Nyitra megye energetikai és környezetvédelmi bizottságának szakértői tagjaként kötelességemnek érzem, felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a megye közigazgatási területén levő zöld projektek nem másról szólnak, mint a divatos Green Washing jelenségről.
Fontos kiemelni, hogy ezek a projektek nem megyei beruházások, hanem falvak egyéni döntései, így csak a közvélemény informálása áll módomban!
Dél-Szlovákia adottságai nem teszik lehetővé, hogy szélerőművek hosszú távon fenntarthatóan és biztonságosan működjenek. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet mérései szerint a szélsebesség ezen a területen átlagosan mindössze 3–4 m/s, ami nem elegendő egy szélerőműpark gazdaságos üzemeltetéséhez.
Mindezek ellenére külföldi befektetők ilyen projekteket valósítanának meg. Ennek egyetlen oka lehet, hogy számítanak az osztrák és német támogatási rendszerekre, az uniós forrásokra és az Európai Beruházási Bank kedvező hitelfeltételeire. Szakmai értékelésem szerint ezek a projektek elsősorban a finanszírozási lehetőségek kihasználására irányulnak, nem pedig a hosszú távon fenntartható energiatermelésre a fellelhető mintázatok alapján.
A kockázatok nyilvánvalók:
a megtermelt energia nem marad a régióban, hanem exportra kerül, miközben a bevétel legfeljebb a hitelek törlesztésére elegendő,
a szerződésekben hiányoznak az egyértelmű garanciák a karbantartásra és a csőd esetén biztosítandó pénzügyi fedezetre,
egy 250 méteres erőmű karbantartásának elmaradása súlyos biztonsági kockázatot jelenthet a környék lakói számára.
Szakmai meggyőződésem, hogy a Galántai, a Sellyei és az Érsekújvári járásban tervezett szélerőműparkok nem jelentenek reális és fenntartható megoldást. Ezek a beruházások a környezetet terhelhetik, a mezőgazdasági termelést hosszútávon kockáztatják, mivel a masszív alap megváltoztatja a földterület összetételét és kockázatot jelenthetnek a helyiek biztonságára.
Álláspontom a rendelkezésre álló adatok, a szlovák törvényi keretek, az uniós források szabályozása, az Európai Beruházási Bank feltételei és az önkormányzati szerződésminták együttes elemzésén alapul.
Mindez arra mutat, hogy a külföldi befektetők pontosan megtervezik, mikor lépnek ki a projektekből, miközben a felelősség és a kockázat a helyi közösségekre marad.
Létezik azonban felelős alternatíva, amennyiben valóban fontos egy mikrorégió vagy helyi önkormányzat számára a zöld energetika. A szlovák kormány nem a nagyméretű, külföldi szélerőműparkokat támogatja elsősorban, hanem az energetikai közösségek létrehozását. Ebben a modellben önkormányzatok, helyi vállalkozások és háztartások közösen termelnek energiát – elsősorban napelemekkel vagy geotermális forrásokkal. A helyben megtermelt áram helyben kerül felhasználásra, a közösség tagjai között oszlik meg, és lehetőség van arra is, hogy a hátrányos helyzetű családok kedvezményes energiához jussanak.
Ez a megoldás nem terheli a környezetet, nem veszélyezteti a lakosság biztonságát, és nem idegen befektetők profitját növeli, hanem a helyi közösségek energiabiztonságát és a régiók gazdasági versenyképességét erősíti.
Meggyőződésem, hogy a jövő útja nem a külföldi szélerőműparkokban, hanem a helyben termelt és helyben felhasznált és tárolt energiában rejlik. Ez a felelős és zöld megközelítés, amely valóban a szlovákiai falvak javát szolgálja.
Pék Pál,
Elnök, Fenntarthatóbb Duna mentéért szakmai egyesület
Szakértői tag, Nyitra megye energetikai és környezetvédelmi bizottsága
