Az Európai Parlament szerdán elfogadott nem jogalkotási jelentésében európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Az elfogadott dokumentum szerint a 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői engedéllyel férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.
A képviselők szerint a kiskorúakat egyre súlyosabb fizikai és mentális egészségügyi kockázatok érik az online térben.
A parlament ezért erősebb védelmet sürget az olyan manipulatív digitális gyakorlatokkal szemben, amelyek növelhetik a függőség kialakulásának esélyét, és rontják a gyermekek koncentrációs képességét.
A jelentésben támogatják az Európai Bizottság korhatár-ellenőrző alkalmazásra és európai digitális személyazonosságra irányuló fejlesztéseit, ám hangsúlyozzák, hogy az életkor-ellenőrző rendszereknek pontosnak kell lenniük, és meg kell őrizniük a kiskorúak magánszféráját. A testület ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mindez nem mentesíti a platformokat a felelősség alól, amelyeknek a szolgáltatásokat eleve biztonságosra, életkorhoz igazítva kell megtervezniük.
Az Európai Parlament emellett határozottabb fellépést vár az Európai Bizottságtól a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtása érdekében. A képviselők szerint szükség van a függőséget okozó online funkciók visszaszorítására, valamint a szabályokat tartósan megszegő platformok akár teljes betiltására is.
A javaslat kitér a célzott hirdetések, az influenszer marketing és más manipulatív technikák korlátozására, illetve arra, hogy a szerencsejátékszerű elemeket a jövőben ne lehessen kiskorúak számára elérhetővé tenni. A képviselők sürgetik továbbá a mesterséges intelligencia által jelentett etikai és jogi kihívások kezelését, különösen a deepfake-tartalmak, az MI-alapú virtuális társak és a nem kívánt, manipulált felvételeket készítő alkalmazások miatt.
MTI/Felvidék.ma
