De hasonlóan kiemelkedőek kritikai munkái és a Sárospataki Kollégium fejlesztése érdekében végzett tevékenysége is.
Emlékének elsőszámú őrzője Nagykaposon a helyi Magyar Közösségi Ház és annak szervezetei.
Az épületben működik az Erdélyi János Emlékmúzeum, az online térben dokumentumportált és virtuális Erdélyi-Petőfi múzeumot működtetnek, nevét viseli a járási Csemadok Területi Választmány és a Csemadok vegyeskara.
Az épület külső homlokzatát 2018 óta díszíti egy márványtáblára helyezett Erdélyi dombormű, (Túri Török Tibor keszthelyi szépmíves mester ajándéka).
A tegnapi megemlékezésen Erdélyi János előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a domborműnél a Csemadok Nagykaposi Alapszervezetének, a Magyar Közösségi Háznak és a nagykaposi Gimnáziumnak a képviselői.
A megemlékezés alatt az Erdélyi János Vegyeskar énekelt.
Vályi Edit/Felvidék.ma