Október 30-án Brüsszelben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök aláírta a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA). A megállapodás bizonyos pontjait több tagállam is ellenezte.
„A szabadkereskedelem és a globalizáció több száz millió embert védett meg az éhezéstől és a szegénységtől, az emberiséget pedig az ellentétek uralkodóvá válásától” – jelentette ki Donald Tusk, aki szerint a szabadkereskedelem hiánya elszigeteltséghez és protekcionizmushoz, majd pedig nemzeti egoizmushoz vezet, és erőszakos ellentéteket eredményezhet. „Meg kell értetni az emberekkel, hogy a megállapodás az ő érdekeiket szolgálja és nem kizárólag a cégekét”– fűzte hozzá a bizottság elnöke.
A megállapodás aláírását kétszer is elhalasztották, mivel a kanadai miniszterelnök repülőgépe műszaki okok miatt mintegy kilencven perces késéssel indult az ottawai repülőtérről. A megállapodást még az Európai Parlamentnek és a kanadai törvényhozónak is jóvá kell hagyniuk, de még ez is csak az ideiglenes jóváhagyását jelenti, legalábbis, amíg némely uniós tagállam nemzeti parlamentje nem ratifikálja azt.
A CETA a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok megszüntetése révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. A DPA ügynökség emlékeztetett arra, hogy 2015-ben az uniónak rekordmennyiségű – mintegy 6,9 milliárd eurós összegű – kereskedelmi többlete volt Kanadával. Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai alapján Kanada tavaly import szempontjából az unió tizenkettedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, az export szempontjából pedig a 13.
A megállapodást több uniós tagország parlamentjének is ratifikálnia kell
A CETA megállapodás első hatásai a gyakorlatban azután lesznek érzékelhetőek, ha a megállapodást az európai és a kanadai parlament is jóváhagyja, ami ez év decemberében vagy jövő év januárjában várható.
Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. A Greenpeace környezetvédő csoport például a kereskedelmi egyezmény másik oldalára is felhívja a figyelmet, véleménye szerint a CETA túlságosan nagy erőt ad a multinacionális vállalatok kezébe a fogyasztók kárára. A Greenpeace egyik tanácsadója szerint az is lehet, hogy a CETA nem is lép érvénybe, mert valószínűleg nem éli túl az elkövetkező hónapok ratifikációs folyamatának demokratikus és jogi ellenőrzését. A megállapodást ugyanis több uniós tagország nemzeti parlamentjének is ratifikálnia kell, ami eltarthat akár néhány évig is.
Cecilia Malmström kereskedelmi uniós biztos azonban optimista a dolgot illetően. A belga RTBF televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a vallonok egyet nem értése miatt az utóbbi napokban kialakult politikai vita is tisztázta, a Kanadával kötött megállapodás nem jelenti a közszolgáltatások privatizációját, nem vezet a fogyasztók számára a szabványok csökkentéséhez, és megmagyarázta a befektetési bíróságok szerepét is. „Ezek a viták nagyon hasznosak voltak, mivel mindenki láthatta, hogy képesek vagyunk másokat meghallgatni” – jelentette ki Malmström.
Az európai szakszervezetek és az aktivisták azonban továbbra is tiltakoznak a CETA ellen. A CETA elleni tiltakozó petíciót eddig mintegy 3,5 millió elégedetlen európai polgár írta alá. Az Utopia nevű társulás például már hosszabb ideje bojkottálja a CETA-t, mivel a megállapodás alapján a nagy befektetők megkérdőjelezhetik a társadalom, az egészség és a környezetvédelemre szolgáló szabályokat még mielőtt megalkotnák azokat. Az aláírás idején a megállapodás ellen többen is tüntettek az Európai Bizottság épülete előtt. Többeket elő is állítottak.
A gazdasági tárca szerint Szlovákia gazdaságát nem befolyásolja a megállapodás
Az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia jelentős mértékben hozzájárult a történelmi szabadkereskedelmi megállapodáshoz – jelentette ki Peter Žiga, szlovák gazdasági miniszter az uniós kereskedelmi és gazdasági miniszterek rendkívüli csúcstalálkozóján hozzáfűzve, a megállapodás uniós szinten nagy jelentőségű lehet, mivel új munkahelyeket teremthet és új befektetéseket hozhat.
„Európa bizonyította, hogy nem egy öreg hölgy, hanem progresszív államszövetség. Ezzel a megállapodással Európa deklarálhatja a kereskedelmi világban betöltött helyzetét, és hogy a globális szintű politizálásban előkelő helye van” – fogalmazott Žiga hozzátéve, a Kanada és unió közti megállapodás aláírása egyben az Európai Unió megbízhatóságának és cselekvőképességének bizonyítéka.
Szlovákiára azonban inkább csak közvetett gazdasági hatással lesz. „A Szlovákia és Kanada közti kereskedelem jelenleg elhanyagolható, 2015-ben az exportunk Kanadába 166 millió eurós volt, ami Szlovákia exportjának 0,24 százalékát teszi csak ki”– jelentette ki a gazdasági tárca szóvivője hozzáfűzve, a kanadai importunk pedig csak 0,12 százaléka az ország teljes importjának.
A magyarországi civilek elégedetlenek
A magyar kormány egyetértett a megállapodással, ellenzéki hírportálok szerint azonban a tájékozott magyar emberek kétharmada a CETA egyezményt rendkívül veszélyesnek tartja. Több magyarországi civil egyesület továbbra is rendkívül kockázatosnak tartja az egyezményt a génmódosított szervezetek terjedésének veszélyei és a befektetői bírósági rendszer miatt, amely lehetővé tenné a külföldi vállalatoknak, hogy bepereljék a kormányokat. Miként arra a Visegrádi Négyek agrárkamarái és gazdaszervezetei is utaltak, a térség mezőgazdaságára is negatív hatással lenne az egyezmény.
(Felvidék.ma/SITA, ORIGO)
